Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Miskolc és Ózd után a megye harmadik legnagyobb települése. A Kazincbarcikai járás székhelye. bélyegkép|250px|A BorsodChem Rt. főbejárata 2014-ben bélyegkép|250px|A KOLORLAB Innovációs Központ 2017-ben
Várossá növekedését a második világháború után megindult iparosodásnak köszönheti. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek otthont adó Barcika. Az 1947-ben összevont két település mai nevét a rákövetkező évben vette fel. 1954-ben városi rangot kapott és újabb falut csatoltak hozzá, Berentét. Ekkor már tizenegyezer lakosa volt Kazincbarcikának, ez húsz éven belül megháromszorozódott, köszönhetően legnagyobb munkaadójának, a sok munkaerőt vonzó Borsodi Vegyi Kombinátnak, ami BorsodChem Zrt. néven ma is a régió egyik legjelentősebb cége. A rendszerváltás körüli éveket Kazincbarcika az iparvárosok nagy részéhez hasonlóan megsínylette, de sikerült talpra állnia. 1999-ben Berente levált a városról.
Fekvése A borsodi iparvidéken fekszik, a Sajó völgyében, a megyeszékhely Miskolctól 24 kilométerre észak-északnyugatra.
A szomszédos települések: észak felől Szuhakálló, északkelet felől Múcsony, kelet felől Berente, délkelet felől Alacska, dél felől Kondó, délnyugat felől Tardona és Dédestapolcsány, nyugat felől Bánhorváti, Nagybarca és Sajóivánka, északnyugat felől pedig Sajókaza.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Sajó völgyén, s így a város belterületén is végighúzódó 26-os főút. Múcsonnyal a 2606-os út, Tardonával és azon keresztül Dédestapolcsánnyal pedig a 25 127-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek két megállási pontja van a területén: Miskolc felől előbb Kazincbarcika alsó megállóhely, a belterület északkeleti szélén, a 2606-os út vasúti keresztezése mellett, valamint Kazincbarcika vasútállomás, a belterület északnyugati részén, melynek közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják.
Története
Kazincbarcika, mint a neve is mutatja, több település összeolvadásából jött létre.
Sajókazincot 1240-ben említették először Kazincz néven. Ekkor a Rátót nemzetséghez tartozó Kazai Kakas család birtoka volt. A Kazai Kakas család ősi fészke Kazán volt, uradalma azonban Kazán kívül kiterjedt még Kazincz, Igrici, Galgócz és Divény helységekre is.
A 19. századig agrárjellegű település volt, majd 1850-től, a szénbánya megnyitásától kezdve az iparra helyeződött a hangsúly. Barcika Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásából jött létre, és bár itt is nyitottak bányát a 19. század végén, itt az ipari jelleg mindvégig másodlagos maradt a mezőgazdaság mellett. Az 1920-as évek elején azonban erőmű épült, mely egész Dél-Borsodot ellátta árammal, így Barcika is vonzani kezdte a munkaerőt.
A második világháború utáni iparosodás idején a két település egyre nagyobb jelentőségre tett szert és még inkább növekedésnek indult. 1947-ben hivatalosan is összevonták őket, egyelőre Sajókazinc néven, majd a kialakult nagyközség 1948-ban felvette a Kazincbarcika nevet. 1954-ben városi rangot kapott, ugyanebben az évben a bővülő település magába olvasztotta Berente községet. Ekkor már 11 000 embernél is több lakosa lett.
Az 1960-as években Kazincbarcika tovább fejlődött, a Borsodi Vegyi Kombinát vonzotta a munkaerőt és aktívan részt vett a város fejlesztésében. Az 1970-es években a lakosság létszáma elérte a harmincezer főt.
Az 1980-as években a bányászat és az ipar is válságba került, s a rendszerváltás éveiben ez csak fokozódott. A munkanélküliség Kazincbarcikán is jelentős méreteket öltött. A kilencvenes évek közepétől, úgy tűnik, a város a legnehezebb időket már maga mögött tudta és lassan újra fejlődésnek indulhatott. A Borsodi Vegyi Kombinát helyén a BorsodChem Rt. működik. A BorsodChem Zrt. a régió egyik meghatározó cége. Tevékenységi köre a műanyagalapanyag-gyártás és -feldolgozás, izocianát-gyártás. Dolgozói létszáma 2014-ben meghaladta a 2500 főt. Emellett a helyiek egy része Miskolcra jár dolgozni.
