thumb|300px|Oktatási rendszer szintjei Flandriában. Két oldalt a tanulók életkora látható a skálán. A feliratok jelentése:Pre-School: óvodaPrimary School: általános iskolaBSO: Beroepssecundair Onderwijs vagyis szakmunkásképzőKSO: Kunstsecundair onderwijs vagyis művészeti szakközépiskolaTSO: Technisch Secundair Onderwijs vagyis technikumASO: Algemeen Secundair Onderwijs, vagyis gimnázium Belgium oktatása szabályozott és nagy részében egy adott közösség által fenntartott rendszer. A nemzeti törvényhozás csak igen kis részben, minimális kompetenciával rendelkezik az oktatás felett, úgymint az alapfokú beiskolázás korhatárának, és indirekten a közösségek pénzügyi támogatásának kérdéseiben. Mindhárom közösségnek egyesített iskolarendszere van, kisebb eltérésekkel a különböző közösségeknél.

Az iskolák három csoportra oszthatók (németül: netten, franciául: réseaux) közösségek tulajdonában álló iskolák államilag támogatott állami iskolák államilag támogatott szabad iskolák, főleg a katolikus egyház szervezetéhez kapcsolódva

Az utóbbiak jelentik a nagyobb csoportot mind az iskolák mind a tanulók számában.

Belgiumban az oktatás 6 és 18 év között kötelező. Otthoni magántanulás lehetséges, bár nagyon ritkán alkalmazott.

A 2003-as PISA kutatás (OECD) megállapította, hogy tanulói SCORED relatívan magas. Az eredmények azt mutatják, hogy a hollandul beszélő tanulók kissé jobb eredményeket érnek el mint a francia nyelvűek.

Az oktatás szintjei Az oktatás különböző szintjei megegyeznek minden közösségben.

Az alapfokú oktatás a következőkből áll: előiskolából – iskolát megelőző oktatásból – 6 éves korban elemi iskolából 6–12 éves korig középiskola 12–18 éves kor között felsőbb tanulmányok: egyetem vagy politechnikum – szakegyetem

Előiskola Szabadon választható egyfajta elő-általános iskolát biztosítanak minden gyermeknek 2 év 6 hónapos kortól. A legtöbb iskolában a gyerekek elkezdhetik tanulmányaikat amint elérik ezt a kort, így az osztályok létszáma egyre duzzad a csatlakozó gyermekek folytán. A flamand régióban a kezdési időpontok hat alkalomra korlátozódnak a szünidők utáni kezdésre és a februári évkezdésre.

Az előiskoláztatás elképzelése arra alapul hogy a gyermekeket játékos módon fejlesszék kognitív alkalmasságukat, kifejezőkészségüket és kommunikációs készségüket, kreativitásukat és függetlenségüket a közösségben. Nincsenek formális órák, számonkérések, és mindent játékok keresztül sajátítanak el.

Bár nem kötelező, a gyerekek több mint 90%-a látogatja az elő-iskolákat.

A legtöbb előiskola szervesen kapcsolódik egy általános iskolához. Néhány iskola speciális előiskolát biztosít a gyerekeknek hátrányos helyzet és speciális szükségletek tekintetében.

Általános iskola Hatéves és a tantárgyak általában megegyeznek mindenütt. Az általános iskola szervezete sok tekintetben kötetlen, csak az iskoláztatási életkor kötött felvételi követelmény.

Az alapfokú oktatás három körre oszlik első kör 1–2 éves második kör 3–4 év között harmadik kör 5–6 évig

Az oktatás itt meglehetősen hagyományos: olvasásra, írásra és alapfokú matematikára koncentrál, de érint széles körben más témákat is (biológia, zene, vallás, történelem)

A flamand iskolákban Brüsszelben és egyéb, nyelvi határ közeli városokban francia órákat is adnak az első vagy a második évtől. A flamand iskolák nagy része francia oktatást biztosít a harmadik körtől kezdődően. A francia közösség általános iskoláinak biztosítaniuk kell egy idegen nyelvet, ami általában holland vagy angol, az iskolától függően. A német közösségben kötelező a franciaoktatás.

