bélyegkép|jobbra|250px|Bernáth Aurél emléktáblája egykori lakhelyén, a Stollár Béla utca 4. szám alatt Bernáth Aurél (Marcali, 1895. november 13. – Budapest, 1982. március 13.) kétszeres Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, Roboz István újságíró és lapszerkesztő unokája.
Élete Családi háttere Édesapja dr. Bernáth Béla ügyvéd volt. A Bernáth-ősök földbirtokosok voltak Bihar megyében, de a vallásháborúk következtében elvesztették vagyonukat.
Pályafutása Rippl-Rónai Ödön (Rippl-Rónai József testvére) tanácsára kezdett el a festészettel foglalkozni, akivel Kaposvárott ismerkedett meg. Majd Nagybányán tanult tovább, Réti István és Thorma János festőművészek irányítása alatt. 1921-ben Bécsbe költözött, ahol expresszionista és absztrakt stílusban kezdett festeni. Kapcsolatba lépett Kassák Lajossal és az aktivistákkal. 1926-ig élt Bécsben és Berlinben. 1928-tól rendszeresen kiállított a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban. Az 1930-as években visszatért a Nagybányai festőiskola tradícióihoz. Festészetére egyre inkább a nagybányai hagyományokon alapuló impresszionista stílus vált jellemzővé. Erőteljesen szembe helyezkedett a nonfiguratív ábrázolás móddal. 1927-ben Pöstyénbe költözött. Erre az időre tehetők, lírai hangulatú, egyedi színvilágú, filozofikus műveinek keletkezése: (Riviéra). 1926-ban a Képzőművészek Új Társasága csoport tagja lett. Az 1930-as években a Gresham-kör szellemi vezére volt. Legjelentősebb művei ekkor születtek, (Reggel, Tél, Aratóünnepre menő lány). 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 1930-tól rendszeres látogatója volt a Szolnoki művésztelepnek. Az 1940-es években képeinek hangvétele, az addig lírai stílusból átment a ridegebb színvilágba és ábrázolásba. Egyre több monumentális megbízást teljesített. A festészet mellett, grafikai, falképfestői és írói munkássága is jelentős. Kiemelkedő egyéniségű, klasszikus stílust képviselő festőművész volt. Szülővárosában Marcaliban, munkássága elismeréseképpen megnyitották a Bernáth Aurél Galériát. bélyegkép|jobbra|250px|Bernáth Aurél és feleségének sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-2-16. Pátzay Pál műve.1995-ben megalakult a budapesti Bernáth Aurél Társaság. Célja a festő emlékének ápolása, kiállítások rendezése.
Riviéra és más főművei Élete egyik főművét a Riviéra című festményét 1927-ben fejezte be. A mű megvalósította a modern hagyomány és az avantgárd törekvések szintézisét. A Riviérának fergeteges sikere volt. Bernáthot meghívták a KUT tagjának. Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, aki nagy tisztelője volt az alkotónak megvette a múzeum számára a Riviérát. Jelenleg a kép a Magyar Nemzeti Galériában csodálható meg.
Nagy jelentőségű munkái közé sorolják még az Esti park (1930, MNG) és a prágai Károly-híd (1925) című képét. Közismert, hogy a Reggel (1927-28, MNG), a Tél (1929), a Hegedűművésznő (1931, MNG), az Aratóünnepre menő lány (1932) mind-mind nagy sikert arattak a közönség előtt. És sikert aratnak mind a mai napig.
Kiállításai 1928 Műcsarnok, Tavaszi Tárlat, Budapest; Ernst Múzeum, Gyűjteményes kiállítás, Budapest 1937 Frankel Szalon, Budapest 1939 Ernst Múzeum, Budapest 1956 Ernst Múzeum, Budapest 1959 Brüsszeli Nemzetközi Kiállítás 1962 XXXVI. velencei biennálé 1957 Prága 1962 London 1971 Kaposvár 1972 Budapesti Történeti Múzeum 1975 Művészeti Akadémia, Moszkva 1977 Tihany 1978 Hatvani Galéria 1985 Ernst Múzeum emlékkiállítás, Budapest 1999 Festőterem, Sopron
Köztéri művei A Dunán (secco, 1959, Budapest, Metropol Szálló étterme, 1969-ben elpusztult) Hőerőmű (secco, 1960, Inota, Inotai hőerőmű Kultúrháza) Történelem (freskó, 1967, Budapest, MTA Régészeti Intézet) Munkásállam (secco, 1970, Budapest, MSZMP Központi Bizottság Székháza) Szentivánéji álom, Az ember tragédiája (freskó, secco, 1973, Budapest, Erkel Színház) Pannó (1974, Kaposvár, Házasságkötő terem).