1999-ben Berente levált a városról és önálló községgé alakult.
Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 ótaMegalakulása1947Barcika és Sajókazinc egyesülése Sajókazinc névenNeve1947–1948Sajókazinc1948 ótaKazincbarcikaRangja1947–1950kisközség, körjegyzőségi székhely1950–1954önálló tanácsú község1954–1971járási jogú város1971 ótavárosHozzá tartozó települések1947 ótaBarcika, Sajókazinc1954–1999BerenteTerületi beosztása1947–1950Borsod-Gömör vármegye, Sajószentpéteri járás1950–1954Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Putnoki járás1954 ótaBorsod-Abaúj-Zemplén megye1994 ótaBorsod-Abaúj-Zemplén megye, Kazincbarcikai kistérségKözponti szerepköre1980–1990Kazincbarcikai városkörnyék központja1994 ótaKazincbarcikai kistérség központja
Népesség
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,5% németnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,8%, református 18,2%, görögkatolikus 3,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 27,2% (26,9% nem nyilatkozott).Kazincbarcika Helységnévtár
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak, szlováknak és románnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15% volt római katolikus, 15,2% református, 3,8% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 19,2% felekezeten kívüli (44,8% nem válaszolt).Kazincbarcika Helységnévtár
Közélete Tanácselnökei a rendszerváltásig bélyegkép|190px|jobbra|A város régi címere Név Időszak Bojkó József 1954. március 20. – 1956. március 30. Juhász Sándor 1956. április 1. – 1956. november 9. Szép József 1956. november 9. – 1957. március vége Szabó János 1957. március vége – 1963. március 1. dr. Csikós Istvánné 1963. március 1. – 1968. augusztus 31. Takács István 1968. szeptember 1. – 1989. április 1. Rádóné Gyárfás Ildikó 1989. április 1. – 1990. október 24.
Polgármesterei a rendszerváltás után
NévPártTerminusMegjegyzés / Források Ludányi Attila Fidesz 1990–1994 Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartásából csak annak végeredménye állapítható meg.A hivatkozott forrás a jelölő szervezet(ek) re vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel. Dr. Király Bálint MSZP-MSZDP-KVFE 1994–2006 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 8803 érvényesen leadott szavazatból, hat jelölt közül 3094 szavazatot szerzett meg, amivel 35,15 %-os eredményt ért el. MSZP Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 10 209 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 5273 szavazatot szerzett meg, amivel 51,65 %-os eredményt ért el. A 2002. október 20-án megtartott választáson a 9079 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 5887 szavazatot szerzett meg, amivel 64,84 %-os eredményt ért el. Szitka Péter MSZP 2006– A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 10 527 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 5613 szavazatot szerzett meg, amivel 53,32 %-os eredményt ért el. A 2010. október 3-án megtartott választáson a 10 691 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 5336 szavazatot szerzett meg, amivel 49,91 %-os eredményt ért el. A 2014. október 12-én megtartott választáson a 10 691 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 5336 szavazatot szerzett meg, amivel 49,91 %-os eredményt ért el. MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum A 2019. október 13-án megtartott választáson a 8806 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 6515 szavazatot szerzett meg, amivel 73,98 %-os eredményt ért el. MSZP-DK-Momentum-Párbeszéd A 2024. június 9-én megtartott választáson a 9814 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 5937 szavazatot szerzett meg, amivel 60,50 %-os eredményt ért el.
