A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „düsz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. Calculus = kövecske.

A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának.

A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik.

A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek). (F. Gönczi Rita, 2008.)

A korai diagnózis megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A szakértői vizsgálat elmaradása azzal fenyeget, hogy a gyereket butának, vagy lustának tartják. A diszkalkulia egészen a középiskoláig rejtve maradhat.

A diszkalkuliás tanuló, ha diszkalkuliája elég súlyos, felmentethető a matematika osztályozása, vagy a matematika alól. Ha fel volt mentve, akkor nem kell matematikából érettségiznie; választhat helyette egy másik tárgyat. Ez lehet egy második idegen nyelv, földrajz, vagy egy készségtárgy. Elméletben választható lenne biológia, kémia vagy fizika is, de ezekből kevésbé szoktak jól teljesíteni a diszkalkuliás tanulók. Biológiában ugyan a genetikáig nincsenek képletek, de utána jön még biokémia is, ami még arra is riasztó hatású, aki könnyedén vette a korábbi éveket.

Ha a diszkalkuliát nem ítélik elég súlyosnak, akkor a tanulónak továbbra is kell osztályzatokat kapnia matematikából, fizikából és más számításokat igénylő tárgyakból; csak éppen azt engedik meg, hogy számológépet használjon. Azonban ez is demotiváló lehet, hiszen egy diszkalkuliás számára nemcsak maga a számolás, hanem a képletek megtanulása, a tételek bizonyítása, a geometriai szerkesztések elvégzése is gondot jelenthet. A kormány azzal érvel, hogy az osztályozás hiányában ellustul a tanuló, nem fog kellő lelkesedéssel a fejlesztésen részt venni. Azonban a kapott rossz osztályzatok éppen az ellenkező hatást érik el, mint amit a kormány szeretne.https://magyarnemzet.hu/archivum/belfold-archivum/jarhatatlan-a-tajgetosz-torveny-3876788/

Jellegzetes tünetei Ennek a tünetegyüttesnek is többféle megjelenési formája lehet: Gyakori nehézségek számoláskor (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). Nehezen tudnak számokat összehasonlítani. Gyakran számolnak az ujjaikon. Gondot jelent a visszajáró ellenőrzése és az idő leolvasása analóg (mutatós) óráról. Nem tudnak pénzügyi terveket készíteni. Nem vagy csak nagyon pontatlanul tudják megbecsülni egy kosárban levő termékek árának összegét, tárgyak súlyát és távolságát, meg az eltelt időt. Nehezen igazodnak el menetrendeken és órarendeken. Jól teljesítenek azokból a logikát igénylő tárgyakból, amelyek nem tartalmaznak magasabb szintű számolást, például biológiából vagy geometriából. Rossz az időérzékük. Nehezen különböztetik meg a jobb és bal oldalt, és az égtájakat, még iránytű segítségével is. Rosszul vagy sehogy sem tudnak eligazodni elforgatott térképeken. Nehezen értik és jegyzik meg a matematikai szabályokat, képleteket, sorozatokat. („Az egyik napról a másikra elfelejti.”) Nehezen jegyzik meg számolást igénylő, vagy bonyolult pontozást használó játékokban, hogy ki hogy áll (pl.: póker). Nehézségeik vannak a sorozatokkal, azok megjegyzésével matematikán kívül is, például tánclépések. Különféle lelki problémák alakulhatnak ki, akár matematikafóbia is.

Altípusai és okai Három fő típusa létezik:

Az egyik típus számára a mechanikus számolás, a másik számára a matematikai gondolkodás jelent problémát. A számolásos típus esetén a számfogalom fejletlensége okozza a zavart, így az kifejezetten a számokra, tovább víve a képletekre, így az átmatematizált logikára (lásd matematikai logika) is vonatkozik. Nehezen jegyzi meg a számokra vonatkozó tényeket, például egyjegyű számok összegét és a tízes kiegészítőket. Mindkettő megjelenhet ugyanannál az egyénnél, ezzel a diszkalkulia súlyos formáját idézve elő. Létezik egy olyan típus is, amiben a sorozatok, a sorba rendezés a fő gond. Nem tudja sorba rendezni az információkat, a matematikai műveleteket. Mindegyik típus lehet egészen enyhe, nagyon súlyos, vagy akármilyen súlyos a kettő között.

