A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók. Ez függhet a fajtájuktól, de egyazon számnév-fajta keretén belül is lehet több szófaji értékük. Osztályuk csak jelentéstani szempontból egységes olyan értelemben, hogy mind mennyiségről adnak információt. Ezért tekintik egyes grammatikák külön szófajnak.A magyar grammatikák között pl. Bokor 2007 (226–227. o.), a franciák között pl. Grevisse – Goosse 2007 (763. o.), a románok között pl. Coteanu 1982, a BHMSz grammatikái között pl. Barić 1997 (214. o.). Azonban egyéb grammatikák nem osztják ezt a nézetet, hanem más szófajokhoz sorolják a számneveket. Például Keszler 2000 a számnevet a melléknév egyik alcsoportjának tekinti, és a hagyományosan számnévi névmásnak nevezett szavakat a melléknévi névmások közé sorolja.Keszler 2000, 70. és 157. o. Nyelvészeti szótárakban megemlítik, hogy egyes szerzők részben a névmásokhoz, részben a melléknevekhez sorolják a számneveket.Bussmann 1998, 820. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 331–332. o.
Egyes grammatikák a számnevet a determinánsok nagyobb osztályába tartozónak tartják,Grevisse – Goosse 2007, 763. o. mások pedig a tőszámnevet a kvantorok közé, a mennyiséget jelölő határozatlan névmásokkal, a határozott névelővel vagy a határozatlan többes számú főnevekkel együtt.Vö. Bussmann 1998, 972. o. Francia grammatikákban a tőszámnév mindkét osztályhoz tartozónak tekintett.Dubois 2002, 331. o.
Nincs egység a számnevet külön szófajként kezelő grammatikák között azt illetően, hogy mely mennyiséget jelölő szavak tartoznak hozzá. Egyes magyar vagy angol nyelvű szerzők ilyen határozatlan névmásokat is (pl. sok, kevés, elég, egypár) számneveknek tekintenek. Ebben a nézetben a számnevek két főcsoportra oszlanak: határozottakra és határozatlanokra.Bokor 2007, 226–227. o. Más, francia, román vagy BHMSzBosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. grammatikák csak határozott számot jelölő szavakat tartanak számneveknek.Barić 1997, 214–221. o. (horvát grammatika).
Számnevek gyakorlatilag minden nyelvben vannak, bár egyesekben nagyon kevés, például az ausztráliai pitjantjatjara nyelvben csak az ’egy’-nek, a ’kettő’-nek és a ’három’-nak megfelelők. Egyetlen olyan ismert nyelv van, amelyben nincsenek számnevek, az amazóniai pirahã .Eifring – Theil 2005, 2. fej., 25. o.Trafton 2008.
Számnév-fajták
A számneveket több kritérium szerint lehet csoportosítani. Egyes nyelvekben vannak olyan fajták, amelyek nincsenek meg más nyelvekben, az egyes nyelvek grammatikáiban pedig a nyelvészek nézete szerint csoportosítottak, főleg attól függően, hogy a jelentéstani aspektust vagy a grammatikai aspektust részesítik előnyben.
A hagyományos grammatikák főleg jelentéstani szempontból csoportosítják a számneveket, megjegyezve mindegyik fajtán belül, hogy milyen ún. morfológiai értékűek (melléknévi, főnévi, névmási vagy határozószói) lehetnek, és milyen mondattani funkciókat tölthetnek be a beletartozó számnevek. A jelentéstani szempont szerint megállapított fajták közé egyes grammatikákban morfoszintaktikai kritérium szerint körülhatárolt csoport(ok) is bekerül(nek), főleg ha bizonyos fajtáknak csak egy morfológiai értéke van.
A magyar nyelvben például, Bokor 2007 szerint vannak tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámnevek és osztószámnevek. Más szerzők, például Szende – Kassai 2007 ezekhez hozzáadja a szorzó számnevet, és külön tárgyalja a csak határozószóként használt számnevet. Más nyelvek grammatikáiban szó van még gyűjtő számnévről is.Szende – Kassai 2007, 63–71. o.
A tőszámnév
Ez a számnév megnevezi magát a számot.
A számjegyeknek megfelelő számnevek általában nyelvtől függetlenül egyszerű szavak, és nyelvtől függően egyik vagy másik egyéb számnév is az, például: egy, kettő/két, három, tíz, húsz, száz, ezer, millió, milliárd; one (1), two (2), three (3), ten (10), eleven (11), hundred (100), thousand (1000), million, billion (1.000.000.000);Eastwood 1994, 245 248. o. un (hímnem) / une (nőnem) (1), deux (2), trois (3), dix (10), onze (11), vingt (20), cent (100), mille (1000), million, milliard;Delatour 2004, 33–35. o. unu/un (hn.) / una/o (nn.) (1), doi (hn.) / două (nn.), trei (3), zece (10), sută (100), mie (1000), milion, miliard;Cojocaru 2003, 108–116. o. (BHMSz) jedan (hn.) / jedna (nn.) / jedno (semlegesnem) (1), dva (hn., sn.) / dve (nn.), tri (3), deset (10), sto (100), hiljada (1000), milion, milijarda vagy bilion.Klajn 2005, 95–101. o. (szerb grammatika).
