250px|bélyegkép|jobbra|Hutia konga kölykök 200px|bélyegkép|jobbra|Hutia konga

A hutiák vagy fakúszópatkányfélék (Capromyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család. 4 alcsalád tartozik a családba.

A hutiák családjába 20 faj tartozik.

Előfordulása Kubában és a Karib-térség néhány szigetén honosak. Leginkább erdőkben élnek, de megtalálhatók a sziklás élőhelyeken, a partmenti régiókban, a trópusi esőerdőkben és a mangróvemocsarakban is.

Megjelenése Testük 22–60 cm hosszú, farkuk 15–30 cm. Súlyuk 4,3-8,5 kg. A legnagyobb faj a hutia konga vagy kubai fakúszópatkány (Capromys pilorides), melynek nagysága körülbelül akkora, mint egy nagy testű házi macskáé. Ő napközben aktív, a fák tetején a lombok között keresi eleségét. A legkisebb hutia patkány nagyságú, éjszakai életmódot folytat. A nagyfülű hutia (Mesocapromys auritus) óriási füleiről nevezetes.

Életmódja A hutiák rejtett életmódot folytatnak, ezért a biológusok ritkán tanulmányozták őket, kevés leírás van életmódjukról.

Néhány faj nappali életmódot folytat, de a többség éjszakai állat.

Szinte mindegyik hutia faj a fákon él. 2 fajnak fogófarka van, ennek segítségével kitűnően másznak a fakoronákban.

Némely hutia föld alatti vackot ás, mások, mint például a Cabrera hutia (Mesocapromys angelcabrerai) mangrovefákra építi levelekből álló, gömb alakú fészkét.

Mint csaknem minden rágcsáló a hutia is társas állat. Kolóniákban él és gyakran osztozkodik fészkén vagy föld alatti vackán a többiekkel.

A hutiák fogai gyökértelenek, folyamatosan nőnek, ezért rendszeresen koptatnia kell őket. Étrendjük levelekből, fakéregből, gyümölcsökből, kicsi állatokból és gyíkokból áll.

Szaporodása A hutiák ivarérettségüket körülbelül 10 hónaposan érik el. Az év bármely szakában szaporodhatnak. Vemhességi időtartamuk 110-140 nap. Az alom nagysága 1-6, leggyakrabban 2 kölyök. A két ellés között eltelt időtartam 1 év.

Védettsége A legtöbb hutiafaj populációja állandóan csökken. 5 faj súlyosan veszélyeztetett.

Rendszerezés A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik, ebből 2 mára már kihalt:

Capromyinae Smith, 1842 - 4 nem és 13 faj †Hexolobodontinae Woods, 1989 - 1 nem és 1 faj †Isolobodontinae Woods, 1989 - 1 nem és 2 faj Plagiodontinae Ellerman, 1940 - 2 nem és 4 faj

Források Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) ITIS szerinti rendszer besorolása – magyar nevek egy része

Kategória:Emlőscsaládok