Alapítottak több magániskolát Belgiumban egyéb nemzetközi közösségeknek is, például tengerészek és diplomaták gyermekei számára, főleg a nagyvárosokban. Néhány iskola alapfokú oktatást biztosít a hátrányos helyzetű vagy a speciális szükségletű gyerekeknek.

Középiskola Elvégezve az általános iskolát, 12 éves kor körül, a tanulók középfokú oktatás rendszerébe lépnek. Itt az adottságaiktól és érdeklődésüktől függően kell egyfajta szakirányt választaniuk, amit aztán követni szeretnének.

A középfokú oktatás háromlépcsős rendszer.

Az első kör széles általános alapot nyújt , mely csak néhány lehetőséget ajánl föl választásra – például latin, pótlólagos matematika, technika. Ez a tanulók orientációját kell hogy elősegítse a megfelelő irányban a sok, második és harmadik körben választható közül.

Általános középfokú oktatás az összes tanuló kb. 40%-a – nagyon széles körű, általános oktatás mely a felsőbb oktatást készíti elő. A tanuló, aki mind a hat évet befejezte, elvárhatóan folytatja majd a tanulást egyetemen vagy főiskolán. a munkapiac az ezzel járó ASO diplomát nem tudja hasznosítani, tehát a továbbtanulás nemcsak lehetőség, de szükségszerű is munkavállaláshoz. A lehetséges irányokba tartozik – esetleges kombinációjukkal – az ógörög és latin, a modern nyelvek – hangsúlyosan a francia és a holland, angol és a német, tudományok – kémia, fizika, biológia és földrajz, matematika, közgazdaságtan és bölcsésztudományok – pszichológia, szociológia, médiaoktatás.

a technikai jellegű középfokú oktatás A TSO ismét két oktatási csoportra osztható: TTK és STK. A TTK tanfolyamok inkább technikai oldalra koncentrálnak, az STK tanfolyamok a gyakorlati területre. mindkettő oktat matematikát, nyelveket, történelmet , földrajztudományt de nem olyan részletességgel mint az ASO tanfolyamok. Kevésbé teoretikailag, inkább praktikus megközelítésben oktatnak. Mind a hat év elvégeztével a tanuló alkalmas lesz a foglalkoztatásra a munkapiacon, vagy folytathatja tanulmányait még egy specializációs éven keresztül. a lehetséges irányok számos irodavezető-szerű irány, gyakorlati ICT, turizmus, egészség, üzlet, mérnöki, kommunikációs irányok.

szakközépiskolák – szakiskolák

A tanulók kb. 30%-át jelenti. Nagyon gyakorlati és nagyon foglalkozás-specifikus oktatás. a későbbiekben számos irányt biztosít hetedik, néha nyolcadik specializációs évvel. A specializáció lehet ács, autószerelő, ékszerész, kőműves stb. A BSO az egyetlen iskola mely nem készíti fel a tanulókat a felsőoktatásra. Ha a hetedik és a nyolcadik évet választják TSO-val egyenértékű diplomát kapnak, mely már lehetővé teszi a továbbtanulást.

művészeti középfokú oktatás

ezek az iskolák általánosan és széles körben kapcsolódnak a másodfokú oktatásfejlesztéshez aktív művészeti gyakorlattal, mely az előadó művészettől a DISPLAY kiállítási művészetig terjed. Az iránytól függően számos tárgy tisztán teoretikus, a felsőoktatásra felkészítő módban tanulható. Az irányok lehetnek tánc – balett oktatás, színművészet, és számos grafikus és zenei művészet. sok végző diák jelentkezik innen konzervatóriumba vagy művészeti főiskolákra hogy művészetében kiteljesítse tudását.

A hátrányos helyzetben lévő tanulók speciális középfokú oktatásban részesülhetnek.

Felsőoktatás A felsőoktatást Belgiumban a két fő közösség szervezi, a flamand és a francia közösség. A német nyelvűek tipikusan a francia közösségben vagy Németországban lesznek hallgatók.

