Egyiptomi kronológia alatt Egyiptom történetének időrendi rendszerét, szűkebb értelemben az ókori egyiptomi uralkodók és történelmi korszakok keltezését értjük. Az ókori időrend összeállítása királylistákon, keltezett feliratokon, régészeti leleteken, csillagászati megfigyeléseken és természettudományos kormeghatározáson alapul. A korai időszakok évszámai hozzávetőlegesek, és a különböző tudományos kronológiák között eltérések lehetnek.British Museum: List of the kings of Egypt from the Temple of Ramesses II. Google Arts & Culture. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.Christopher Bronk Ramsey és mások: Radiocarbon-based chronology for dynastic Egypt. Science, 328. évf., 5985. szám, 2010, 1554–1557. o. DOI: 10.1126/science.1189395.
Az alábbi áttekintés az őskori előzményektől a 21. századig követi a főbb korszakokat és kiválasztott eseményeket. Az időszámításunk előtti dátumokat az „i. e.” rövidítés jelöli; az időszámításunk szerinti évszámok külön jelölés nélkül szerepelnek.
A kronológia forrásai és bizonytalanságai Az egyiptomi uralkodók sorrendjének rekonstruálásához felhasználhatók az ókori királylisták, a papiruszokon és kőemlékeken fennmaradt feljegyzések, valamint az i. e. 3. században működő Manethón történeti munkájának későbbi közvetítéssel megőrzött adatai. A listákat forráskritikával kell kezelni: II. Ramszesz abüdoszi királylistája például vallási és uralkodói legitimációs célokat is szolgált, ezért több uralkodót kihagyott, köztük az Amarna-kor királyait.
A relatív kronológia az uralkodók, események és régészeti jelenségek egymáshoz viszonyított sorrendjét állapítja meg. Az abszolút kronológia ezt a sorrendet naptári évszámokhoz kapcsolja. A történeti időrendhez csillagászati megfigyelések és radiokarbon-vizsgálatok is támpontot adhatnak. Egy 2010-ben közzétett kutatás 211, rövid életű növényekből származó mintán végzett radiokarbon-mérést kapcsolt össze az uralkodási időkre vonatkozó történeti adatokkal. A vizsgálat az Újbirodalom kezdetét i. e. 1570 és 1544 közé helyezte.
A dinasztiák nem minden esetben alkottak egyszerű, megszakítás nélküli uralkodói sort. A politikailag megosztott időszakokban több hatalmi központ létezett. Az első átmeneti kor IX. és X. dinasztiájának elkülönítését például nem támasztja alá egyértelmű kortárs bizonyíték; a felosztás a későbbi királylisták szerkesztésével is összefügghet.First Intermediate Period. University College London, Digital Egypt for Universities. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.
Őskor és predinasztikus kor A Nílus-völgy és a környező területek már az őskőkorban lakottak voltak. Az újkőkor folyamán megjelentek az állandó települések, és egyre nagyobb szerepet kapott a termesztett növények, illetve a háziasított állatok hasznosítása. A predinasztikus kor temetői és települései a társadalmi különbségek növekedéséről és a politikai központok kialakulásáról tanúskodnak.Egypt, 8000–2000 B.C. Heilbrunn Timeline of Art History. The Metropolitan Museum of Art. Hozzáférés: 2026. szeptember 16. IdőszakFőbb jellemzőkI. e. 7–5. évezredÚjkőkori közösségek, földművelés, állattartás és tartós települések kialakulása.I. e. 5–4. évezredPredinasztikus kultúrák; a temetkezésekben egyre jobban megfigyelhető vagyoni és társadalmi különbségek.I. e. 4. évezred végeErősödő politikai központok, a királyi hatalom jelképeinek és a hieroglif írás korai formáinak megjelenése.I. e. 3100 körülÁtmenet a predinasztikus korból a korai dinasztikus állam időszakába. A táblázat áttekintő keltezése a Metropolitan Museum of Art kronológiáját követi.
