III. Tassilo (néha Tasziló) (kb. 741 – kb. 796. december 11.) Bajorország hercege volt 748-tól 788-ig, az Agilolfing-dinasztia utolsó uralkodó tagja. Odilo bajor herceg és Hiltrud (Martell Károly leánya) fia. Uralkodásának unokatestvére, I. Károly frank császár (Nagy Károly) vetett véget 788-ban, amikor megfosztotta hatalmától.
Élete és uralkodása Tasziló még gyermek volt, amikor apja, Odilo 748-ban meghalt. Ekkor Pepin frank majordomus (későbbi király) féltestvére, Grifo próbálta megszerezni a Bajor Hercegséget. Pepin eltávolította Grifót, és a fiatal Taszilót ültette a hercegi székbe frank hűbéri fennhatóság alatt 749-ben.
757-ben a Királyi Frank Évkönyvek (Annales Regni Francorum) szerint Tasziló a compiègne-i birodalmi gyűlésen Pepin hűbérese lett. A beszámolók szerint hűségesküt tett Pepinnek és fiainak, Károlynak és Karlmannak. Egyes modern történészek szerint a dokumentumot később átírhatták Nagy Károly udvarában, hogy igazolják a Bajorország feletti frank fennhatóságot.
760 körül Tasziló feleségül vette Liutpergát, Desiderius lombard király leányát, folytatva a hagyományos lombard–bajor kapcsolatokat. Többször járt Itáliában, és jó viszonyt ápolt a pápasággal is. Bár uralkodói tekintélye és autonómiája miatt szinte királyként uralkodott, a történészi konszenzus szerint nem állt szándékában felvenni a királyi címet. Új kolostorokat alapított, mint például a gars-i (768), az innicheni (769) és a kremsmünsteri apátságot (777).
772-ben fiát, Theodót Rómában megkeresztelte I. Adorján pápa. Ugyanakkor Tasziló nem tudta megvédeni a pápát a lombard terjeszkedéstől, ami később hozzájárult ahhoz, hogy Róma nem támogatta őt a Nagy Károllyal való szembenállása során.
Trónfosztása és utolsó évei 788-ban a frankok azzal vádolták meg Taszilót, hogy még 763-ban megszökött Pepin akvitániai hadjáratáról, és ezzel megszegte katonai kötelezettségeit. Bár a háttérben valószínűleg a bajor hercegség túlzott önállósága és katonai ereje állt, a frank évkönyvek esküszegőként mutatták be.
Nagy Károly 788-ban az ingelheimi birodalmi gyűlésre idézte Taszilót, ahol megfosztotta hercegi címétől, és kolostorba záratta. 794-ben a frankfurti zsinaton Taszilót ismét kényszerítették, hogy lemondjon saját és családja bajorországi trónigényéről.Benno Hubensteiner: Bayerische Geschichte. 16. kiadás. Rosenheimer Verlag, Rosenheim 2006, , 44–45. oldal
A források szerint 796. december 11-én halt meg a Lorschi bencés apátságban, ahová Nagy Károly száműzte. Uralkodásáról kancellárja, Creontius vezetett krónikát, amelynek egyes részeit a 16. században Johannes Aventinus emelt be Bajorországról szóló történeti munkájába.
Családja Liutpergával kötött házasságából két fia és két leánya született: Theodo (767 és 771 között – ?), 782-től társumalkodó Theodbert (784 után – ?) Cotani, 788-ban apácának kényszerítették a chelles-i kolostorba Rotrud, 788-ban apácának kényszerítették a soissons-i Notre-Dame kolostorba
Jegyzetek
Irodalom Romuald Bauerreiß: Wo ist das Grab Tassilos III.? In: Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktinerordens und seiner Zweige, 49. kötete, 1931, 92–102. oldal Romuald Bauerreiß: Nochmals das Grab Tassilos III. in Passau. In: Studien und Mitteilungen zur Geschichte des Benediktinerordens und seiner Zweige, 55. kötete, 1937, 329–333. oldal Matthias Becher: Ingelheim 788. Der Prozeß gegen Herzog Tassilo III. von Bayern. In: Karl der Große in Ingelheim. Ingelheim 1998, , 60. oldaltól (Beiträge zur Ingelheimer Geschichte, Heft 43). Erika Bosl: Tassilo III. In: Karl Bosl (szerk.): Bosls bayerische Biographie. Pustet, Regensburg 1983, , 771 oldal (Digitalisat) Benno Hubensteiner: Bayerische Geschichte. Das bayerische Stammesherzogtum. München 2009, Lothar Kolmer, Christian Rohr (szerk.): Tassilo III. von Bayern. Pustet, Regensburg 2005,
Hubertus Seibert: Tassilo III. In: Neue Deutsche Biographie. (NDB). 25. kötete, Duncker & Humblot, Berlin 2013, , 792–794. oldal (deutsche-biographie.de). Wilhelm Störmer: Die Baiuwaren. Von der Völkerwanderung bis Tassilo III. 2. kiadás. Beck, München 2007, Herwig Wolfram: Tassilo III. Höchster Fürst und niedrigster Mönch. Pustet, Regensburg 2016,
Kategória:8. századi személyek Kategória:Bajor hercegek