Felvétel főiskolákra és egyetemekre Belgiumban bárki a képesítő diplomával rendelkező jelentkezhet bármely választott felsőfokú iskolába. Három lényeges kivétel, mely a következő diplomát adja:

gyógyszerész – fogász – PROSPECTIVE gyógyszerész vagy fogorvos tanulók a kormányzat által szervezett felvételi vizsgát kötelesek tenni. Ezt a vizsgát 1990-ben vezették be a hallgatók beáramlását szabályozandó. Manapság csak Flandriában létezik, a francia közösségben már nem. Művészeti felvételi vizsga a művészeti programokra, melyek nagyrészt alkalmassági vizsgák, az iskolák által önállóan szervezett. mérnöktudományok: melyek MS diplomát adnak. ezeknek a fakultások régi tradícióval bírnak a felvételiztetés terén – főleg a matematikára koncentráltan. A felvételi vizsgát mára eltörölték a Flamand Közösségben, de a Francia Közösségben még megszervezik.

A felsőoktatás költségei az iskola regisztrációs költsége a kormány által fixált, évente megállapított költség. Attól függően, hogy a tanuló jogosult rá és kérelmezi a pénzügyi támogatást, három költségnagyság létezik.

ösztöndíjas hallgató. az a hallgató aki jogosult és kérelmezte a támogatást – a jelentkezési költség kb. 80 EUR részleges ösztöndíjas hallgató az, aki nem jogosult támogatásra de a család bevétele 1286,09 EUR alatt van – a költség kb. 320 EUR nem jogosult hallgató – az e feletti bevételű családból – költsége 520 EUR

A pénzügyi támogatást a közösség kormánya adja meg a hallgató családi bevétele és egyéb családi körülmények figyelembevételével, és ez nem lehet évi 3300 EUR-nál több.

Bolognai folyamat A bolognai folyamat átvételének hatására a belga felsőoktatási rendszer a következő vizsgákat – diplomákat adja:

végzős szint – tipikusan hároméves program főiskolán, szakképzés jelleggel. rövid típusú vagy ciklusos felsőoktatásnak is hívják. jelölt – vagy kandidátusi szint az első két év egyetemen – 3 év az orvosi felsőoktatásban , illetőleg némely főiskola hosszított típusú vagy kétkörös programokat biztosít. ennek a diplomának nincs más szerepe mint hogy a „licentitate” oktatásra előképezzen. licentitate diploma a második kör. Tipikusan kétéves hallgatás után jut el diplomás szintig – 3 év az általános mérnöki karon vagy a jogászkaron, 4 év a gyógyszerészeti karokon.

Az egyetemi oktatás nem tekinthető befejezettnek a „licentitate” diploma megszerzéséig. alkalmanként specializációs előadásokat is hallgathatnak a kandidátusi diploma megszerzésével. Például egy matematikus kandidátusi diplomás hallgatónak lehetősége van számítástechnikusi szak harmadik évéhez csatlakozni. Néha a végzős diploma elfogadható és egyenértékűvé tehető a kandidátusi diplomával – pótlólagos tárgyak felvételével, amennyiben szükséges. Mely 2 vagy 3 további egyetemi évet jelent.

Lévén, hogy bolognai folyamatot a legtöbb európai országban átvették, a belga felsőoktatás az alábbi Bachelor/Master rendszert követi:

Bachelors cím megszerzése- 3 éves. meg kell különböztetnünk a professzionális Bachelor – szinten, mely az eddigi végzős szintet helyettesíti, ami azonban önmagában is befejezettnek tekinthető, és az akadémiai B szintet mely a kandidátust helyettesíti és ami belépést biztosít a Master tudományokba Masters cím – 1 vagy 2 éves

Belgiumban mind az egyetemek mind a főiskolák oktathatnak Bachelor és Masters címet, mind professzionális mind akadémiai szinten.

A Masters szint elérése után a tehetséges hallgatók kutatásokban vehetnek részt, mellyel doktori címet kaphatnak. A PhD címet csak egyetemek adhatják.