Az ókori Egyiptom korszakai Az alábbi korszakhatárok a University College London Digital Egypt for Universities című összeállítását követik. Az i. e. 7. század előtti dátumok különösen bizonytalanok. Más felosztások a Középbirodalom végét, illetve a harmadik átmeneti kor és a későkor határát is eltérően határozzák meg.Egyptian Chronology. University College London, Digital Egypt for Universities. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.Egypt, 2000–1000 B.C. Heilbrunn Timeline of Art History. The Metropolitan Museum of Art. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.Egypt, 1000 B.C.–1 A.D. Heilbrunn Timeline of Art History. The Metropolitan Museum of Art. Hozzáférés: 2026. szeptember 16. KorszakIdőhatárokKorai dinasztikus korI. e. 3100–2686 körülÓbirodalomI. e. 2686–2181 körülElső átmeneti korI. e. 2181–2025 körülKözépbirodalomI. e. 2025–1700 körülMásodik átmeneti korI. e. 1700–1550 körülÚjbirodalomI. e. 1550–1069 körülHarmadik átmeneti korI. e. 1069–664 körülSzaiszi korI. e. 664–525Első perzsa uralomI. e. 525–404Önálló egyiptomi dinasztiák időszakaI. e. 404–343Második perzsa uralomI. e. 343–332Makedón és ptolemaioszi korszakI. e. 332–30
Óbirodalom és Középbirodalom Az Óbirodalomhoz kapcsolódik a szakkarai és a gízai piramisok építése, valamint az egyiptomi királyság művészeti hagyományainak megszilárdulása. Az első átmeneti korban meggyengült az egységes központi hatalom, és egymással versengő dinasztiák uralkodtak. A Középbirodalom kezdetét II. Montuhotep országegyesítéséhez kötik.
A XII. dinasztia idején a királyi központ Itjtauiba került. Egyiptom alsó-núbiai jelenlétét erődök biztosították, és kiterjedt kapcsolatok alakultak ki a Földközi-tenger keleti térségével. A második átmeneti korban északon a hükszosz uralkodók, délen pedig thébai dinasztiák gyakorolták a hatalmat.
Újbirodalom I. Jahmesz újraegyesítette Egyiptomot, és megalapította a XVIII. dinasztiát. Az Újbirodalom idején Egyiptom núbiai és levantei terjeszkedése révén jelentős regionális hatalommá vált. A korszak uralkodói közé tartozott Hatsepszut, III. Thotmesz, Ehnaton és II. Ramszesz.
Ehnaton uralkodásához kapcsolódott az Aton-kultusz előtérbe helyezése. A Ramesszida-kor emlékei közé tartoznak az abüdoszi, karnaki, Abu Szimbel-i és Medinet Habu-i templomok. III. Ramszesz után fokozatosan gyengült a központi hatalom.
Későkor, makedón és ptolemaioszi uralom
I. e. 671–663: ismétlődő asszír hadjáratok Egyiptomban. I. e. 525: a perzsa hódítás után megkezdődött az első perzsa uralom. I. e. 404: helyreállt az önálló egyiptomi uralkodók hatalma. I. e. 343: újabb perzsa hódítás. I. e. 332: Nagy Sándor elfoglalta Egyiptomot. I. e. 323 után: Egyiptom feletti hatalma fokozatosan I. Ptolemaiosz és utódai kezébe került. I. e. 31: Octavianus az actiumi csatában legyőzte Antonius és Kleopátra erőit. I. e. 30: VII. Kleopátra halálát követően Egyiptom római uralom alá került.
Római és bizánci időszak A római uralom az i. e. 30-ban bekövetkezett hódítással kezdődött. A korszakot a késő antik, bizánci uralom követte. A 7. század első felében Egyiptom átmenetileg szászánida perzsa fennhatóság alá került, majd a bizánciak visszafoglalták. Az arab seregek 639–642 közötti hadjáratai véget vetettek a bizánci uralomnak.Egypt, 500–1000 A.D. Heilbrunn Timeline of Art History. The Metropolitan Museum of Art. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.
Arab hódítás és középkori dinasztiák Év vagy időszakEsemény639–642Arab hódítás; Fusztát katonai és igazgatási központjának kialakulása.868–905A Túlúnidák uralma.935–969Az Ihsídidák uralma.969A Fátimidák meghódították Egyiptomot; megkezdődött Kairó alapítása.1171Szaladin megszüntette a fátimida kalifátust; az Ajjúbidák hatalomra kerülése.1250A mameluk uralom kezdete Egyiptomban.1517A mameluk szultanátus bukása; az oszmán uralom kezdete. A korai iszlám időszak dátumai a Metropolitan Museum of Art 500–1000 közötti kronológiájából, a késő középkori dinasztiák adatai annak 1000–1400 közötti áttekintéséből származnak.Egypt, 1000–1400 A.D. Heilbrunn Timeline of Art History. The Metropolitan Museum of Art. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.
