A jövendő múlt napjai, eredeti címén Days of Future Past, Chris Claremont író és John Byrne rajzoló 1981-ben megjelent képregénye az X-Men csapatának főszereplésével. A Byrne alapötletéből megszületett kétrészes történetet a Marvel Comics Uncanny X-Men című sorozatának 141. és 142. számában, 1981 januárjában és februárjában adta ki először. A jövendő múlt napjai egyike a legismertebb és legnevezetesebb X-Men-kalandoknak, melyben a szuperhőscsapatnak egy jövőből érkezett figyelmeztetés nyomán kell megakadályoznia egy disztópikus világ kialakulásához vezető eseménysorozatot.
A történet központi témája a faji megkülönböztetés, mely a múltra, a második világháború során a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtásra visszautalva és annak motívumait felhasználva mutat be egy elrettentő, disztópikus jövőképet.
A jövendő múlt napjai több szempontból is mérföldkőnek számít a kiadó X-Men-füzeteinek történetében. Az Uncanny X-Men egyik legelismertebb alkotópárosának, Chris Claremontnak és John Byrne-nek A jövendő múlt napjai volt az utolsó nevezetes közös munkája, mely után a páros szétvált, amihez hozzájárultak a történet kapcsán kiéleződő alkotói nézetkülönbségek. A jövendő múlt napjaiban számos új szereplő mutatkozott be, akik az X-Men-történetek fontos résztvevőivé váltak. A történetben bemutatott disztópikus jövő, mely Claremont szándéka szerint eredetileg a sorozat jelenében játszódó cselekménnyel egyazon valóságban létezett, más írók munkája során egy külön, párhuzamos jövővé alakult, melynek később a kiadó a 811-es Föld besorolást adta.
A történet megszületése és háttere
A jövendő múlt napjai története és cselekménye Chris Claremont és John Byrne eltérő elképzelései és szándékai miatt számos változáson ment keresztül, mire végleges formájában nyomtatásba került. A jövőben játszódó történet ötlete Byrne-től származott, akinek egyik alapvető szándéka annak bemutatása volt, hogy az X-Men-füzetekben már régóta szereplő óriás mutánsvadász robotok, az Őrök, valójában nagyszerű szereplők. Byrne később úgy nyilatkozott, hogy Claremont nem igazán kedvelte az Őröket, mivel esetlen és könnyen legyőzhető ellenfeleknek tartotta őket.Nolen-Weathington, Cooke, 31. o. Byrne nyilatkozatai során nem nevezett meg olyan művet, mely hatással lett volna rá A jövendő múlt napjai történetének megtervezése során. Mindemellett azonban több alkalommal is megjegyezte, hogy csak évekkel a történet megjelenése után vette észre, hogy A jövendő múlt napjai cselekménye mennyire hasonlít a népszerű angol televíziós sorozat, a Doctor Who egyik régebbi, 1972-es, négy részes epizódjára. „Úgy négy évvel később, Chicagóban laktam, mikor a Doctor Who-t néztem a PBS-en. A soron következő rész a Day of the Daleks volt. »Hú, a Day of the Daleks, igen, ezt már láttam korábban mikor még Londonban, Ontarióban laktam.« Néztem, és egy az egyben A jövendő múlt napjai volt.” – mondta Byrne.
A jövendő múlt napjai cselekményének kidolgozását Byrne már hónapokkal az éppen megjelenő, Claremonttal közös A Főnix halála (The Dark Phoenix Saga) című történetük utolsó részeinek kiadása előtt megkezdte. A történethez Byrne és Claremont több új szereplőt is megalkotott, köztük a Rejtély által újjászervezett Gonosz Mutánsok Testvériségének tagjait, Lavinát, Pirót és Sorsot. A szereplők külsejét és képességeit Byrne tervezte meg, nevüket Claremont adta. A disztópikus jövő cselekményében megjelenő új X-Man, Rachel, az eredeti tervek szerint Scott Summers, vagyis Küklopsz és Jean Grey lánya lett volna, ám az erre vonatkozó utalást el kellett távolítani a készülő történetből, mivel a A Főnix halála főszerkesztői utasításra az utolsó pillanatban Jean Grey halálával végződött. Rachel így csak mint egy új csapattag jelent meg, bármiféle utalás nélkül a hátterére. A mutánsellenes politikájáról ismert Robert Kelly szenátor, aki már korábbi történetekben is feltűnt, Claremont javaslatára lett A jövendő múlt napjai központi alakja. Claremont jelentősen hozzájárult a történet második, Lélek a múltban (Mind out of Time) című része cselekményének kidolgozásához is.Nolen-Weathington, Cooke, 32. o.
