A meänkieli nyelv finnugor nyelv, mely az uráli nyelvcsaládba, a finnségi nyelvek közé tartozik. Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve (svéd neve „tornedalsfinska”). Más vélemények szerint viszont nincsen szó önálló nyelvről, csupán egy finn dialektusról.
A „meänkieli” szó szerinti jelentése: „a nyelvünk” (vö. ~ finn: „meidän kieli”). A meänkielit elsősorban Észak-Svédországban (Kiruna, Gällivare/Jellivaara, Pajala, Övertorneå és Haparanda/Haaparanta) vagyis a Tornio-völgyben (Tornedalen/Tornionlaakso) beszélik, emellett Északnyugat-Finnországban, valamint elvétve Svédország más városaiban.
A meänkieli eredete elsősorban az 1809-es haminai békére vezethető vissza, amikor a svéd királyság felbomlott és a későbbi Finnország részét képező területek Oroszországhoz kerültek, míg a Tornio-völgy Svédország kezén maradt, ezáltal politikailag és közigazgatásilag elszakadt a többi finnajkú területtől és az irodalmi-közéleti finn nyelv befolyása nem érte. (Ez a jelenség leginkább a csángó és a magyarországi magyar nyelv kapcsolatához viszonyítható, mivel a csángó-magyar is évszázadok óta külön úton fejlődik és a magyarországi nyelvújítás sem éreztette hatását a csángóknál.) Az idióma másik sajátossága, hogy nagyszámú svéd jövevényszót tartalmaz, bár a finn beszélt nyelv is szívesen vesz át és vett át szavakat a svédből, az irodalmi nyelv azonban ezek mellőzésére, finnesítésére törekszik.
A tornio-völgyi finn beszélőinek számát 40-70 000-re becsülik, emellett azonban sokan passzívan értik, sőt nemcsak a tornio-völgyi finnek, hanem sok svédországi lapp is beszéli második nyelvként. A meänkieli beszélői szinte kivétel nélkül legalább kétnyelvűek, elsősorban a svédet beszélik. A fiatalabb nemzedékek egyre kevésbé használják, illetve inkább csak passzívan értik meg.
A meänkieli amellett lett Svédország egyik hivatalos kisebbségi nyelve, hogy a standard finn nyelv is ilyen státust kapott. A két nyelv beszélői közötti alapvető történelmi különbség, hogy míg a finn köznyelvet beszélő svédországi finnek (ruotsinsuomalaiset) elsősorban a 20. század második felében munkavállalás céljából vándoroltak be Svédországba, addig a Tornio-völgyben élők az említett 1809-es történelmi eseménynek köszönhetően kerültek a határ túlsó oldalára.
Ezen a nyelven van iskolai oktatás, könyvkiadás. A meänkielit oktatják Stockholm és Umeå egyetemén is. A svéd rádiónak (Sveriges Radio) van meänkieli nyelvű adása. Az egyik legszorgalmasabb író, nyelvújító, "nyelvteremtő" a Pajalában élő Bengt Pohjanen.
A meänkielit és a nyelvi emancipáció támogatóit sok kritika éri, elsősorban azért, mert az ellenzők szerint a standard finn nyelv oktatása sokkal nagyobb lehetőségeket nyújtana a tornio-völgyieknek az irodalom, írásbeliség és a felsőfokú tanulmányok területén. Sokan nem is tekintik önálló nyelvnek, mivel a két idióma beszélői kölcsönösen megértik egymást, a különbségek kisebbek, mint a finn és az észt között, melyek ugyancsak mindkét nyelvű beszélők számára kölcsönösen érthetők.
Néhány példa a meänkieli és a finn nyelv köréből:
meänkielifinn(magyar)RuottiRuotsi(Svédország)RyssäVenäjä(Oroszország)täälätäällä(itt)kieleläkielellä(nyelven)mieminä, mä(én)metme(mi)oonon(van)mukhaanmukaan(szerint)föörskuula (~ sv. förskola)esikoulu(~általános iskola)kramatiikka kielioppi(nyelvtan)yniversiteeti (~ sv. universitet)yliopisto(egyetem)
Névszóragozás
esetszék kézlóNom.tooliloovakäsihevonenGen.toolinloovankäenhevosenPart.toolialoovaakättähevostaEss.toolinaloovanakätenähevosennaAkk. 1.toolinloovankäenhevosenAkk. 2.tooliloovakäsi hevonenTransl.tooliksiloovaksikäeksihevoseksiIness.toolissaloovassakäessähevosessaElat.toolistaloovastakäestä hevosestaIllat.toohliinloohvaankätheenhevosheenAdess.toolilaloovalakäelähevosellaAblat.tooliltaloovaltakäeltähevoseltaAllat.toolileloovalekäelehevoselleAbess.toolittaloovattakäettähevosettaKom.toolinheenloovinheenkäsihneenhevosinheenInstr.(omin) toolin(omin) loovin(kaksin) käsin(omin) hevosin
Igeragozás
Jelen időben néhány meänkieli ige ragozása. (tulla jön, nukkua alszik, hypätä ugrik, olla van)
tullanukkuahypätäollamietulennukunhyppäänolensietuletnukuthyppäätoletse / hääntulleenukkuuhyppääoonmettulemanukumahyppäämäolematettulettanukuttahyppäättäolettanet / hettulevanukkuvahyppäävä oon
Források
Pohjanen, Bengt - Muli, Eeva: Meänkieli rätt och lätt. Grammatik i meänkieli. Barents 2005
Kategória:Balti-finn nyelvek Kategória:Természetes nyelvek