Cigánd város az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrogközben, a magyarországi Bodrogköz egyetlen városa és egyben legnagyobb települése. Lendületes fejlődése az 1994-ben átadott II. Rákóczi Ferenc Tisza-híd megépítésével kezdődött, amelynek köszönhetően megnyílt az út Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, elsősorban a 17 km-re lévő Kisvárda irányába. Cigánd 2004 óta rendelkezik városi ranggal. A bodrogközi térség ellátásában kiemelt jelentőségű kisváros, gazdag hagyományokkal és küzdelmes történeti múlttal rendelkezik. 2012-ig a Bodrogközi kistérség, 2013. január 1-től a Cigándi járás székhelye.
Nevének eredete Nevének eredete máig vitatott. A név hallatán sokan azt gondolják, hogy cigányok lakta település, és nevét is erre vezetik vissza. Így volt ez még a 19. század közepén is annak ellenére, hogy első okleveles említésekor a cigány törzseknek még hírük-hamvuk sem volt hazánkban, de még Európában sem. A feljegyzések a cigányok megjelenését először 1416-ban említik, és nem cigányoknak, hanem „Egyiptomból érkezett menekülteknek” nevezték őket. A nyelvészek véleménye szerint Cigánd helység neve, illetve annak régi magyar Szigan (Zygan, Chygan, Scygan, Czygan) formája olyan személynévből keletkezett, amelynek egy ótörök szó lehetett a forrása. Van olyan feltételezés is, amely szerint a zug szóból, de néhány helybeli szerint a szigony szóból származik a település neve.
Azonban a cigándiak számára a legelfogadhatóbb magyarázat az Anonymus feljegyzéseiből levezethető névmagyarázat, amelynek alapja a következő: „Az Úr megtestesülésének 937. esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, mely a Tisza és a Bodrog közé esik, Ugocsáig minden lakójával együtt elfoglalta. Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és az övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam, ezért a földet kimondhatatlanul megszerették.” Tehát letelepedtek itt és a földet törzsek szerint felosztották. Életmódjuk az maradt, amit megszoktak: a mozgó legeltetés és a téli szállások nyújtotta állandóság, melyek a későbbi falvak magjai lettek. A szállásokat családokról, illetve foglalkozásokról nevezték el. Cigánd esetében tehát egy feltehetően Árpád-kori török-magyar személynévről van szó, s a város neve innen eredeztethető.
Földrajza Fekvése bélyegkép|250px|right|Jellegzetes Tisza-parti táj (2013). Cigánd életét évszázadokon át a Tisza folyóhoz való viszony határozta meg A Bodrogköz délnyugati részén fekvő település, Sátoraljaújhelytől 35, Sárospataktól 30 kilométerre, a Tisza jobb partján fekszik. Szomszédos települései: északról Pácin és Nagyrozvágy, északkeletről Ricse, keletről Tiszakanyár, délről Dombrád, délnyugatról Tiszatelek, nyugatról Tiszacsermely, északnyugatról pedig Karcsa.
Cigánd google térképe
Éghajlata Cigánd a Bodrogköz mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű körzetéhez tartozik. Nyara mérsékelten meleg, északkelet felé haladva egyre hűvösebbé válik. Júliusi középhőmérséklete 19,5–21 °C, januári középhőmérséklete –3,5 °C. Tele zord, a téli napok száma magas (35–40), a tavaszodás későn indul meg. Uralkodó az északkeleti szélirány. Évi csapadékösszege 600–650 mm. Legcsapadékosabb hónapja a június (65–75 mm), a legszárazabb a január (18–35 mm). Igen jellemző a területre a tavasz eleji szárazság (márciusban az ország egyik legszárazabb területe). A hótakarós napok száma (29–35) alacsony és a hóvastagság is csekély. Az átlagos évi vízhiány 75–100 mm közötti.