A fogalmat gyakran használják olyan zavarra, amely specifikus nehézséget okoz aritmetikai műveletek végrehajtásában, másfelől az oktatáselméletben és a kognitív pszichológiában meghonosodott definíció szerint egyfajta nehézség a számok, mint mennyiségek összehasonlítására szolgáló absztrakt fogalmak értelmezésére. Azok, akik szükségesnek találták ezt az összetettebb definíciót, gyakran használják diszkalkulia helyett az aritmetikai nehézségek (arithmetic difficulties, AD) fogalmat. Ezzel kihangsúlyozva a fogalom mögötti számolási és memória deficitet.

Lelki problémák Az iskolák és az oktatási rendszer csak a mérhető teljesítményt – írást, olvasást, számolást – tudják értékelni, az attól eltérő tehetséget nem. Ha nem ismerik fel, és nem kezelik a diszkalkuliát, a gyerek önértékelése nagy károkat szenved: lustának vagy butának tartja magát; szorong, esetleg agresszív lesz, akár matematikafóbia is kialakulhat. Sokan viszont elnézőbbek azzal, hogy valakinek nem megy a matematika, mint az olvasással kapcsolatos gondokkal.

A német szakirodalom „ördögi kör” kifejezéssel említi a személy, teljesítménye és a környezete között kialakult diszharmóniát, mely az érintett személy számára frusztrációt okoz. A negatív helyzet megszüntetése a körbe történő beavatkozással lehetséges.

A kezelés nélkül maradó diszkalkuliások önértékelése általában rossz, önképük negatív, ennek következményei pedig egész életükre kihatnak: lemaradnak, és sokkal kevesebbet tanulnak meg, mint amennyire szakszerű segítséggel képesek lennének. Ez a későbbiekben negatív hatással van a mindennapi életükre, akár bevásárláskor, akár az idő leolvasásában. Nagyon fontos, hogy a tanulási zavart időben felismerje a szülő vagy a pedagógus és a gyermek megfelelő kezelésben részesüljön.

Segítségnyújtás Fontos, hogy a szülő azonnal logopédushoz forduljon, mihelyt a diszkalkulia tüneteit észleli. Ilyen lehet például ha a gyermek kerüli a számokkal kapcsolatos játékokat, ha gyakran téveszti össze a jobb kezét a ballal, ha a legtöbb esetben szükségét érzi összeadás, kivonás, szorzás, osztás alkalmával a keze vagy bármilyen más segédeszköz használatát. Ha egy eredmény kiszámolása az általánosnál hosszabb időt vesz igénybe és nem feltétlenül azért mert nem érti a számolási módszert.

Az ha a gyermek kevésbé érdeklődik a gyurmázás vagy a rajzolás iránt az egyáltalán nem jelenti azt, hogy diszkalkuliás lenne, bár annak valószínűsége nagyobb. Mindegyikük más iránt érdeklődik és vannak olyanok akiknél a művészi hajlam hamarabb megmutatkozik. Több olyan diszkalkuliás gyermek is ismert, akik habár érthető okok miatt nem érdeklődnek és nem teljesítenek jól a matematikával kapcsolatos tárgyak terén, azonban minden másban kitűnőek. Tehát a diszkalkuliás gyermeket nem illendő elkönyvelni olyannak, aki nem viszi majd a jövőben semmire.

A diszkalkulia nem betegség és nem fogyatékosság, hanem az információfeldolgozás egy módja. Az önértékelés javítására dicsérni, biztatni kell a gyereket, és sikerélményhez juttatni. A szülő keresse meg azokat a területeket, melyeken a gyermek kiemelkedőt tud alkotni, és hagyja, hogy kibontakoztassa képességeit. A gyakorlás legyen változatos, érdekes és szemléletes, gyakori pihenőkkel. A nem tanulási célú közös játékok mellett a gyermek sikerélményhez juttatása is elősegíti fejlődését.

