Ruttkai Éva (egyes forrásokban Ruttkay, született Russ) (Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Rutkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa.
Életpályája bélyegkép|jobbra|250px|1969-ben 1927-ben Budapesten (Erzsébetváros) született Russ Márk Miklós és Podrabski Emma gyermekeként. Ruttkai, a későbbiekben mindenki által ismert nevét Lakner Artúrtól kapta. Gyermekkorát a Garay utca 29–31.-ben töltötte. Édesanyja Tirolban született, Bécsben nevelkedett. Édesapja szegedi zsidó származású volt, akit később betegsége miatt hazaengedtek ukrajnai munkaszolgálatából.Ruttkai Éva-portré – origo.hu
Még nem volt hároméves, amikor először szerepelt színpadon a Lakner-féle gyermekszínházban egymondatos szerepével: „Parancsolj velem, Tündérkirálynő!”. A színészmesterségre a kor egyik legnevesebb színésznője, Makay Margit tanította, és a gyermekszínházban olyan nagyságokkal játszhatott együtt, mint Darvas Lili és Somlay Artúr. Hevesi Sándor rendező dicsérő szavainak köszönhető, hogy végül színésznő lett belőle: „Kislány, ha nem bízod el magad, belőled nagyon jó színésznő lesz.”
1944 októberétől decemberig Eőry Kató színésznőnél talált menedéket édesanyjával a deportálás elől. Később Eőry Kató lányának irataival menekült tovább egy biztonságosabb helyre.http://hvg.hu/itthon/20101112_jad_vasem_kituntetes_vilag_igaza
1945-ben szavalattal lépett fel a Zeneakadémián, ahol felfigyelt rá Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója, és leszerződtette. Három hónappal később Molnár Ferenc A hattyú című vígjátékának főszerepében debütált (a beteg Tolnay Klári helyére beugorva). 1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban játszott, ahol klasszikus darabok sorában szerepelt, úgy gondolta: „szükségem van tanulásra, tapasztalásra, hogyan kell például verses darabot játszani, hogyan kell sokfélét játszani”. Együtt játszott többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal, Ladomerszky Margittal, Olthy Magdával. Ekkor szerettek egymásba Gábor Miklóssal (a kor ünnepelt színészével), akivel 1950-ben összeházasodtak, és 1953-ban megszületett lányuk, Júlia.
Közben, 1951-ben visszatért a Vígszínházhoz (akkori nevén a Magyar Néphadsereg Színháza), amelynek haláláig tagja is maradt. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci próbáin találkozott Latinovits Zoltánnal, akivel egymásba szerettek, és a férfi haláláig együtt is éltek. Ahogy Ruttkai Éva egy késői visszaemlékezésében elmondta: „Téptük egymást, de mi értettük egymást legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő…”.
Az 1980-as években agyvérzést kapott, mely után egyik karja lebénult. 1984-ben mellrákot diagnosztizáltak nála.
Utolsó premierje a Vigadó kamaratermében volt Bellon Gyöngéd kötelék című darabjában 1986. április 24-én. Szeptember 27-én hunyt el. Október 9-én a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Gyakran mondott verseket a rádióban és pódiumon egyaránt, illetve egyéni bájjal adott elő sanzonokat, ezeket nagylemezei örökítették meg az utókor számára. Több mint félszáz filmben és számos tévéjátékban szerepelt. Négy évtizedet átívelő pályája során egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar színésznőknek. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban és vígjátékokban, szinte minden műfajban kiváló teljesítményt nyújtott. Sírjára a budapesti Farkasréti temetőben gránit síremléket Nagy István János szobrászművész készített.
