A huszti római katolikus templom (Szent Anna-templom) Kárpátalján Huszt városközpontjában található. Copf stílusban építettek a 18. század végén, ünnepélyes alapkőletétele 1799. augusztus 10-én volt. Túlélte a háborúkat és a vallásos életet erősen korlátozó szovjet rendszert. Ma is a huszti római katolikus hitélet központja.

Története Egyházi élet 1799 előtt I. Károly király 1326 májusában kelt oklevelében privilégiumokat biztosított öt máramarosi egyházközség számára és többek közt említi György, huszti plébános nevét. Ezen oklevél megerősítette a Boleszló esztergomi érsek által néhány nappal korábban adományozott kiváltságokat, például a tized szedésének jogát. Az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzék szerint a huszti katolikus egyházközség már 1333-ban fizette a pápai tizedet, ekkor 36 garast adott át az egyházi adószedőnek Gergely pap. A huszti templomot valamikor a 14. század végén építették gótikus stílusban, Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek fel.

1439-ben Simon huszti plébános, valamint 2 paptársa azzal a panasszal fordultak Albert magyar királyhoz, hogy a sókamaraispán nem fizette ki nekik a heti 12 dénárnyi udvarpénzt, illetve nem adta ki az évente járó szövetmennyiséget, amiből ruha, föveg és mente készülne. A beadványból megtudható, hogy korábban Erzsébet királyné már utasítást adott a járandóságok kifizetésére, de ezt nem történt meg. Tíz évvel később, 1449-ben Hunyadi János kormányzóként arról rendelkezett, hogy a sókamarától a huszti Szűz Mária-kápolna évente kapjon 12 forint értékű sókockát vagy ugyanannyi készpénzt. 1459-ben Mátyás király nagy földbirtokot adományozott a Szent Erzsébet tiszteletére emelt huszti templomnak és Péter nevű plébánosának a szomszédos Herincsén és Lipcsén. 1474-ben Mátyás király ugyanúgy rendelkezett, mint az apja. 2 évvel később Beatrix királyné kibővítette a király adományt és most már évi 2000 sókockát kapott a huszti Szent Erzsébet-templom. 1515-ben II. Ulászló évi 1200 sókocka kiadását rendelte el a templom számára.

bélyegkép|bal|190px|A település látképe (1714) Apácák, ferences rendi és bencés rendi szerzetesek is voltak Huszton, akik erős ellenállást fejtettek ki a reformáció tanaival szemben. Ennek ellenére 1555-ben a helyi plébános az összes hívővel átpártolt a hitújítók táborába, a Szent Erzsébet-templom ekkor vált református templommá. Református szájhagyomány szerint Huszton már 1523-ban elkezdődött a reformáció térhódítása és Lovász Tamás volt a folyamat vezéralakja. Utána egészen 1720-ig nincs adat huszti katolikusokról, ekkor indult el a romai katolikus hívek anyakönyvezése. 1765-ben állították vissza a huszti plébániát, addig a huszti vár káplánja látta el a hívek lelki gondozását és ő végezte az egyházi anyakönyvezést. 1766. július 3-án este a várat 3 villámcsapás érte. Kigyulladt a tető, a gyorsan terjedő tűz lángba borított több épületet, majd a leszakadó, égő gerendák eltorlaszolták a vár egyetlen kijáratát, az alsóvár kapuját. Egy 1856-os leírás szerint: „Illy körülmények közt a várbeli káplány, Schotta Felician, éjjeli 11 órakor társaival együtt három hágcsót (lajtorját) kötött össze s a kápolna falai mellett leereszkedtek, magukkal hozván a templom szent edényeit is; a vár pedig menthetetlenül leégve, füstös és kormos égbe meredező falaival maradt…”

1778-ban az egri püspök – Eszterházy Károly – kánoni látogatással volt a városban, ekkor 148 római katolikus élt itt, miközben a település teljes lakossága megközelítőleg kettő ezer fő volt (2187 fő az 1784–1787 között végezett népszámlálás szerint). A görögkatolikusok az 1670-es években jelentek meg a városban.

II. József türelmi rendeletéig a római katolikus hívek több sikertelen kísérletet tettek a Szent Erzsébet-templom visszaszerzésére.