Oszmán uralom és a modern állam kialakulása
1517 után: Egyiptom az Oszmán Birodalom része lett. 1798–1801: Napóleon hadjárata nyomán Egyiptom francia megszállás alatt állt.Egypt, 1600–1800 A.D. Heilbrunn Timeline of Art History. The Metropolitan Museum of Art. Hozzáférés: 2026. szeptember 16. 1805: Muhammad Ali hatalomra kerülése. Az általa létrehozott uralkodóház az oszmán fennhatóság keretében széles körű önállóságot szerzett. 1882: brit megszállás kezdődött.Egypt, 1800–1900 A.D. Heilbrunn Timeline of Art History. The Metropolitan Museum of Art. Hozzáférés: 2026. szeptember 16. 1922: Egyiptom függetlenségének nemzetközi elismerése; az Egyesült Államok április 26-án ismerte el az országot.A Guide to the United States’ History of Recognition, Diplomatic, and Consular Relations, by Country, since 1776: Egypt. Office of the Historian, U.S. Department of State. Hozzáférés: 2026. szeptember 16. 1953: a monarchiát köztársaság váltotta fel.
A köztársaság időszakának főbb eseményei IdőpontEsemény1956. július 26.Gamal Abden-Nasszer bejelentette a Szuezi-csatorna Társaság államosítását. Az ősszel kirobbant szuezi válságban Izrael, Nagy-Britannia és Franciaország katonai támadást indított Egyiptom ellen.The Suez Crisis, 1956. Office of the Historian, U.S. Department of State. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.1958–1961Egyiptom és Szíria az Egyesült Arab Köztársaság keretében egyesült. Szíria kilépése után Egyiptom 1971-ig megtartotta az államnevet.1967. június 5–10.A hatnapos háborúban Egyiptom vereséget szenvedett; Izrael elfoglalta a Sínai-félszigetet.The 1967 Arab-Israeli War. Office of the Historian, U.S. Department of State. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.1973. október 6.Egyiptom és Szíria támadást indított az izraeli erők ellen; megkezdődött a jom kippuri háború.The 1973 Arab-Israeli War. Office of the Historian, U.S. Department of State. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.1978. szeptemberA Camp David-i megállapodások megteremtették az egyiptomi–izraeli békekötés kereteit.1979. március 26.Egyiptom és Izrael aláírta a békeszerződést.Camp David Accords and the Arab-Israeli Peace Process. Office of the Historian, U.S. Department of State. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.2011. február 11.A tömegtüntetések nyomán Hoszni Mubárak lemondott az elnökségről.Timeline: Egypt’s revolution. Al Jazeera, 2011. február 14.2013. július 3.A hadsereg eltávolította a hatalomból Mohamed Murszi elnököt, és felfüggesztette az alkotmányt.Mohamed Morsi ousted in Egypt’s second revolution in two years. The Guardian, 2013. július 4.2014. június 8.Abdel-Fattáh esz-Szíszi letette az elnöki esküt.Reuters: El-Sissi Reappoints PM to Fix Economy. Voice of America, 2014. június 9.2022. novemberSarm es-Sejk adott otthont az ENSZ COP27 klímakonferenciájának.Sharm el-Sheikh Climate Change Conference – November 2022. UNFCCC. Hozzáférés: 2026. szeptember 16.2024. április 2.Esz-Szíszi megkezdte harmadik elnöki ciklusát; az eskütételt az új közigazgatási fővárosban tartották.Egypt’s president is sworn in for a third 6-year term after running virtually unopposed. Associated Press, 2024. április 2.
Jegyzetek
További információk
Digital Egypt for Universities – Egyptian Chronology Heilbrunn Timeline of Art History – The Metropolitan Museum of Art
Kapcsolódó szócikkek
Egyiptom történelme Ókori Egyiptom Fáraók listája Egyiptológia Kronológia
Kategória:Egyiptológia Kategória:Kronológia