Balatonrendes (1934-ig Rendes) község Veszprém vármegye Tapolcai járásában.
Fekvése
Badacsony és Révfülöp között, a Balaton partjához közel fekszik.
Elérhető közúton a 71-es főúton, vonattal pedig a on (Balatonrendes megállóhely).
Története
A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A terület már a római kortól lakott volt, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely lett, melynek lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. A község nevének első írásos említése 1328-ből maradt fenn.
A törökök kiűzése után gyors fejlődésnek indult, 1755-től már iskolája is volt. A község határában szőlőt telepítettek.
A község neve eredetileg Rendes volt. 1913-ban hozzácsatolták a Balaton partján fekvő szomszédos Ábrahámhegyet, amely addig Salföldhöz tartozott. 1934-ben a két települést egybefogó község neve Balatonrendes lett, majd 1977-ben átnevezték Ábrahámhegyre. Végül 1991-ben Ábrahámhegy és Balatonrendes különvált, azóta mindkettő önálló község.
Közélete Polgármesterei 1991–1994: nem ismert 1994–1998: Gáspár István (független) 1998–2002: Gáspár István (független) 2002–2006: Gáspár István (független) 2006–2007: Gáspár István (független) 2007–2010: Takács Ferenc (független) 2010–2014: Fuchs Henrik (független) 2014–2019: Fuchs Henrik (független) 2019–2022: Lenner István (független) 2022–2024: Epres Róbert (független) 2024– : Epres Róbert (független)
A településen 2007. december 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani az előző polgármester lemondása miatt.
2022. július 10-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, ezúttal is azért, mert a korábbi polgármester 2021. július 2-án lemondott posztjáról. A két időpont közti szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások okozták, a járványhelyzet fennállása alatt ugyanis nem lehetett választásokat tartani az országban. .
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 97,5%-a magyarnak, 5,9% németnek mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,6%, református 6,8%, evangélikus 7,6%, görögkatolikus 2,5%, felekezeten kívüli 6,8% (28,8% nem nyilatkozott).Balatonrendes Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% németnek, 0,6% örménynek, 7,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt római katolikus, 8,3% református, 3,3% evangélikus, 2,8% görögkatolikus, 1,1% egyéb keresztény, 12,2% felekezeten kívüli (33,9% nem válaszolt).Balatonrendes Helységnévtár
Ismert lakói László Gyula történész professzor, a kettős honfoglalás elméletének kidolgozója (emlékét utcanév is őrzi a községben) Oszter Sándor színművész
Régi mondások, falucsúfolók a településről Rendesen nem fért meg a templom a faluba’. [Utalás arra, hogy (a mondás keletkezésének idején) csak torony volt a községben.]Magyar Nyelv – 9. évfolyam – 1913. Népnyelv/2., 91-92. oldal. Online hozzáférés: 2025. február 28.
Jegyzetek
További információk Klespitz János: Bányaföldtani tapasztalatok a balatonrendesi homokkõbányában, en.epitoanyag.org.hu
Kategória:Veszprém megye települései Kategória:Balaton-parti települések, településrészek Kategória:Magyarország megváltoztatott településnevei Kategória:Zala vármegye települései