1799 és 1945 között A Szent Anna tiszteletére épült templom ünnepélyes alapkőletétele 1799. augusztus 10-én volt. 1799-ben a királyi kincstár engedélyezte a romos huszti vár köveinek felhasználását a templom, valamint a kincstári ingatlanok építésénél, ekkor részlegesen elbontották a vár keleti oldalát. 53. o.

A felépült templom felszerelésében és díszítésében a hívek dicséretes buzgólkodást tanúsítottak. 1824-ben adományozták többek között a templomnak védőszentjének oltárképét, felállították a Szent Kereszt mellékoltárt, és 1859-ben egy gazdag aranyozású ezüst monstranciával gyarapodott a kegytárgyak sora.

1945 után A várost 1944. október 24-én foglalták el a szovjet csapatok. Ezzel elkezdődött a szovjet megszállás, amely a csehszlovák–szovjet szerződés megkötéséig tartott. 1945. június 29-én a Szovjetunió és Csehszlovákia kormánya megkötötte azt a szerződést, amely rögzítette Kárpátalja kiválását a csehszlovák államból és csatlakozását a Szovjetunióhoz. 1945-től a hivatalos politika szintjére emelkedett a vallás, a hívők üldözése, rendszerszintű elnyomása. A kiépülő szovjet hatalom lépésről lépésre betiltotta a vallási oktatást mind az iskolákban, mind pedig a templomban. Elvették az egyházközség minden épületét, elbitorolták a templom tulajdonjogát, államilag kisajátították a római katolikus temető területét és számos egyéb módon korlátozták a hitéletet, például betiltották a harangozást.

A templom harangjai csak 1988-ban szólalhattak meg újra.

Építészete

Berendezése Tornyában két harang található, mindkettőt Egry Ferenc kisgejőci harangöntő mester készítette. A kisebbik harang 120 kilogrammos és 1921-ben készült. A nagyobbikat 1932-ben öntötte a mester és a tömege 270 kilogramm. A korabeli újságcikkek arról számoltak be, hogy az 1932 májusában felszentelt harang tömege 8 métermázsa. Az egyházközség a harangot Terebessy Jánosné, született Ember Mária hagyatékából vásárolta.

1881-es máramarosi útleírásában Siegmeth Károly beszámolt az 1766-os tűzesetben leégett várbeli óratorony harangjának további sorsáról: „A benne volt harang ugyanaz, melylyel ma is harangoznak hétköznapon a huszti r. kath. toronyban; az óra is ugyanaz, de más harangra alkalmazva.” 1863-ban P. Szathmáry Károly még csak az óraról írt: „A torony (…) órával volt ellátva, mely máig megvan más harangra alkalmazva Huszton a r. kath. templomban.”

Hitélet Anyakönyvet 1720 óta vezettek, a szovjet rendszer kárpátaljai kiépülésének kezdeti időszakában megsemmisítették az egyházi okiratokat, a meglévő anyakönyveket. A liturgia nyelve: magyar, ukrán. Az 1990-es évek elején német nyelvű istentisztelet is volt. A hívek száma: 1513 fő (1891), 1204 fő (1907), 1405 fő (1910), 1227 fő (1926), 2628 fő (1940), 1400 fő (1991).

Az egyházközség temetője bal|bélyegkép|120px|Temetőkápolna bélyegkép|120px|A temető egy 1943-as térképen A huszti Várhegyen, a várromtól nyugatra helyezkedett el az egyházközség temetője. Itt épült fel 1877-ben Nagyboldogasszony tiszteletére egy díszes kápolna. 1945 után a szovjet hatalom kisajátította a temető területét. A Szovjetunió felbomlása után az egyházközség visszakapta a területet, a romos kápolnával egyetemben. 1995-ben a huszti hívek adományaiból a kápolna újjáépült és a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelték fel. Egy romos kriptából új halottasházat építettek. Szeptember 15-én van a kápolna búcsúja.

