Arnót község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Fekvése A Sajó völgyében fekszik, a megyeszékhely Miskolctól 6 kilométerre keletre.
A környező települések: észak felől Sajópálfala (6 km), északkelet felől Szikszó, kelet felől Onga (6 km), dél felől Felsőzsolca (2 km), nyugat felől pedig Miskolc (6 km).
Megközelítése Közlekedési adottságai kifejezetten jók, hiszen áthalad a határai közt – belterületének keleti szélétől nem messze – a 3-as főút, illetve az M30-as autópálya is, mely utóbbinak két csomópontja is van a közvetlen közelében. A község megközelítéséhez a sztráda 29-es kilométerénél lévő Miskolc-kelet–Tornyosnémeti–Sátoraljaújhely-csomópontnál érdemes letérni a 3-as főútra, melynek a következő körforgalmú csomópontjában a 2617-es útra kanyarodva juthatunk al a településre.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a és a Felsőzsolca vasútállomása (5 km-re), illetve a miskolci pályaudvarok kínálják.
Nevének eredete Neve a német eredetű Arnold személynévből származik; valószínűleg egy ilyen nevű Árpád-kori birtokosa után kapta. A településnév az elmúlt évszázadok írott forrásaiban Ornolthy, Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth és Sajó-Arnót alakban is előfordul.
Története A legrégibb fennmaradt írásos előfordulása (Ornolthy) 1230-ból való. Később többek között Alsóarnót és Sajóarnót is volt a neve. 1910-től hívják Arnótnak.
1241-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa Miskolc felől a Sajó volt.
1234 után az egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s 1330-ban az apátságot meg is erősítette birtokában.
A 16. századig Szendrőhöz tartozott, ekkor azonban a török támadások következtében elpusztult. Csak 1687 után népesült be újra.
1600-as évek: a középkori török birodalom északi határa éppen e régióban húzódott, Arnót elpusztult, felégették.
1700-as évek eleje: Arnót a Felvidékről (ma Szlovákia) újratelepült szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal.
Az 1848–49-es szabadságharc idején a település határában is folytak harcok.
A jobbágyfelszabadítás után a település virágzott, de 1885-ben filoxérajárvány sújtotta. Több család kivándorolt Amerikába. A gazdaság fejlődésének az I. világháború vetett véget.
1910-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.
A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.
A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.
1945-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. 1948-tól egyre szigorodott a beszolgáltatási rendszer, emiatt 1956-ban egy küldöttség Miskolcra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.
1960-70-es évek: a község lélekszáma a korábbi mintegy ezerről megnőtt, a miskolci ipari munkalehetőség távolabbi vidékekről, Zemplénből és Cserehátról is ide vonzotta a munkát keresőket; Arnóton ekkor új utcák keletkeztek.
1980-90-es évek: sokan költöztek Arnótra főleg Miskolcról; megint új utcák épültek a faluban, amely az egyedüli községi szintű település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református).
Lakóinak száma jelenleg (2015) 2490 fő, akik közül mintegy 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik
Közélete Polgármesterei Terminus Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés1990–1994Kolenkó Gáborfüggetlen1994–1998független1998–2002FKgP2002–2006független2006–2010független2010–2014Dr. Üveges Istvánfüggetlen2014–2019független2019–2024független2024–2026Gulyás ÁgnesfüggetlenA képviselő-testület feloszlatta magát.2026–függetlenidőközi választás: 2026. június 28.
2026. június 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a községben, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a településen a lakosság 98%-át magyar, 1%-át cigány származású Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal emberek alkották. Ezenkívül 6-an németnek vallották magukat, 1 fő pedig szlováknak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 15,1%, görögkatolikus 10,9%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 9,1% (23,2% nem válaszolt).Arnót Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 7% cigánynak, 0,8% ruszinnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak, 0,1% bolgárnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,3% volt római katolikus, 16,8% református, 9,7% görögkatolikus, 0,6% egyéb keresztény, 4,2% evangélikus, 6% felekezeten kívüli (36,6% nem válaszolt).Arnót Helységnévtár
Nevezetességek Műemlék evangélikus templom, amely 1779-ben épült, s tornyát 1804 és 1806 között építették Fájdalmas Anya kápolna Gyurgyalag madár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva) Borsodi lakodalmi fonott kalács (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva) Májuskosár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva) Evangélikus templom és rokokó oltár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
Források Györffy György: Borsod vármegye
Jegyzetek
További információk Arnót műemléke, az evangélikus templom a Műemlékem.hu-n
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod vármegye települései