Abaújalpár törpefalu az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
Fekvése Az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegység nyugati részén fekszik, Encstől 9 kilométerre délkeletre, Miskolctól, a megyeszékhelytől mintegy 50 kilométerre északkeletre. Területe 848 hektár, ebből 22 hektár belterület, 826 hektár pedig külterület, többnyire erdő.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Boldogkőújfalu, kelet felől Sima, dél felől Abaújkér-Aranyospuszta, nyugat felől pedig Abaújkér; határszéle délkeleten Abaújszántóhoz tartozó külterületekkel érintkezik, amely város egyébként tőle délnyugatra fekszik.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3714-es út, amely a belterületének nyugati széle mellett halad el, ezen érhető el Abaújszántó és Gönc felől is. Főutcája a 37 108-as számú mellékút, határszélét délen érinti még a 3705-ös út is.
Az ország távolabbi részei felől a 3-as főútról encsi letéréssel, illetve a 37-es főútról Szerencs-Abaújszántó, illetve Szegilong-Erdőbénye útvonalon érhető el. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasútvonal nem érinti, de a Abaújszántó vasútállomása és Abaújkér megállóhelye is mindössze néhány kilométerre van a településtől.
Története
"Alpár, magyar falu, Abauj vármegyében, Bodókő-Váraljához 1 3/4 órányira: 61 r. kath., 10 g. kath., 5 evang., 200 ref., 50 zsidó lak. Ref. szentegyház. Szőlő-hegy. Erdő. F. u. többen."Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
"ALPÁR. Középszerű magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai reformátusok, fekszik Tzekeházához nem meszsze. Határja termékeny, ’s jó szőlő hegyei vagynak; de legelője szoross, ’s épűletre való fája sem lévén, második Osztálybéli."Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796.
A települést először 1330-ban említik Alpar néven. Ekkor még az Aba nemzetség birtoka, később 1370-től az Alpáryaké. Egykori földesura, Alpáry Sámuel az 1551–1565-os nemesi felkelés vezéreként lett ismert. Az Alpáry család kihalása után a Szemere és a Darvas családok birtokába került. A török hódoltság idején a falu elpusztult, az 1715-ös összeírás idején nem került fel a lakott helyek listájára. 1720-ban az ismételt felmérés szerint jobbágylakosság nélküli kúriális helység, egy nemes lakója Gadnai István. Az 1730-as évek körül református vallású magyarok telepedtek le a faluban. 1828-ban földesurai a Darvas és a Szánky családok voltak.
Mai nevét 1905-ben kapta a község, amikor több nemesi család kúriája is itt állt. Ezek a második világháború után enyészetnek indultak, mert főleg gazdasági épületekként használták őket.
Címer leírása Arannyal és vörössel hasított, az alapban hullámvonallal vágott katonai pajzs, melynek jobb oldali arany mezejében egy vörös szőlőfürt egy szőlőlevéllel, a bal oldali vörös mezőben pedig a helyi református templom stilizált alakja – felette a betlehemi csillaggal – lebeg.
A címer fő elemei a község 1857. évi pecsétnyomójának újragondolt szimbóluma, a szőlő és a helybeli 14. századi templom, amely nemcsak a múltban, hanem ma is fontos szimbólum Abaújalpár polgárainak szemében. A pajzs talpát vágó hullámvonal a meglévő gyógyhatású vizet jelképezi.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 3,8% ukránnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,1%, református 44,3%, görögkatolikus 6,3%, (25,3% nem nyilatkozott).Abaújalpár Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,9% volt római katolikus, 36,4% református, 7,6% görögkatolikus, 7,6% felekezeten kívüli (7,6% nem válaszolt).Abaújalpár Helységnévtár
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Rácz Jánosné (MDF) 1994–1998: Rácz Jánosné (független) 1998–2002: Zinger Zsolt (független) 2002–2006: Zinger Zsolt (független) 2006–2010: Zinger Zsolt (független) 2010–2014: Zinger Zsolt (független) 2014–2019: Zinger Zsolt (független) 2019–2024: Zinger Zsolt (független) 2024– : Zinger Zsolt (független)
Az önkormányzat címe: 3882, Abaújalpár, Petőfi út 11.; telefonszáma: 47/330-165
Egyházi közigazgatás Római katolikus egyház Az Egri érsekség Abaúj-Zempléni Főesperességének Gönci Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem önálló plébánia, hanem Boldogkőújfalu filiája.
Református egyház A Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjébe (esperességébe) tartozik. Önálló anyaegyházközség.
Látnivalók Református templom, amely a 15. században épült, gótikus stílusban. A templom 1696-ban még katolikus használatban volt, de 1733-ra a reformátusoké lett. 1734-ben felújították. Ekkor készült a faragott, festett szószék és a szószékkorona, valamint festett famennyezete. A padok 1820-ban készültek. A templom 70 kg-os harangját Weird György öntötte 1640-ben, Eperjesen. Nyugati bejárata fölött háromméteres nyeregtorony magaslik. Kapy-kúria, népies klasszicista épület, amely a 19. század első felében épült. Aranyosi-völgy (kedvelt kirándulóhely). Domonkostó-tető panorámapont
Ismert személyek Itt született 1898-ban Cziáky Endre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, nemzetgyűlési képviselő (1945–1946) (* 1898)
Jegyzetek
Források
További információk Abaújalpár Önkormányzatának honlapja Abaújalpár térképe
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület