A nagy pirók (Pinicola enucleator) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó Pinicola egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Loxia nembe Loxia enucleator néven.
Alfajai Pinicola enucleator enucleator (Linnaeus, 1758) – a Skandináv-félsziget és Szibéria nyugati és középső része Pinicola enucleator kamtschatkensis (Dybowski, 1883) – Szibéria északkeleti része Pinicola enucleator sakhalinensis (Buturlin, 1915) – Szahalin, a Kuril-szigetek és Japán északi része Pinicola enucleator flammula (Homeyer, 1880) – Alaszka déli részének part menti területei és nyugat-Kanada Pinicola enucleator carlottae (Brooks, AC, 1922) – a Queen Charlotte-szigetek (Kanada nyugati része mellett) Pinicola enucleator montana (Ridgway, 1898) – Kanada délnyugati része és az Amerikai Egyesült Államok nyugati és középső államai Pinicola enucleator californica (Price, 1897) – kelet-Kalifornia Pinicola enucleator leucura (Müller, PLS, 1776) – Alaszka nyugati és középső területei, kelet-Kanada és Amerikai Egyesült Államokban az Új-Anglia-i régió északi része
Előfordulása Eurázsia és Észak-Amerika északi részén él, nyugaton Kaliforniáig fészkel. Természetes élőhelyei a tűlevelű-, lombhullató erdők és cserjések, valamint legelők és szántóföldek. Vonuló faj.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon nagyon ritka téli kóborló.
Megjelenése Testhossza 26 centiméter, szárnyfesztávolsága 30–35 centiméter, testtömege 42–77 gramm. A hím feje, háta, torka és begye piros, hasa szürkészöld. bélyegkép|185px|Hímbélyegkép|220px|Tojó bélyegkép|220px|Fiatal egyed
Életmódja Télen a vörösberkenyét keresi, de elfogyasztja a fenyőmagvakat és a rügyeket is, nyáron az ízeltlábúakat és levéltetveket is megeszi. Általában a fákról táplálkozik, de a földre is lemegy az élelemért. Vonulása a táplálék mennyiségével függ össze, amikor az elfogy, a madár tovább vonul.
Szaporodása A hím az énekével csábítja a tojót. A csésze alakú fészket a tojó építi faágakból, fűszálakból és mohából. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A kikelt fiókákat eleinte puha rovarokkal, később magokkal is táplálja. bélyegkép|200px|Tojásai Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Jegyzetek
Források
Az MME Monitoring Központ adatlapja – magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videók a fajról Ritka madarak hazai előfordulásai
Kategória:Pintyfélék Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Észak-Amerika madarai Kategória:Észak-Európa madarai Kategória:Szibéria madarai Kategória:Kelet-Ázsia madarai