A sírkert katonai parcellái

A templom lelkipásztorai bélyegkép|120px|Majnek Antal 1804 óta: Török János, Linczi József, Jászay Mihály, Veisz József, Szeng Ferenc, Munkácsi Sándor, Kesztner Antal, Orosz Antal, Ulferth Alfonz (1893), Takács (Fiszter) Károly (1917), Háger Sándor (1928); 1930-as évek: Pirsalszki (-y) Ferenc; 1940–1950: Tőkés (Trefszker) György; 1950–1956: Kovács Béla; 1956–1973: Tőkés György; 1974–1976: Hudra Lajos; 1976–1985: Galambos József; 1985–1986: Heveli Antal (Szolyváról), Láncki István (Beregszászból); 1986–1988: Horváth Ágoston (Ungvárról); 1989–1995: Majnek Antal OFM 1995–1997: Papp Tihamér OFM, Marék Bernardin OFM 2007– : Szulincsák Sándor

Koncepciós perek áldozatai A szovjet hatalom a katolikus egyház kárpátaljai döntéshozóit – vikáriusokat, espereseket – kívánta eltávolítani a közéletből. A Kárpátalján szolgáló 41 római katolikus pap közül tizenkilencen kerültek javító-nevelő munkatáborba. Ez az arány (19%) magasabb, mint az elhurcolt református lelkészek vagy görögkatolikus papok aránya. A huszti plébánián három olyan pap szolgált, aki megjárta a szovjet munkatáborokat:

Galambos József (1913–1985) 1940-től beregszászi, később benei plébános. A szovjet titkosszolgálat 1948-ban tartóztatta le, elítéltek, 1949-től vorkutai munkatáborokban raboskodott. Csak 1956-ban térhetett haza, 1976-tól Huszton plébános, 1985-ben vikárius.

Hudra Lajos (1919–1995) Beregszászon volt segédlelkész 1947-től. Két évvel később letartóztatták, a népbíróság 25 év munkatáborra ítélte. 1956 júliusában szabadult. Plébános volt Huszton 1974 és 1976 között, utána az aknaszlatinai egyházközség plébánosa, később Munkácson vikárius.

Tőkés György (1891–1973) 1940-től huszti plébános, esperes. 1950-ben tartóztatták le, koholt vádak alapján 25 évi kényszermunkára ítélték. 1956-ban tért haza, s haláláig a huszti plébánia vezetője volt. Egy korabeli szolgálati jelentésben így fogalmazott a vallási ügyekkel foglalkozó illetékes: „Amikor 1956-ban Vass técsői református lelkipásztor, illetve Tőkés huszti és Bakó kisszelmenci (Ungvári járás) római katolikus papok hazatértek a fogságukból, hívek tömegei fogadták őket, ezek gyakorlatilag olyan demonstrációk voltak, amelyeken a „hitükért szenvedőket” üdvözölték.”

Szulincsák Sándor A huszti Szent Anna-templom plébánosa 1974. július 11-én született Ungváron értelmiségi családban. Az általános iskola elvégzése után (1989) tanulmányait a Huszti Egészségügyi Szakközépiskolában folytatta. A szakközépiskola után az Ungvári Városi Kórházban dolgozott és a felvételi vizsgáira készült, hogy az orvosi egyetemen folytathassa tanulmányait. Még a vizsgák előtt eldöntötte, hogy lelkipásztor lesz. Elvégezte az Egri Hittudományi Főiskolát. 1999. november 13-án szentelték pappá az Ungvári Szent György-templomban. Több kárpátaljai településen volt lelkipásztor: Munkácson, Beregszászban, Ungváron, Csapon, Ráton, Kincsesen és Aknaszlatinán. Lassan 20 éve huszti plébános. 2024. november 16-án celebrálta ezüstmiséjét.

Nagyapja, dr. Szulincsák László 1921 és 1935 között volt a Huszti Állami Reálgimnázium igazgatója, utána az Ungvári Állami Reálgimnáziumot vezette.

Képek

Régi ábrázolások

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

További információk Videók

Kategória:Kárpátalja Kategória:Huszt Kategória:Munkácsi római katolikus egyházmegye Kategória:A történelmi Magyarország katolikus templomai, kolostorai Kategória:A kárpátaljai magyarság vallási élete Kategória:A kisebbségi magyarság kulturális emlékei, látnivalói Kategória:Ukrajna vallási építményei