2002-től – Anna Karenyina szerepében megörökítve – egészalakos bronzszobor őrzi emlékét a Nemzeti Színház szoborparkjában. 2012-ben kisbolygót neveztek el róla (132875 Ruttkai)origo.hu és egy parkot Budapesten a XIII. kerületben, ahol még egy szobor is őrzi emlékét.budapest.hu
Szerepei Színpadi szerepei
Filmszerepei
Televíziós szerepei
Szinkronszerepei Szentivánéji álom (A Midsummer Night's Dream) – Hermia (Olivia de Havilland) Rómeó és Júlia (Romeo and Juliet) – Júlia (Norma Shearer) A kormány tagja (Chlen pravitelstva) Viborgi városrész (Vyborgskaya storona) – Natasha Artemieva (Valentina Kibardina) Végzetes éjszaka (Odnazhdy nochyu) – Varja (Irina Radchenko) Dr. Pirogov (Pirogov) – Dása Szevasztopolszkaja (Tatyana Piletskaya) A bátrak csapata (Achtung! Banditi!) Az esőcsináló (The Rainmaker) – Lizzie Curry (Katharine Hepburn) Múló évek (Dom, v kotorom ya zhivu) – Lida (Ninel Myshkova) Hüvelyk Matyi (Tom Thumb) – Anne, az anya (Jessie Matthews) Az el nem küldött levél (Neotpravlennoye pismo) – Tánya (Tatyana Samoylova) Hely a tetőn (Room at the Top) – Alice Aisgill (Simone Signoret) Rózsák az államügyésznek (Rosen für den Staatsanwalt) – Lissy Flemming (Ingrid van Bergen) Éjféli csipke (Midnight Lace) – Kit Preston (Doris Day) A kutyás hölgy (Dama sz szobacskoj) – Anna Szergejevna (Ija Szavvina) Hölgyeim, vigyázat! (Méfiez-vous, mesdames!) – Hedwige (Danielle Darrieux) Kékszakáll (Landru) – Célestine Buisson (Michèle Morgan) A háborúnak vége (La guerre est finie) – Marianne (Ingrid Thulin) Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf?) – Martha (Elizabeth Taylor) Elátkozottak (La Caduta degli dei) – Sophie Von Essenbeck (Ingrid Thulin) A kaktusz virága (Cactus Flower) – Stephanie Dickinson (Ingrid Bergman) De én nem akarok megnősülni! (But I Don't Want to Get Married) – Mrs. Vale (Nanette Fabray) Koncert szólópisztolyra (Concerto per pistola solista) – Barbara Worth (Anna Moffo) A hóhér nem vár (Kat nepocká) – Karla Hlinová (Jirina Bohdalová) A gyanú (Podezrení) – Clara Bornova (Jarmila Kostova) Két férfi a városban (Deux hommes dans la ville) – Geneviève (Christine Fabréga) Dundiorr és társai (Dunderklumpen!) Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express) – Mrs. Hubbard (Lauren Bacall) Az egér és a macska (Le chat et la souris) – Madame Richard (Michèle Morgan) Holtszezon (Out of Season) – Ann (Vanessa Redgrave) Neveletlenek (Conduct unbecoming) – Mrs. Marjorie Scarlett (Susannah York) Szerelem a romok között (Love Among the Ruins) – Jessica Medlicott (Katharine Hepburn) A fény (Lumière) – Sarah (Jeanne Moreau) Kedvesem, én válok (Liebling, ich lass' mich scheiden!) – Amelia Conway (Nadja Tiller) A dolgok értelme (The Reason of Things) – Miss Ball (Margaret Tyzack) Szomszéd szeretők (La femme d'à côté) Zűrös hétvége (Vremya otdykha s subboty do ponedelnika) – Anna (Alla Demidova)
Cd-k, hangoskönyvek Ruttkai (1982) Grimm: Hófehérke és a hét törpe Andersen mesék A csuka parancsára – Puskin meséi és orosz népmesék
Hangjátékok bélyegkép|jobbra|250px|Rózsavölgyi Gyöngyi felvétele Andersen: A császár új ruhája – mesélő Maxim Gorkij: Mint a gyerekek (1946) Vészi Endre: A pók hatalma (1947) Gács László - Harsányi Béla: Zenés séta Moszkvában (1948) Szász Péter: Eggyel többen vagyunk (1949) Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma (1950) Verseghy Ferenc: Kaczaifalvy (1951) Fedor–Majoros: A fatimai szűz személyesen (1952) Konsztantin Szimonov: Idegen árnyék (1952) Vészi Endre: A vashuta emberei (1952) Alena Bernasková: Seherezádé részvénytársaság (1954) Sinclair Lewis: Dr. Arrowsmith (1954) Vajda István: A füredi szívhalász (1955) Kotzián Katalin: "A szerelem gyöngyei..." (1956) Rácz György: Mindenki megint mást csinál (1956) Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1958) Tolsztoj, Lev: Feltámadás (1958) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1958) Passuth László: Esztergomi orfeusz (1960) Sándor István: Kölcsey (1960) Sőtér István: Budapesti látomás (1960) Shakespeare, William: Rómeó és Júlia (1961) Shaw, G. B.: A sors embere (1961) Hollós Korvin Lajos: Pázmán lovag (1962) Bokor Péter: Az első év első napja (1963) Eduardo Anton: Lány az erkélyen (1963) Günter Eich: Allahnak 100 neve van (1963) Alberto Perrini: Egy szerelem története (1964) Mikes György-Somogyi Pál: Esti torma (1964) Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon (1964) Vészi Endre: Statisztika (1964) Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964) Bertold Brecht: A vágóhidak Szent Johannája (1965) Dante Alighieri: Isteni színjáték-Pokol (1965) Günther Eich: A viterbói lányok (1965) Shakespeare: Szentivánéji álom (1965) Vargha Balázs: Lilla és a varázsló (1965) John Dickson Carr: A császár szelencéje (1966) Hegedűs Géza: Merlin a varázsló (1967) Sarkadi Imre: A gyáva (1967) Solohov, Mihail: Csendes Don (1967) Thomas Mann: A kiválasztott (1967) Graham Billing: Forbush és a pingvinek (1968) Németh László: II. József (1970) Hildesheimer, Wolfgang: Heléna, az áldozat (1970) Homérosz: Odüsszeia (1970) G. B. Shaw: Don Juan a pokolban (1971) Marguerite Duras: Andesmas úr délutánja (1972) LEVELESKÖNYV - Szerelmes levelek (1972) LEVELESKÖNYV - Urak, szolgák, hölgyek, harcosok (1972) Karinthy Frigyes: Megélek a levegőből (1973) Karinthy Frigyes: Minden másképp van (1973) Török Tamás: Sihaha Sebestyén füstölgése (1973) Honoré de Balzac: Éva lánya (1975) Sarkadi Imre: Három játék (1975) Preussler, Otfried: Egy kicsi szellem visszatér ... mesélő (1976) Bulgakov, Mihail: A Mester és Margarita ... Margarita (1976) Lev Tolsztoj: "Emlékezz Arzamaszra!" (1976) Szakonyi Károly: Nő arcképe, háttérrel (1976) Dorogi Zsigmond: "Dicsérem a csendet..." (1977) Andrej Hieng: Cortez visszatér (1978) Aljusin, Szamuil: Ha hinni tudnál (1979) Corteline, Georges: Első vizit (1979) Csiky Gergely: Paraziták (1980) Samuel Beckett: Zsarátnok (1981) Szakonyi Károly: A hentes (1983) Rejtő Jenő és Vágó Péter: P. Howard visszatér és Piszkos Fred vele tart (1984) Tadeus Borowski: Kővilág (1984) Ádámok és Évák (1985) Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
Partnerei Filmben legtöbbször Latinovits Zoltánnal (13) játszott. Várkonyi Zoltán 9, Darvas Iván 8, Kiss Manyi, Venczel Vera valamint Mensáros László 7 alkalommal volt a „játszótársa”. A színpadon egyik legkedvesebb partnere Pálos György volt.
Emléke Ruttkai Éva-emlékszoba bélyegkép|jobbra|225px|Ruttkai Éva sírja. Budapest, Farkasréti temető 25-4-41. Nagy István János alkotása A Ruttkai Éva-emlékszoba színháztörténeti magángyűjtemény, ami 1989. május 19-től kezdődően, tizennégy éven át várta a látogatókat (a II. kerületi Keselyű utcában) Ruttkai Éva egykori hűvösvölgyi nyaralójában, ahol Latinovits Zoltánnal közös hagyatékát Gábor Júlia és Szigethy Gábor (a művésznő lánya és veje) összegyűjtötte.
Az emlékszobát elsősorban azzal a céllal nyitották meg, hogy a kortársak tárgyakon, fotókon keresztül emlékezhessenek egy nagy magyar színésznőre, színházi és civil életének jól ismert mozzanatait felidézve, s néhány rejtett részlettel megismerkedve.
Ezt a hatalmas gyűjteményt (kéziratok, újságok, több mint tízezer fotó, relikviák, jelmezek, bútorok, hang- és videófelvételek) szakszerűen rendezett állapotban tekinthették meg az érdeklődők, személyre szabott tárlatvezetést kapva az ott élő utódoktól.
Az emlékszoba intézményi jellege az idő múltával erősödött: a gyűjteménygyarapítás, kölcsönzés, relikviák, fotó- és hanganyagok restaurálása, kiállítások rendezése, a gyűjtemény anyagainak folyamatos publikálása a mindennapos tevékenységek része lett. A ’háttér’ gyűjtemény sok értékes anyagot tartalmazott Szendrő Józsefről, Dajka Margitról, Mezei Máriáról, Gábor Miklósról. E levelek, rajzok, fotók felhasználásával az évek során sok kiállítás, több könyv, sőt még oktatási segédanyag is készült.
bélyegkép|180px|jobbra|Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán emléktáblája egykori lakhelyükönBudapest II. kerület, Endrődi Sándor utca 67.
Az emlékszoba 2002-ben – anyagi okok miatt, mecénás hiányában – bezárt, azóta évente néhány „nyílt napon” látogatható. A gyűjtemény továbbra is bővül, a rendszerezést is folytatják a gyűjtemény létrehozói.
Ruttkai Éva-emlékdíj 1987 óta minden év decemberében a Vígszínházban átadják a Gábor Júlia alapította Ruttkai Éva-emlékdíjat annak a művésznek, akit a színház társulata titkos szavazással erre méltónak talál.
Ruttkai Éva Színház