Társasági tagság Szinyei Merse Pál Társaság Képzőművészek Új Társasága Gresham-kör
Kapcsolódó szócikkek Magyar szabadkőművesek listája
Díjai, elismerései Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja (1929) Kossuth-díj (1948, 1970) Munkácsy Mihály-díj (1950) Érdemes művész (1952) Kiváló művész (1964)
Írásai Magyar Művészet c. folyóirat szerkesztője (1948–1949) Írások a művészetről, 1947 A Múzsa körül, 1962 A Múzsa udvarában, 1967 Így éltünk Pannóniában, 1956 Kor és pálya. 1. Így éltünk Pannóniában; 2. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1958 Utak Pannóniából, 1960 A szép könyvről. Bernáth Aurél, Boldizsár Iván írásai; szerk. Szántó Tibor, ill. Kass János et al.; Európa, Bp., 1970 Gólyáról, Helgáról, halálról, 1971 Lássuk, mire megyünk ketten!; Móra, Bp., 1973 Kisebb világok. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1974 Feljegyzések éjfél körül. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1976 Egy festő feljegyzései. Napló; Szépirodalmi, Bp., 1978 "A megélt költemény". Szabó Lőrinc levelezése Bernáth Auréllal és családjával, 1933-1957; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Horányi Károly; ME BTK, Miskolc, 2003 (Szabó Lőrinc füzetek) Küldj egy kis optimizmust! Bernáth Aurél levelei Fruchter Lajoshoz, 1930-1952; szerk. Rum Attila, jegyz. Mázi Béla, Rum Attila; Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Bp., 2007
Irodalom Hevesy Iván, Bernáth Aurél albuma (Nyugat, 1923) Genthon István: Bernáth Aurél; Farkas, Bp., 1932 (Ars Hungarica) Oltványi Imre, Bernáth Aurél újabb képei (Magyar Művészet, 1935) Bernáth Aurél kiállítása az 1912-1939. évek műveiből; Almásy-Teleki Művészeti Intézet, Bp., 1939 (Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete) Bernáth Aurél újabb képeinek és Rippl-Rónai József (1861-1927) válogatott műveinek kiállítása. 1942. január 18-február 2.; Légrády Ny., Bp., 1942 (Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete) Bernáth Aurél festőművész gyűjteményes kiállítása 1956. Katalógus; szerk. Frank János, bev. Végvári Lajos; Ernst Múzeum, Bp., 1956 Molnár Zsuzsa, Bernáth Aurél csendéletei (Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1959) Genthon István, Bernáth Aurél (Budapest, 1964) Pataky Dénes, Bernát Aurél (Budapest, 1972) Bernáth Aurél festőművész kiállítása. Tihanyi Múzeum, 77.; katalógus összeáll. Cifka Péterné, bev. Keresztury Dezső; Révai Ny., Bp., 1977 Bernáth Aurél; 2. bőv. kiad.; Corvina, Bp., 1977 Bernáth Aurél gyűjteményes kiállítása. Kaposvár, Somogyi Képtár, 1980. október 24-től november 30-ig; rend. Horváth János, katalógus összeáll. Horváth János; Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1980 Illés Endre, Rend és dráma. Vallomás Bernáth Aurélról (Művészet, 1985. 7. sz.) Heitler László, Bernáth Aurél képeiről (Somogy, 1987. 4. sz.) Frankó Ákos tanulmánya Bernáth Aurélról (1922) Horváth János a Somogyi Kultúra 1985/4-es számában megjelent írása Végvári Lajos, 35 év, harmincöt művész (Budapest, 1980) Végvári Lajos, Bernáth Aurél emlékkönyv (1995) Bernáth Aurél emlékkönyv. A művész születésének 100. évfordulója tiszteletére; szerk. Kratochwill Mimi; Bernáth Aurél Társaság; Bp., 1995 Végvári Lajos: Szőnyi István, Bernáth Aurél; Well-PRess, Miskolc, 2003 Rum Attila: Bernáth Aurél; Kossuth–MNG, Bp., 2009 (Metropol könyvtár) Mutató nélkül. B. A. úr X-ben. Gróf Ferenc kiállítása a Kiscelli Múzeumban 2016. október 29. és december 31. között; kurátor Mélyi József, szerk. Róka Enikő; BTM Kiscelli Múzeum, Bp., 2016 (Fővárosi Képtár katalógusai)
Jegyzetek
Források
Magyar művészeti kislexikon. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Bernáth Aurél lásd 36-37., 268. o.
További információk Életrajz Festmények Képek
Kategória:Kaposvár díszpolgárai Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar írók Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Munkácsy Mihály-díjasok Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Marcaliak Kategória:Gödiek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek