bélyegkép|jobbra|250px|A Rózsahegyi járás fekvése a Zsolnai kerületen belül
A Rózsahegyi járás (szlovákul Okres Ružomberok) Szlovákia Zsolnai kerületének közigazgatási egysége. Területe 647 km², lakosainak száma 58 014 (2011), székhelye Rózsahegy (Ružomberok). A járás területe – az Árvához tartozott Oláhdubova község kivételével – az egykori Liptó vármegye része volt.
Története A Rózsahegyi járás 1922-ig egyike volt az egykori Liptó vármegye járásainak, területe azonban kisebb volt a mainál, mivel a Nagyselmectől és Turapataktól keletre eső községek a Németlipcsei járáshoz tartoztak, Rózsahegy pedig rendezett tanácsú városként nem tartozott járáshoz. A megye 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban.
1923-ban a megszűnő Németlipcsei járás nyugati részét és Rózsahegy városát a Rózsahegyi járáshoz csatolták, így területe a maival majdnem pontosan megegyezett, az eltérés csupán annyi volt, hogy északon Oláhdubova 1949-ig az Alsókubini járáshoz, viszont keleten Kisolaszi ide tartozott. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, a járás ezek közül Tátraalja megyéhez (Podtatranská župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, a Rózsahegyi járás ezek közül Tátra megyéhez (Tatranská župa) tartozott.
A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a Rózsahegyi járás ismét a szlovák tartományhoz tartozott. 1949-ben viszont az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, és járásunk a Zsolnai kerülethez került.
1960-tól jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. A Rózsahegyi járást beolvasztották a Liptószentmiklósi járásba, így az magába foglalta az egykori Liptó vármegye szinte egészét. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, a Liptószentmiklósi járás pedig a Közép-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.
1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását ismét jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. A Rózsahegyi járás ismét kivált a Liptószentmiklósiból, és mindkettő ismét a Zsolnai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.
Népessége
A Rózsahegyi járás települései (Zárójelben a szlovák név szerepel.) Besenyőfalu (Bešeňová) Fenyőháza (Ľubochňa) Gombás (Hubová) Háromrevuca (Liptovské Revúce) Háromszlécs (Sliače) Ivachnófalu (Ivachnová) Kelemenfalu (Kalameny) Kisselmec (Rózsahegyi járás) (Štiavnička) Komjatna (Komjatná) Likavka Liptótepla (Liptovská Teplá) Liszkófalu (Lisková) Lucski (Lúčky) Lúzsna (Liptovská Lúžna) Nagyselmec (Liptovská Štiavnica) Nemesludrova (Ludrová) Oláhdubova (Valaská Dubová) Oszada (Liptovská Osada) Patak (Potok) Rózsahegy (Ružomberok) Sósó (Švošov) Szentmárton (Martinček) Szentmihály (Liptovský Michal) Sztankován (Stankovany) Turapatak (Turík)
Jegyzetek
Források 2009 Národné kultúrne pamiatky na Slovensku - Okres Ružomberok.