Az üröm (Artemisia) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Tubuliflorae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Újabb rendszerezők az őszirózsafélék Asteroideae alcsaládjának Anthemideae nemzetségcsoportjába sorolják.Watson et al

Nevének eredete Az üröm szó a baskír, tatár nyelvekben meglévő erem, a kazak izen, és csuvas arăm/erĕm szavak rokona.Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisaTótfalusi István: Magyar Etimológiai Nagyszótár

Jellemzői A növénynemzetségbe egyéves, kétéves és évelő fajok egyaránt tartoznak csakúgy, mint lágy szárú és cserjés növények. A többévesek lombhullatók vagy örökzöldek. A „The Plant List” adatbázisában 474 érvényes Artemisia-fajt tartanak nyilván.TPL Számos faj megtörve erős, aromás illatú, kesernyés ízű, leginkább a bennük levő szeszkviterpén-laktonoktól (pl. abszintin, szantonin). Fűszer- és gyógynövényeket egyaránt találunk közöttük (pl. fehér üröm, fekete üröm, tárkony, egynyári üröm).

Száruk és leveleik fehéres vagy szürkés árnyalatúak, s gyakran ezüstösen selymes, rásimuló szőrzettel borítottak. A levélállás szórt, leveleik két-háromszorosan szeldeltek, ritkán épek, legfeljebb csúcsuk háromhasábú.

A virágok kétivarúak, a kevés virágból álló fészekvirágzat kicsi (alig 5 mm), gömbös, vagy tojásdad. A sugárvirágok hiányoznak a fészekből. A fészekvirágzatok legtöbbször összetett, hajtáscsúcsi virágzatot (fürtöt vagy füzéres bugavirágzatot) alkotnak.

A virágok önmegporzással vagy szélmegporzással porzódnak. A pollenszemek nyújtott ellipszoid vagy gömbszerű alakúak, trikolporátak (a három csírahasítékban 1-1 pórus is van). A hasítékok hosszúak, az exine sexine-része egyenlítői irányban megvastagodott, a sarkoknál vékonyabb. Pollenje az egyik legerősebb allergén. Kevesebb pollent termel, mint a parlagfű, és azzal ellentétben nem képes kaszálás után további virágzásra. Veszélyességét fokozza a hosszan tartó pollenszórás, ami júliustól októberig tart.

Elterjedése Az ürömfajok főleg az északi félgömb mérsékelt övében élnek sztyeppeken és félsivatagos tájakon, lokális szempontból pedig száraz helyeken, sziklagyepekben, lösz- és homokpusztákon, szikeseken és sós tengerpartokon fordulnak elő. Gyakran társulásalkotó növények, de egyes fajaik a száraz vidékeken a vegetáció uralkodó elemei.

Magyarországon őshonos a bárányüröm, az egynyári üröm, a fehér üröm, a fekete üröm, a mezei üröm, a selymes üröm, a seprűüröm, a sziki üröm, a sziklai üröm; illetőleg honos a tárkony és az ürömcserje (istenfa) is, de utóbbiak emberi közreműködéssel kerültek ide.

Fajok Nem teljes a lista. A fajról szóló információk addig szerepelnek itt, amíg önálló szócikkük elkészül.