A képregénytörténet elkészítése a kiadónál megszokott „Marvel-stílusban” zajlott, vagyis a cselekmény kidolgozása után készültek el a rajzok, majd csak ezt követően a pontos párbeszédek, vagyis a történet szkriptje. Claremont és Byrne a kapcsolatot szinte kizárólag telefonon tartották, így vitatták meg a történet részleteit, melyet írásban nem is rögzítettek. A történet szerkesztői jóváhagyása után Byrne elkészítette a rajzokat, és ha úgy ítélte meg, saját belátása szerint a megbeszéltektől eltérve átrendezett egyes jeleneteket.Sanderson, The X-Men Companion II, 27–28. o. A rajzok kézhezvétele után Claremont megírta a történet párbeszédeit és a narrációt.
A történet
A jövendő múlt napjai történetének eseményei párhuzamosan zajlanak a sorozat jelenében, 1980-ban, és annak disztópikus jövőjében, 2013-ban. A cselekmény tényleges kiindulópontja, mely a negatív jövő kialakulásához vezetett, a Gonosz Mutánsok Testvérisége által elkövetett merénylet volt a mutánsellenes politikájáról ismert Robert Kelly szenátor ellen. Az ezt követő eseménysorozat a mutánsvadász Őr-robotok tömeggyártásához vezetett, melyek végül átvették az irányítást az Egyesült Államok felett. Az Őrök 2013-ra jórészt kiirtották a mutánsokat és más emberfeletti képességgel rendelkező lényeket, a túlélőket pedig gyűjtőtáborokba kényszerítették. A szigorú ellenőrzés alatt tartott népességen belül a gyermeknemzés jogát csak a mutáns génektől mentes, általuk „tisztának” ítélt egyéneknek tartották fenn.
A cselekmény összefoglalása
2013-ban az egykori X-Men csapatának gyűjtőtáborba zárt túlélői, Kate Pryde, Vihar és Kolosszus, egykori ellenfelük, Magneto, a Fantasztikus Négyes utolsó élő tagja, Franklin Richards és telekinetikus képességekkel rendelkező felesége, Rachel, valamint a kanadai kormány ügynökeként, még szabadon tevékenykedő Rozsomák azon dolgoznak, hogy megváltoztassák a múlt eseményeit.
A képességeiket gátló szerkezeteket kijátszva Rachelnek sikerül visszaküldeni Pryde tudatát a múltba, 1980-ba, a nő akkori fiatal énjének testébe. Pryde és az X-Men csapata, miután a nő beszámol nekik az őket váró sötét jövőről és az oda vezető eseménysorozatról, Washingtonba utaznak, hogy megakadályozzák a Kelly szenátor elleni merényletet. Eközben a jövőben az Őrök leleplezik a mutánsok tervét, és rajtuk ütnek. A csapat úgy dönt, hogy végső próbát tesz a robotok idegközpontjának elpusztítására, hogy ezzel megbénítsák őket.
1980-ban az X-Men harcba bocsátkozik a Gonosz Mutánsok Testvériségével, hogy megóvja Kelly szenátor életét, miközben 2013-ban a csapat tagjaival egymás után végeznek a túlerőben lévő Őrök, míg már csak a Pryde tudat nélküli testét őrző Rachel marad életben. A múltban Pryde-nak sikerül megmentenie Kelly életét, ami után a nő tudata azonnal elhagyja fiatal énje testét. A csapat a küldetés után hazaindul, és bár feladatukat teljesítették, bizonytalanok abban, hogy sikerült-e ezáltal a jövőt is megváltoztatniuk.
Egy hónappal később Kelly szenátor találkozik az Egyesült Államok elnökével, aki úgy dönt, hogy a mutánsok elleni nyílt fellépés helyett utasítást ad egy titkos projekt keretein belül új Őr-robotok kifejlesztésére.