A többi tőszámnév nyelvtől függően különbözőképpen összetett, és helyesírási szabályok szerint egy szóban, kötőjellel vagy külön szavakban írják őket: tizenegy, huszonkettő, harminc, harminchárom, negyven, háromszáz, ezerkilencszázötvenhat, hatezer-hatszázhatvanhat; fourteen (14), twenty-one (21), sixty (60), one hundred and two (102); dix-sept (17), vingt et un(e) (21), cent un(e) (101), mille huit cents (1800); unsprezece (11), douăzeci (20), treizeci și unu (31), o sută unu (101), două mii (2000), douăzeci de mii (20.000); (BHMSz) jedanaest (11), dvadeset (20), dvadeset devet (29), petsto vagy pet stotine (500).
Különbségek vannak nyelvek között azt illetően, hogy mennyire átlátszó értelműek az összetett számnevek. Rendszeresen átlátszóbbak általában a kínai, a japán vagy a koreai nyelvben az angol vagy egyéb európai nyelvekhez viszonyítva, amint az alábbi összehasonlító táblázatból látszik:Eifring – Theil 2005, 1. fej., 14–15. o. + Szám Angol Japán Szó szerinti fordításUgyanaz a szerkezet van meg a kínaiban és a koreaiban is. 11 eleven jū-ichi tíz-egy 12 twelve jū-ni tíz-kettő 13 thirteen jū-san tíz-három 20 twenty ni-jū kettő-tíz 21 twenty-one ni-jū-ichi kettő-tíz-egy 22 twenty-two ni-jū-ni kettő-tíz-kettő 30 thirty san-jū három-tíz 99 ninety-nine kyū-jū-kyū kilenc-tíz-kilenc
Összehasonlító teszteket végeztek számolni tanuló amerikai és kelet-ázsiai gyerekek között, és az tűnt ki az eredményekből, hogy egyformán jól számolnak 1-től 10-ig és 99-en felül, de az ázsiaiak jobban 11-től 99-ig. Mivel a kelet-ázsiai számnevek átlátszóbbak, a gyerekek könnyebben látják át a tízes számrendszert, miközben a kevésbé átlátszó rendszerek kevésbé ösztönzik a gyerekeket arra, hogy meghaladják az egységek egymáshoz való hozzáadását számoláskor. Ez lehetne az egyik magyarázata annak, hogy a kelet-ázsiai gyerekek jobban teljesítenek matematikából.
A tőszámnévnek tisztán főnévi értéke van akkor, amikor abszolút módon használt, nem lények, tárgyak vagy más entitások mennyiségét fejezi ki, például matematikai műveletekben: Három plusz öt egyenlő nyolccal; Seize est un multiple de quatre ’16 többszöröse 4-nek’, Sept était un nombre sacré ’A hetes szent szám volt’.Grevisse – Goosse 2007, 250. o.
Ugyanazzal az alakkal (a magyar nyelvben a 2-nek megfelelőn kívül) a tőszámnév melléknévi értékű és, egyes szerzők szerint ehhez kötött főnévi értékű is lehet, mások szerint névmási értékű, mivel helyettesíti a főnevet:Grevisse – Goosse 2007, 887. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 89. o. Tíz szék hiányzik vs. Tíz hiányzik;Erdős 2001, D. Az egyszerű mondat. four super prizes ’négy szuper-díj’ vs. Four of the passengers were injured ’Négyen sérültek meg az utasok közül’; Deux îles sont inhabitées ’Két sziget lakatlan’ vs Deux de ces îles sont inhabitées ’E szigetek közül kettő lakatlan’; Doi băieți au venit ’Két fiú jött el’ vs. Doi au venit ’Kettő jött el’.
A magyarban az -s-sel képzett tőszámnév is tisztán főnévi értékű lehet a számok neveként, például az iskolai osztályzatok esetében (egyes, kettes, hármas, négyes, ötös), de ennek is megvan a nem képzett tőszámnév két másik használata: Szálljon át a hetes buszról a negyvenesre!Erdős 2001, 4. Számnevek .
A BHMSz-ben van csak tisztán főnévi értékű képzett tőszámnév: jedinica (1), dvojka (2), trojka (3), četvorka (4), petica (5) stb. Mondatban: Dobio sam dvojku iz matematike ’Kettest kaptam matematikából’.Jolić 1972, 420. o.
