Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket. Nyelvemlékké gyakorlatilag bármilyen lejegyzett szöveg válhat.
A nyelvemlékeket a következő csoportokba szokás osztani: Szórványok – A vizsgált nyelv szavai, mondatai egy javarészt más nyelvű szövegbe ágyazódva helyezkednek el. (Legismertebb magyar példája a Tihanyi alapítólevél.) Glosszák – Magyarázatok, feljegyzések az adott nyelven. Tulajdonnévjegyzékek – Az adott nyelven beszélők neveit lajstromzó listák. (Például a magyar "A tihanyi apátság birtokösszeírása".) Tárgylajstromok – A hétköznapi élet eszközeinek a felsorolása az adott nyelven. Egyéb felsorolások Szójegyzékek – kisebb terjedelmű szótárak, a szavak mellékjelentéseinek értékelése nélkül, velük alkotott kifejezések mellőzésével. Szótárak – a nyelv szavainak átfogóbb és bővebb fordításai, értelmezései. Szövegek – a nyelvet legjobban jellemző, összefüggő mondatokból álló írások.
Nyelvek legkorábbi nyelvemlékei sumer – i. e. 3400 és 3100 között, az uruki templomi levéltárból egyiptomi – i. e. 3400 és 3200 között, sírbéli feliratok az U-j sírból görög – i. e. 1500 körül kínai – i. e. 1300 körül föníciai – i. e. 1000 körül héber – i. e. 950 körül, a Gézeri parasztnaptár etruszk – i. e. 700 körül latin – i. e. 700 körül, Praenestei fibula perzsa – i. e. 525 körül szanszkrit – i. e. 500 körül keltibér – i. e. 100 körül
arab – i. sz. 100 körül, az En Avdat felirat óskandináv – 160 körül gót – 350 körül, bibliafordítás (Wulfila / Ulfilas püspök) ír – 500 körül, Ogham feliratok angol(szász) – 660 körül türk – 700 körül, türk rovásírás (Orkhon) japán – 700 körül német – 775 körül, Abrogans spanyol – kb. 804(ó)francia – kb. 842, a Strasbourgi eskük olasz – 960 és 963 között szlovén – 972 és 1093 között, a Freising-kéziratok katalán – kb. 1028 horvát – kb. 1100, Baška-tábla dán- kb. 1100 portugál – 1189 magyar – 1192–1195 Halotti beszéd és könyörgés lengyel – kb. 1270, Henryków könyve orosz – 1300-1350 között albán – 1400 körül koreai – 1446 román – 1521, Neacşu levele lett – 1530 észt – 1535 finn – 1543, Abckiria litván – 1545
Források Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. Szabó Dénes: A magyar nyelvemlékek, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2014.
Magyar nyelvemlékek Kódexek
Egyéb művek Bagonyai ráolvasások (1488) Besztercei szójegyzék Budapesti glosszák Csáti Demeter: Ének Pannónia megvételéről (1526) Csíkszentmiklósi felirat Csízió (15. század utolsó negyede) Czestochowai nyelvemlék (1501) Drágffy Mária kelengyelajstroma Gergely éneke Jaksics Demeter veszedelméről (1490 körül) Guden vitéz végrendelete Halotti beszéd és könyörgés Kolozsvári glosszák Konstantinápolyi felirat Leleszi alapítólevél Marosvásárhelyi sorok Rotenburgi János magyar nyelvmestere Tihanyi alapítólevél Váradi regestrum Az zenth Paal leueley magyar nyeluen Zobori oklevél
Egyéb Nyelvemlékek Erdélyben
További információk
Az összes ómagyar kori szövegemlék betűhű szövege elérhető és kereshető az Ómagyar korpusz ban. Emellett néhány szövegemlék mai magyarra normalizált változata és a hozzá tartozó morfológiai elemzés is elérhető.
Kapcsolódó szócikkek Nyelvészet