A beszédszintézis célja az, hogy mesterségesen hozzon létre beszélő emberi – vagy ahhoz a lehető legjobban hasonlító – hangot. Az első ilyen szerkezetet Kempelen Farkas konstruálta, melynek egy példánya ma a müncheni Deutsches Museumban tekinthető meg. Magyarországon az MTA Nyelvtudományi Intézetében is látható egy működő, rekonstruált változat Kempelen beszélő gépéből (2002-ből), valamint a rekonstruált gép hangja meghallgatható a magyarbeszed.tmit.bme.hu honlapon is az interaktív anyagok között.
Többféle eljárás létezik, ezek a leggyakrabban két fokozatban dolgoznak: az írott szöveget fonémákká alakítják; a fonémákat hangfeldolgozó eljárások segítségével – lehetőleg szakadásmentesen összeillesztve – valamilyen hangkeltő eszközön keresztül hanggá alakítják, például a hangképző szervek utánzásával vagy tárolt hangminták felhasználásával.
Megfontolások Nem minden fonéma létezik minden nyelvben (pl ü nincs az angol nyelvben). Egy írott szöveg lefordítása fonémákká nem triviális (például a hanglejtés miatt). Egy írott szöveg fonémákká alakítása nyelv- és kontextusfüggő.
Programok Txt2Pho német szövegeket alakít fonémákká MBrola nyelvszintetizálási projekt FreeTTS, Jávában írt nyílt forráskódú TTS (Text-To-Speech = szövegből beszéd) rendszer Festvox, nyílt forráskódú nyelvszintetizálási projekt espeak, nyílt forráskódú magyarul is olvasó program
Felolvasók: Angol szövegfelolvasó Szövegfelolvasók jegyzéke
Hangos (angol) szótárak (és még más is. például concordance) – Hongkongi egyetem
Magyar kutatás (az egyik): – BME-TMIT Pediaphon beszédszintézis Wikipedia Szócikk Magyar
A másik az MTA;
a harmadik: a Speakboard (angol vagy magyar szöveget) felolvasó program
Kulcsszavak: voice portal, számítógépes nyelvészet, hangkódolás, prozódia, hangsúlyozás, nyelvfelismerés, Kempelen Farkas
Kategória:Fonetika Kategória:Számítógépes nyelvészet