Az ajkait (névváltozatban: ajkit) különleges borostyán (ásvány) féleség, nem kristályos (amorf) megjelenésű szerves ásványegyüttesek közé tartozó fosszilis ásvány.
Kémiai és fizikai tulajdonságai. Képlete:C10H16O. Szimmetriája: alaktalan, szimmetria nélküli. Sűrűsége: 1,05-1,06 g/cm³. Keménysége: 2,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Hasadása: nincs. Törése: kagylósan törik, könnyen szétesik, porlad. Színe: világos mézsárga, sárga, sötétsárga. vörösesbarna. Fénye: gyantafényű. Átlátszósága: vékony lemezei áttetszőek, csiszolatban a fényt megtörik. Pora: halványsárga, porítva fehér. Különleges tulajdonsága: alkoholban vagy savakban különböző mértékben oldódik.
Keletkezése Különleges borostyánnak sorolják be. Kéntartalma a szokásos borostyánokénál magasabb. A hazai felső kréta korú kőszéntelepek keletkezése során síklápi erdőségekben tenyésző fenyőfélék gyantájából keletkezett. A sötétebb változat oxidációs folyamat eredményeként keletkezett, amire ezen példányok magasabb oxigéntartalma is utal. Az ajkait elemi összetétele. Tartalom megnevezése. Világos sárga. Sötét sárga. Vöröses barna. Szén (C) % 81,59 80,38 79,01 Hidrogén (H) % 10,20 11,00 9,89 Oxigén (O)% 6,34 7,20 9,61 Kén (S) % 1,87 1,42 1,49
Előfordulásai Az ajkai kréta-kori barnakőszén telepes rétegsora összességében 120 méter vastag. A termelésbevont három telepből a középső telep tartalmazza a legnagyobb mennyiségben. Ezt a telepet I. sz. telepnek, Borostyántelepnek régebben Gyantás-telepnek nevezik, de kisebb mértékben a többi széntelepben is megtalálható. A legalsó úgynevezett fekü telepben gyakran rovarmaradvány fosszíliákkal található. Az Ajka melletti Csingervölgyben 1865-ben kezdték el a bányászatot. 1866-ban Hantken Miksa és Szabó József ismertették a "borostyánkő szerű gyanta" ásványt. Az ásványt apró lencsékben, gyakran borsószerű behintésben, ritkábban diónyi darabokban találták meg. Színe a világos mézsárgától a kénsárga árnyalaton át a vörösesbarna színekben is előfordul. A csingervölgyi bányákon kívül (Ármin akna, Kossuth akna, Jókai bánya) az azonos földtani keletkezésű és korú padragi bányákban is megtalálható (Táncsics akna, Hunyadi akna).
Kísérő ásványok A kőszéntelepek jellemző ásványai.
Források Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, 1985 Papp Gábor: A Kárpát-övezetben felfedezett ásványok, kőzetek és fosszilis gyanták története. Magyar Természettudományi Múzeum. Budapest, 2002
További információk Ajkait fotója Herman Ottó Múzeum
Kategória:Szerves ásványok