Természeti környezete Cigánd domborzati felszíne – a Bodrogköz középső részétől eltérően itt – a Tisza mentén kevésbé változatos. A bodrogközi kistáj részét képező terület jellemző erdőtársulásai a tölgy, kőris, szilfa ligeterdők, a kőrises égerláp, éger és a gyertyános–tölgyesek. A környező településekhez hasonlóan, Cigándon is a mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területek vannak túlsúlyban, amelyek a terület 54%-át foglalják el. A rét-legelőgazdálkodás közel 13%-on folyik és összesen 1%-nyi területen pedig kert, gyümölcs- és szőlőművelés. A vizenyős terület aránya a nádasokkal együtt csupán 1%, magas a vízfolyások aránya, és van egy víztározó is a településen. A nagyarányú mezőgazdasági hasznosítás következtében, a természetes növényzet már csak nagyon kis mozaikokban, természeti területeken található meg. Ezek jellemzően erdők, gyepek és vizes élőhelyek. A fennmaradt erdők sokkal inkább faültetvények, mintsem természetes erdők. A Tisza árvízvédelmi töltésein kívüli terület nagy része magas talajvizű, alacsonyártéri síkság.
Megközelítése Közúton: A város területén végighalad a Sátoraljaújhely-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak felől. A környező települések közül Tiszacsermellyel és Sárospatakkal a 3814-es út, Ricsével és Zemplénagárddal a 3804-es út köti össze.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugatabbi részei felől a 37-es főúton, majd arról Sárospataknál letérve a 3814-es úton, vagy Sátoraljaújhelynél letérve a 381-es főúton érhető el. Budapestről a leggyorsabb elérési útja az M3-as autópálya, amiről Nyíregyháza után érdemes letérni a 403-as főútra, majd tovább Kisvárdáig a 4-es főúton, onnan pedig a körforgalomnál balra rátérve a 381-es főútra. Budapest és Cigánd távolsága közúton 296 kilométer.
2017. május 26-tól – 22 év után – újra közlekedik komp Cigándnál a Tiszán, így a város ismét megközelíthetővé vált délről, Dombrád felől is. A túlparti kisvárossal és a Rétközzel a komp révén a 3827-es út köti össze.
Vasúton: Cigánd ma nem rendelkezik közvetlen vasúti kapcsolattal, mivel az 1913-ban létesített bodrogközi kisvasutat 1976 végén felszámolták. A városhoz legközelebbi vasútvonal Kisvárdán érhető el, ahol áthalad a kelet-magyarországi térség egyik legfontosabb vasúti közlekedési tengelyének számító (Budapest–). De elérhető a MÁV 80-as számú a mentén is, Sárospatak vasútállomástól a Volánbusz közvetlen buszjárataival.
Története
Cigánd jelentősebb történeti eseményeinek időrendi táblázata 1289-től napjainkig ÉvEsemény1289Cigánd első okleveles említése, Zygand néven1347Egy birtokper kettészakítja a települést, így jött létre Kiscigánd és Nagycigánd.1413Az oklevelek Egyházas Czigánd néven emlegetik, ami azt bizonyítja, hogy Cigánd templommal rendelkező egyházas hely volt.1629Írásos emlékek vannak ebből az évből arra vonatkozóan, hogy a település lakossága felvette a református vallást.1781A település lakossága először intézi kérelmét Zemplén vármegyéhez, hogy a Tisza szabályozását minél előbb kezdjék meg. 1793Nagycigándon elkezdték kibővíteni a régi gótikus eredetű templomot. 1836-ban építettek hozzá egy 32 méter magas harangtornyot. A Cigándi Református Egyházközség temploma ekkor nyerte el mai alakját.1831Kolerajárvány pusztított Kis- és Nagycigándon.1857Hosszas huzavona után megkezdték a tiszai árvízvédelmi töltések építését egészen Tokajig.1865Árvíz okoz nagy károkat a két községben.1873Kis- és Nagycigánd a Királyhelmeci járáshoz tartozik.1913A Bodrogközi Gazdasági Vasút Nagycigánd-Királyhelmec szakaszának átadása1920Faszerkezetű pontonhíd létesül Cigánd és Dombrád között a Tiszán. 1923Kiscigánd és Nagycigánd Cigánd néven hivatalosan is egyesül. 1938Az I. világháborús emlékoszlop felavatása, amely Cigánd első emlékműve. 1944Novemberben a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a tiszai pontonhidat. Cigánd számára ezzel ért véget a II. világháború.1950A települést az 1950-es járásrendezés során a ricsei járáshoz csatolták.1956Cigánd a sátoraljaújhelyi járáshoz tartozik - a járások 1983-as megszűnéséig.1976December 31-én végleg megszűnik a keskeny nyomtávú kisvasút. 