Kezelés A fejlesztés megkezdése előtt részletes vizsgálatokkal mérik fel a tanuló képességeit, és azt, hogy hol tart. Ezekre építve indulnak meg a foglalkozások, amik fokozatosan fejlesztik a képességeket, készségeket és jártasságokat alakítanak ki, majd ezeket az új ismeretek megszerzéséhez használják; először direkt, majd egyre absztraktabb szemléltetéssel, végül szemléltetés nélkül.

Fejlesztik az emlékezetet, a figyelmet, az észlelést, a logikai gondolkodást és a beszédet. Segítenek eligazodni a tanuló saját testén, a geometriai síkban, térben és időben. A gyakorlás fontos része a cselekedtetés, amit addig végeznek, amíg lehetővé nem válik annak szimbólumokra váltása. A készségek fejlesztésén túl a számokkal kezdődően beépítik az aritmetikai és geometriai fogalomrendszert, jeleket, szabályokat a tanuló gondolkodásába. Mindez sok gyakorlást igényel.

A terápia célja nemcsak az, hogy a diszkalkuliás tanuló megtanuljon számolni. Ezen kívül lényeges a szorongás oldása, az önfegyelem és a kitartás erősítése, ösztönzés a feladatvégzésre, végső soron pedig harmonikus személyiség kialakítása.

Jegyzetek

Irodalom Krajcsi Attila: A számolási zavarok idegrendszeri alapjai = Neurologische Grundlagen der Rechenstörung. In: A Magyar Tudomány Ünnepe 2006 : konferencia a tanulási akadályozottságról Mesterházi Zsuzsa tiszteletére / [Szabó Ákosné et al.] – [Bp.] : ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, . – 20., 46. o. Farkasné Gönczi Rita (2008): Diszkalkulia a gyógypedagógia és határtudományai aspektusából, Gyógypedagógiai Szemle, 2008/3. sz., 204-214. oldal Farkasné Gönczi Rita (2011): Diszkalkulia – Terminológiaváltás, a diagnosztika forradalma a terápia megújulása in: A diagnózistól a foglalkozási rehabilitációig (szerk. Papp Gabriella) ELTE BGGYFK, 197–224. oldal K. Boerner, G. Boerner u. a.: Rechenschwäche verstehen. BIB/RESI, Essen / Volxheim, 2001 H. Brühl, C. Bussebaum u. a.: Rechenschwäche: Symptome, Früherkennung, Förderung. ZAL, Osnabrück, 2003, M. Gaidoschik: Wie Kinder rechnen lernen – oder auch nicht. Eine empirische Studie zur Entwicklung von Rechenstrategien im ersten Schuljahr. dissertació. Verlag Peter Lang, Frankfurt am Main / Berlin / Bern / Brüssel / New York / Oxford / Wien 2010, (Rezension) H.-D. Gerster, R. Schultz: Schwierigkeiten beim Erwerb mathemat. Konzepte im Anfangsunterricht. Päd. Hochsch., Freiburg 2000 F. H. Steeg: Rechenschwäche – eine schulinduzierte Kognitionsstörung? In: ZDM. Heft 3 (Juni 2000) M. Wehrmann: Qualitative Diagnostik von Rechenschwierigkeiten. 2. Auflage. Köster, Berlin 2011,

Források Diszkalkulia oldalak a Szegedi Tudományegyetemen Tipikus tünetek, fejlesztés Tanítók a hálón a diszkalkuliáról A Démoszthenész Egyesület a diszkalkuliáról https://web.archive.org/web/20091213042830/http://fkoai.freeweb.hu/Logopedia/diszlexia.htm http://www.szoforgato.hu/Page022.html https://web.archive.org/web/20090623222600/http://wcs.oisz.hu/18162/diszkalkulia---szamolaszavar/krasznar-es-fiai-konyvesbolt.html https://web.archive.org/web/20161004075556/http://dyscalculiaport.hu/

Kapcsolódó szócikkek Diszkalkuliateszt NUCALC diszkalkuliateszt Hármaskód-modell Szerzett számolási zavarok Genetikai betegségekkel együttjáró számolási zavarok

Kategória:Részképességzavarok Kategória:Számolási zavarok Kategória:Tünetek