A főnévi vagy névmási használatú tőszámnév alaktanilag a főnévre hasonlít, azaz nyelvtől függően névelővel ellátható, ragokat és/vagy más toldalékokat vehet fel, és a főnévre jellemző mondattani funkciói lehetnek. Például a magyarban felveszi a többesjelt (ezrek, ötök) vagy a többes számú birtokos személyjeleket, pl. Kettőnkre biztosan támaszkodhatsz.
A sorszámnév
A sorszámnév entitások sorrendi helyét jelöli meg.
A magyarban a sorszámnevek a -d képző és az -ik kiemelő jelnek az összetapadásával keletkezett -dik képzővel alakulnak a tőszámnevekből (kivéve az első-t, amely nem számnévből és más képzővel alakult, és a második-ot, amely nem tőszámnévből képzett): harmadik, tizenegyedik, századik, ezerkettedik stb.Zaicz 2008, -dik szócikk. Összetett szavakban a sorszámnév -ik nélküli: Harmadéves egyetemi hallgató vagyok. Első a leg- előképzővel is használt: legelőször.
Az angolban is, kivéve a first (1.), a second (2.) és a third (3.) szavakat, a sorszámnevek a -th képzővel alakulnak tőszámnevekből: fourth (4.), hundredth (100.) stb. Mondatban: The third and fourth adult passengers in your car can travel free ’A harmadik és a negyedik felnőtt utas ingyen utazhat az ön autójával’.
A franciában a sorszámnevek képzője a tőszámnevekhez hozzáadott -ième, pl. deuxième (2.), troisième (3.), quatrième (4.), vingt et unième (21.). Kivételek csak premier (hn.) / première (nn.) (1.) és second (hn.) / seconde, a deuxième szinonimája. Mondatokban: Mon troisième fils est encore étudiant ’A harmadik fiam még egyetemista’, Le bébé vient de faire ses premiers pas ’A kicsi nemrég tette meg az első lépéseit’.
A BHMSz-ben a képzési rendszer analóg a fentiekkel. A sorszámnév a megfelelő tőszámnevekhez hozzáadott képző és ugyanakkor az egyes szám alanyeset -i (hn.), -a (nn.), -o vagy -e (semlegesnem) ragjaival alakul. Az első két sorszámnév alapja nem számnév, és néhány képzése szabálytalan. Példák: prvi/prva/prvo (1.), drugi/druga/drugo (2.), treći/treća/treće (3.), četvrti/četvrta/četvrto (4.), peti/peta/peto (5.), dvanaesti/dvanaesta/dvanaesto (12.). Szószerkezetekben: prva kiša ’az első eső’, treći razred ’a harmadik osztály’, dvadeset osma ulica ’a 28. utca’.Čirgić 2010, 99. o. (montenegrói grammatika).
A románban a sorszámnevek különbözően alakulnak. A primul (hn.) / prima (nn.) és szinonimája întâiul/întâia tőszavak, de többnyire, mint itt, határozott végartikulussal használtak. A többi szerkezete hímnemben a „birtokos névelő”-nek nevezett al + tőszámnév + -le határozott artikulus + -a végződés. Nőnemben a birtokos névelő a, és a határozott artikulus kiesik. Példák: al doilea (rând) ’a második (sor)’, a doua (încercare) ’a második (próbálkozás)’, al treilea (cerc) ’a harmadik (kör)’, a treia (mașină) ’a harmadik (autó)’, al o sută douăzeci și unulea (stâlp) ’a százhuszonegyedik (oszlop)’, a o sută douăzeci și una (cerere) ’a százhuszonegyedik (kérvény)’.Constantinescu-Dobridor 1998, numeral szócikk. A sorszámnevet gyakran a „mutató névelő”-nek nevezett cel/cea + de elöljárószó előzi meg, főleg amikor ragozni kell, mert enélkül nem ragozható: cel de al doilea ’a második’, cartea celui de al doilea (birtokos eset) ’a második könyve’.
Az ebben a szakaszban megemlített nyelvekben a sorszámneveknek melléknévi értéke, és a fenti értelemben vett névmási, azaz főnevet helyettesítő értéke lehet: A második emeletre megyünk vs. A másodikra megyünk; Nous habitons au sixième étage ’A hatodik emeleten lakunk’ vs. Nous habitons au sixième ’A hatodikon lakunk’; (Cel de) al doilea copil a venit ’A második gyerek eljött’ vs. (Cel de) al doilea a venit ’A második eljött’.Bidu-Vrănceanu 1997, 341–342. o.
A magyarban a sorszámnév felveheti a -szor/-szer/-ször képzőt, amellyel határozószóként azt fejezi ki, hogy hányadszor fordul elő az, amit az ige kifejez:Avram 1997, 146–147. o. először, másodszor, tizenegyedszer, Ma már negyedszer találkozom veled.