Artemisia abrotanum – Ürömcserje ~ Istenfa, abrutüröm,Priszter Az istenfának több elnevezése ismert: Ciprusfű, ebruta, istenfű, istenfa, Isten fája, abrutüröm, ürömcserje, seprőruta, istenfácska. Latin nevei még: Artemisia abrotanum, Artemisia elatior, Artemisia herbacea, Artemisia paniculatahttp://naturportal.hu/gyogynovenyek/abruturom 100–120 cm magas, fásodó tövű, erős illatú félcserje. Már az ókorban epe- és májgyógyszert készítettek belőle. Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – temetőkben, kertekben dísznövényként vagy sövényként ültetik; gyakran kivadul. Őshazája nem ismert.UraniaMagyar Nagylexikon Artemisia absinthium – Fehér üröm Artemisia alaskana Artemisia alba – Sziklai üröm Magyarországon őshonos, a Dunántúli-középhegység és a Mecsek szubmediterrán faja: sziklagyepekben, löszös vagy homokos talajon él. Mutatós levelei miatt sziklakerti, kerti dísznövényként ültetik.Biológiai Lexikon Artemisia aleutica Artemisia alpina (Artemisia caucasica) – Kaukázusi üröm Artemisia annua – Egynyári üröm Kínában évezredek óta használt gyógynövény, a malária ellenszere, újabban a rák gyógyításában bizonyult ígéretesnek, mivel artemisinin nevű hatóanyaga igen hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, miközben az egészséges sejtek közül csak elenyésző számban szed áldozatokat – kb. 1200 elpusztított ráksejtre jut egy egészséges sejt.Híradás a Washingtoni Egyetem kutatóinak kísérleteiről (index.hu, 2008. november 24.) Artemisia apiacea – Kétnyári üröm Artemisia arborescens – Óriás üröm ~ Mediterrán üröm 100–120 cm magas faj. Artemisia arbuscula Artemisia arctica Artemisia armeniaca – Szürke üröm Artemisia argyi – Argyus-üröm Erős illatú növény, a keleti orvoslás belsőleg elsősorban nőgyógyászati betegségekben vérzéscsillapításra, külsőleg pedig az akupunktúrás terápia részét képző moxibuszció alapanyagaként reumatikus és paralízis jellegű betegségek gyógyításában használja. Kínában a növény préselt levével színezik a nevű édességet. Artemisia australis Artemisia austriaca – Selymes üröm ~ Osztrák üröm Artemisia biennis Artemisia bigelovii Artemisia californica Artemisia campestris – Mezei üröm Artemisia cana Artemisia capillaris Artemisia carruthii – Carruth-ürömPollen Library Artemisia cina – lásd Seriphidium cinum Artemisia douglasiana – Douglas-üröm Artemisia dracunculus – Tárkony ~ Sárkányürömforrás? Artemisia filifolia Artemisia franserioides Artemisia frigida – Havasi üröm A Mongólia területén élő mintegy 60 Artemisia-faj közül ez a faj sokszor uralkodó a száraz sztyeppek vegetációjában. Artemisia furcata Artemisia globularia Artemisia glomerata Artemisia gmelinii – „Nyárifenyő” magyar elnevezését nem tartja szerencsésnek a Priszter-szótár. Artemisia herba-alba – Pusztai üröm ~ Sivatagi üröm Észak-Afrika félsivatagos területeitől egészen Iránig elterjedt faj. Érdekessége, hogy a nyári aszály idején az alsó leveleit ledobja és csak a szárazságtűréshez alkalmazkodott külsejű (xeromorf), felső levelei asszimilálnak tovább. Artemisia kauaiensis Artemisia japonica Artemisia laciniata – Szeldeltlevelű üröm ~ Sallangos üröm Artemisia lindleyana Artemisia longifolia Artemisia ludoviciana – Gyopáros üröm Artemisia macrobotrys Artemisia maritima – Tengerparti üröm Szantoninban gazdag ürömfaj. Artemisia mauiensis Artemisia michauxiana – Michaux-üröm Artemisia nesiotica Artemisia nova Artemisia packardiae – Packard-üröm Artemisia palmeri – Palmer-üröm Artemisia papposa Artemisia parryi – Parry-üröm Artemisia pattersonii – Patterson-üröm Artemisia pedatifida Artemisia pontica – Bárányüröm Artemisia porteri Artemisia pratensis Artemisia princeps Artemisia pycnocephala Artemisia pygmaea Artemisia rigida Artemisia rothrockii Artemisia santonicum – Sziki üröm A magyarországi szikeseken társulásalkotó növény. Artemisia scoparia – Seprűüröm Artemisia scopulorum Artemisia senjavinensis Artemisia serrata Artemisia stelleriana Artemisia suksdorfii Artemisia tilesii – Tilesius-üröm Artemisia tridentata – Háromfogú üröm Az Egyesült Államok délnyugati részének sivatagjaiban elterjedt, 2 m magas félcserje, amit ott „sagebrush”-nak neveznek. Artemisia tripartita Artemisia umbelliformis – Nemes üröm Artemisia verlotorum Artemisia vulgaris – Fekete üröm

Jegyzetek

Források

Biológiai Lexikon: Magyar Nagylexikon: Pollen Library: Priszter: TPL: Urania: Watson et al:

Kategória:Növénynemzetségek