A 2024-es önkormányzati választás eredménye A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/153?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaSzitka Péter MSZP – DK – Momentum – Párbeszéd- ZÖLDEK593760,50%Mérten JánosVárosvédő Egyesület188019,16%Szeifert Lajos Fidesz – KDNP131913,44% Csernikovicsné Dr. Fiszter Zsuzsanna Mi Hazánk6786,91%Összesen9814100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/153?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület MSZP – DK – Momentum – Párbeszéd- ZÖLDEK 8 P Városvédő Egyesület 2 Fidesz – KDNP 1 Mi Hazánk 1
Közlekedés
Kerékpárút-hálózat 2011-ben indult Kazincbarcika kerékpárút-hálózatának bővítése. A fejlesztés első szakasza a már meglévő kerékpárúthoz szervesen illeszkedve a BorsodChem Zrt. főbejáratától az Irinyi János Református Oktatási Központig, valamint a Jószerencsét úton az Egressy úti körforgalomig tartott. A második vonal a Jószerencsét úttól a Mátyás király úton át a Herbolyai út becsatlakozásáig épült ki, ezt a vonalat a Herbolyai út-Tárna út közötti szakasz követte.
A Jószerencsét út-Építők útja-Tardonai út-Mátyás király út nyomvonalán épült kerékpárút a város belterületének biztonságos kerékpáros forgalmát oldotta meg, ugyanakkor csatlakozási lehetőséget nyújt a korábbi szakaszokhoz is. A kerékpárutat a közúttól elválasztva, külön nyomvonalon vezetve, ám helyenként eltérő technikával építették ki. Az összesen 3,2 kilométer hosszúságú második ütem építése 2014 tavaszán ért véget. Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló projektre több mint 100 millió forintot nyert Kazincbarcika városa.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Kerékpáros Magyarország Szövetség „Kerékpárosbarát” pályázatán Kazincbarcika egyike lett annak az ötvenöt önkormányzatnak, amely díjat kapott 2016-ban. A pályázati anyagban a jelenleg meglévő kerékpárút-hálózat és az ahhoz kapcsolódó létesítmények, valamint a jövőbeni kerékpárosközlekedés-fejlesztési tervek kerültek bemutatásra.
Közintézményei bélyegkép|250px|jobbra|Egressy Béni Művelődési Központ (2025) bélyegkép|250px|jobbra|Járási Ügyészség bélyegkép|250px|jobbra|Kazincbarcikai Fedett Uszoda bélyegkép|250px|jobbra|Városi Bíróság
* ÁNTSZ Kazincbarcikai Kistérségi Intézete (Egressy Béni út 34-36.)* Barcika Centrum Kft. (Eszperantó út 2.)* Barcika Szolg Kft. (Eszperantó út 2.)* Barcika Park Nonprofit Kft. (Kuruc út 9.)* Barcika Príma Kft. (Egressy tér 3.)* Barcika Art Kft. (Fő tér 5.)* TH Timpanon Kft. (Munkácsy tér 1.)* Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. (Május 1. út 56.)* Egressy Béni Művelődési Központ (Fő tér 5.)* Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat Központ (Építők útja 15.)* Járási Ügyészség (Fő tér 40.)* Kazincbarcikai Fedett Uszoda (Hadak útja 3.)* Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége (Tóth Árpád út 2.)* Mezey István Művészeti Központ* Műjégpálya (Hadak útja 1.)2017-ben bezárt, de 2018-ban fedetten újranyitott.* Polgári Védelmi Kirendeltség (Rákóczi tér 4.)* Polgármesteri Hivatal (Fő tér 4.)* Szociális Szolgáltató Központ (Építők útja 13-15.)* Városi Bíróság (Fő tér 41.)* Városi Sporttelep (Akácfa út 1.)* Városi Tűzoltóság (Szent Flórián tér 4.)* Kazincbarcikai Vízi Komplexum
Oktatási intézményei Óvoda bélyegkép|250px|jobbra|Kazincbarcikai Összevont Óvodák Füzike Tagóvodája Kazincbarcikai Összevont Óvodák Székhely Óvoda (Csokonai út. 1.) Nefelejcs (Alsóvárosi Körúti) Tagóvoda (Alsóvárosi krt. 44.) Eszterlánc (Építők Úti) Tagóvoda (Építők útja 2.) Százszorszép (Kertvárosi) Tagóvoda (Akácfa út. 12.) Füzike Tagóvoda (Mátyás király út. 10/A) Mesevár Tagóvoda (Pollack Mihály út 7.) Napsugár Tagóvoda (Jószerencsét út 4.) Sajókazai Napköziotthonos Tagóvoda (Sajóivánka, Kossuth Lajos utca 26.)