Gróf ciráki és dénesfalvai Cziráky Antal Mózes (Sopron, 1772. szeptember 8. – Pozsony, 1852. február 22.) császári és királyi kamarás, országbíró, a Magyar Tudományos Akadémia alapító és igazgató tagja.
Élete
Gróf Cziráky László és gróf Zichy Julianna fia volt. A gimnáziumot Nagyszombatban, a bölcseletet 1787–1789-ben Pozsonyban, a jogot Pesten végezte. 1791-ben mint jogász diáktársaival magyar egyletet alakított a magyar nyelv és irodalom előmozdítására, s annak elnökeként működött. 1792-ben I. Ferenc koronázásakor aranysarkantyús vitéz lett. 1793-ban Pest megye megválasztotta tiszteletbeli jegyzővé; 1794-ben a magyar királyi helytartótanácsnál fogalmazó, 1796-ban ugyanott titoknok, 1800-ban tanácsos, 1808-ban a magyar udvari kancelláriánál referendárius, egyszersmind Esztergom vármegye főispáni helytartója lett. 1811-ben hasonló minőségben Vas megyébe helyezték át. 1817-ben a felső-magyarországi megyékben mint biztos, az akkor ott uralkodott éhínség enyhítésén munkálkodott. Abban az évben a magyar királyi udvari kamara alelnöke és belső titkos tanácsos lett. 1823-ban a Szent István-rend középkeresztjével, 1825-ben tárnokmesteri, s Fejér vármegye főispáni méltóságával jutalmazták meg. 1827-ben országbírói hivatalra emelték. 1828-ban a pesti egyetem elnökévé nevezték ki, ahol 1829. március 2. napján tartotta székfoglaló beszédjét. Újabb érdemei elismeréséül 1830-ban a Szent István-rend nagykeresztjét nyerte el. 1836. szeptember 16-án a cseh koronázási ünnepélynél a prágai rendgyülekezetben az Aranygyapjas rend lovagjává, majd a hazánk fővárosát és dunamelléki vidékeit pusztító árvíz után a segélypénzek kiosztására rendelt bizottmány elnökévé; 1839 áprilisában pedig saját kérelme folytán az országbírói s egyetem-elnöki hivatalától fölmentvén, a király állami és értekezleti miniszterévé nevezte ki. E méltóságát 1848 márciusáig viselte. A tudományokkal is foglalkozott és az MTA-nak, melynek igazgatója volt, 3000, a Ludoviceumnak 4000 forintot adományozott. Beszédes verse (A kir. főherczeg nádorispánynál tartatott éjtszakai víg mulatságnak leirása) megjelent a Pesti Nyelvmivelő Társ. Munkálatai I. darabjában (1792).
A Magyar Tudományos Akadémián 1852. december 20-án Pauler Tivadar tartott fölötte emlékbeszédet.
A kenyeri Sarlós Boldogasszony templomban nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság „A” kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. számú határozata, 2007. december 12.
Arcképei: rézmetszet A. Ehrenreichtól, Lider rajza után év n.; kőnyomat Wolf F. rajza után a bécsi kőnyomat-intézetben jelent meg ponori Thewrewk József kiadásában év n., és Eybl rajza (1841) után Andreas Leykam intézetében, Bécsben.
Családja Háromszor nősült, első felesége: Illésházy Júlia grófnő (1794-1814); második felesége: Batthyány Mária grófnő (1783-1840); harmadik felesége pedig Carolina von Walterskirchen bárónő (1794-1861). Cziráky grófnak három gyermekéről lehet tudni:
Antónia /első feleségétől/ (1806-?) János József Lázár László Tamás /második feleségtől/ (1818-1884); felesége Lousie Elisabeta Dezasse de Petit-Verneuil grófnő (1821-1899) Dénes
Munkái
Pesti magyar nevendék társaságban választott előlülőnek beköszönő beszédje. Pest, 1791 Gyászoló beszéd, melyel második Leopold megboldogult felséges császárt és királyt a pesti magyar társaság gyülekezetében szent György havának 12. 1792. élő szavával megtisztelte. Uo. De ordine equitum auratorum Hungariae exercitatio. Uo. 1792 Ordo historiae juris civilis hungarici, cum appendice de artibus Corporis Juris Hungarici. Uo. 1794 Laetitia et gratulatio publica occasione recens constituti regni Hungariae palatini. Posonii, 1796 Disquisitio historica de modo consequendi summum imperium in Hungaria a primordiis monarchiae in haec tempora. Budae, 1820 (névtelenül) Online Nagymélt. gróf Cz... mint ns. Vas vármegye administratorának a tisztválasztáskor 1824. nov. mondott beszédei. H. n. Fejér vármegye főispányi székébe 1827-ben történt beiktatása alkalmatosságával tartatott beszédek. Székesfehérvár, 1827 Conspectus Juris Publici Regni Hungariae ad Annum 1848. Historicis Animadversionibus Illustratus. Viennae, 1851. Két kötet. (Ism. Uj M. Muzeum 1851–52. I. 673. l. Magyarul: A magyar közjog alapelvei címmel kiadta Hegedüs Lajos. Pest, 1861. 2. kiadás 1869. 3. k. 1872. Uo.) Tomus I. Még több beiktató beszédet tartott Esztergomban, Szombathelyen, Székesfehérváron, Egerben, Pesten és más helyen is magyarul és latinul. Beszéde a Buda és Pest között építendő állandó híd ügyében a Tudományos Gyűjteményben (1835. V.) jelent meg. A pesti magyar színháznak szánt telket 1823-ban a barátok terén 45 000 forintért vette meg. Levele Ürményi Józsefhez. Pest, 1796
Jegyzetek
Források a Cziráky családfa
Kategória:Országbírók Kategória:Magyar jogászok Kategória:MTA-tagok Antal Mozes Kategória:Soproniak Kategória:Fejér vármegye főispánjai Kategória:Az Aranygyapjas rend lovagjai Kategória:1772-ben született személyek Kategória:1852-ben elhunyt személyek