A mű központi témája
A mutánsok fogalmát Stan Lee vezette be a Marvel képregényeinek világába 1963-ban, az X-Men csapatának megalkotásával. A mutánsok, akiknek természetes módon megváltozott génjeik emberfeletti képességeket kölcsönöznek, megjelenésük óta különféle előítéletek tárgyai voltak a kiadó füzeteinek történeteiben. Chris Claremont, aki 1975-től lett az Uncanny X-Men rendszeres írója, a holokauszt nyomasztó emlékeit és rémképeit a cselekmény állandó elemévé tette. Ennek részeként az X-Men füzetek legismertebb gonosztevőjének, Magnetónak zsidó hátteret adott, aki mint a holokauszt és a koncentrációs táborok túlélője azért küzd, hogy a mutánsok átvegyék a hatalmat a közönséges emberek felett. Cheryl Alexander Malcolm megítélése szerint Claremont történeteiben ezalatt a mutánsok a zsidó nép szimbólumává váltak.Baskind, Omer-Sherman, 145. o. Mindazonáltal maga Magneto, és az általa alapított Gonosz Mutánsok Testvérisége nem mint egy elnyomott nép, vagy faj szimbólumai vagy szabadságharcosai jelennek meg, hanem maguk is egy fajelmélet metaforái, akik saját felsőbbrendűségüket hirdetik.
A jövendő múlt napjai párbeszédeinek és narrációjának, akárcsak Claremont és Byrne több ezt megelőző X-Men-történetének, központi témája a faji megkülönböztetés és a népirtás, melynek motívumai újra és újra visszatérnek a cselekmény során. „A holokauszt hasonlataira és metaforáira épít, de magában foglalja bárki, a hétköznapi ember előítéleteit is bárkivel szemben…” – jellemezte a művet Danny Fingeroth. A történet disztópikus jövőjében a túlélő mutánsokat arra kényszerítik, hogy gyűjtőtáborokban éljenek, a lakosság minden tagjának pedig megkülönböztető jelet kell viselnie, melyek, bár mások, mint a második világháború alatt a koncentrációs táborokban használtak, szerepükben nem állnak messze ezektől. „»H« – hibátlan, mutáns génektől mentes személyek, akik szaporodhatnak. »A« – anomális génekkel rendelkező, de nem mutáns személyek. Nem szaporodhatnak. »M« – mutáns.” – olvasható a narrációban. Egy másik, a történet jelenében játszódó jelenetben az egyik mellékszereplő, a Kelly szenátor meghallgatásán szakértőként részt vevő dr. Moira McTaggert megjegyzése szerint a mutánsok regisztrációját a gázkamrák fogják követni, mely ismételt utalás a világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtásra.Fingeroth, 126–127. o. Malcolm úgy véli, hogy A jövendő múlt napjaiban először említett, de hamarosan Claremont X-Men-történeteinek fontos elemévé vált mutánsokat érintő regisztrációs kötelezettség egyértelmű utalás az 1935-ös nürnbergi törvényekre.Baskind, Omer-Sherman, 149. o.
A cselekmény során Kelly szenátor negatív szereplőként jelenik meg, ugyanakkor törekvései az emberi természetből, egy valós veszélytől, az irányíthatatlan, hatalmas erővel bíró mutánsoktól való félelemből erednek.Sanderson, The X-Men Companion I, 114. o. A jövendő múlt napjai egyik jelenetében, a jövőből visszautazó Kate Pryde emlékeiben megjelenő 1984-es elnökválasztási kampány jelmondata, a „Tudod, hogy mik a gyermekeid?” is erre utal. A Marvel Comics történeteinek világában azonban a mutáció származástól független, véletlenszerű, és az emberfeletti képességek bárkiben felébredhetnek a pubertás során, így a faji megkülönböztetés kétélű karddá válik.
Megjelenése, utóélete és hatása A történet végleges változata és az alkotók nézetkülönbségei
A jövendő múlt napjai és a történet második, Lélek a múltban című része 1981 januárjában és februárjában jelent meg az Uncanny X-Men 141. és 142. számában, öt hónappal a szintén nagy sikerű A Főnix halála című történet befejezése után.Fingeroth, 125. o. A történet Chris Claremont és John Byrne X-Men sorozatának utolsó nevezetes közös munkája volt, mielőtt a páros Byrne távozásával, a 143. szám megjelenése után szétvált.