1992Szabad György felavatja a közadakozásból épült II. világháborús emlékművet, Szöllőssy Enikő és Pál András alkotását.1994November 19-én Cigánd és Tiszakanyár között átadják a II. Rákóczi Ferenc Tisza-hidat. Ezzel egyidejűleg megszüntetik a Cigánd és Dombrád között üzemelt pontonhidat, amelyet a lónyai révátkelő helyére telepítenek.1998A cigándi Általános Iskola felveszi Kántor Mihály nevét.2000Augusztus 19-én a millenniumi év ünnepségeinek keretében átadják a település néprajzi múzeumát, a Cigándi Falumúzeumot, a Nagy Dezső Művelődési házat, az új községi könyvtárat és az 50 év után felújított toronyórát.2004Július 1-jei hatállyal, a köztársaság elnökének határozata alapján Cigánd városi rangot kapott.2007Magyaró település, „a testvéri szeretet jeléül” székelykaput állított Cigándon. A kapu faragói Kilyén Domokos és Kilyén Levente.2008A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében, a település határában közel 25 négyzetkilométeren, 94 millió köbméter víz befogadására képes árapasztó tározó létesült, amely 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. Ez év június 17-én adták át a cigándi Szabadidő Központot.2012Megkezdi működését a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ. Ünnepélyesen felavatják Kántor Mihály bronzszobrát, Czigándy Varga Sándor alkotását. Ipari Terület kiépítése kezdődik Cigándon.2013Cigánd járási központ lesz.2015A „Múzeumok Párbeszéde” című szlovák-magyar határon átnyúló projekt keretében átadják a Bodrogközi Múzeumportát.2018A Cigánd Városi Stadion és a Fitneszpark hivatalos átadása.2021Felavatják a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, Czigándy Varga Sándor alkotását, amely a magyarság és ezen belül a bodrogközi emberek összetartozását szimbolizálja. Az átadási ünnepségen részt vettek a Trianon által kettészakított Bodrogköz 55 településének delegációi.2023Átadják a Járási Tanuszodát, a Bodrogköz első tanuszodáját, amely sportversenyek megrendezésere is alkalmas.
bélyeg|300px|bal|Magyarország második katonai felmérése (1819–1869) során készített térkép Czigánd környékéről A területen már a honfoglalás korában megjelentek a magyarok, de előtte is lakott lehetett, mivel határában az ásatások során szláv és avar törzsek leletei kerültek elő. A település első okleveles említése egy 1289-es adománylevélben olvasható. Az egységesen Zygand birtokként említett települést, 1347-ben egy hosszú ideig elhúzódó birtokper kettészakította. A fele-fele arányban megosztott birtokot, már ekkor kétféleképpen nevezték. A Tiszához közelebb eső rész lett Nagy Czigánd, a birtok másik fele pedig Kis Czigánd. Az elszigetelve fekvő két település életét, évszázadokon át a Tisza folyóhoz való viszony határozta meg, amely egy sajátosan zárt világot alkotott és egészen a 19. század közepéig átjárhatatlan ingoványok és mocsarak vették körül. Mivel termőföld nem volt, a férfiak számára a megélhetést a csíkászat és a vadászat, míg a nők számára a harmatkása-, a sulyomszedés és a gyékényszövés jelentette. A Tisza szabályozásáig igen nyomorúságos volt az itt élők helyzete.
A folyó szabályozása után a település jelentős termőföldre tett szert és ettől fogva jelentőssé vált a burgonyatermesztés. 1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, amelyet hamarosan Sárospatakig meghosszabbítottak. 1923-ban Kis- és Nagyczigánd egyesült. Ebben az időben a falu, már a Bodrogköz magyar oldalán maradt részének legnagyobb települése volt.
Az 1950-es években bevezették a villanyt, 1953–ban sor került az az első telefonvonalak bekötésére, majd 1972-ben a vezetékes ivóvízhálózatot is kiépítették. 1964 és 1968 között gimnázium is működött a településen. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció következményeként, 1976. december 31-vel a kisvasút végleg megszűnt Cigándon.
A rendszerváltás után a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatában, a gazdálkodási formák összetétele Cigándon is jelentősen megváltozott és a termelőszövetkezetek felszámolása után új vállalkozási formák jelentek meg. A térség foglalkoztatási helyzete az 1990-es évek eleje óta rendkívül kedvezőtlen lett. A nagyon alacsony gazdasági aktivitási ráta mellett, nagyon magas volt a munkanélküliség.