Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.
Fekvése Aradtól 48 km-re északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhely. Nevének eredete Neve a magyar Jenő törzsnévből ered, melynek szállásterülete lehetett. Előtagja a környék gazdag bortermő voltára utal. Története Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. Albert magyar király 1438-as sikertelen hadjárata után a Murád szultán bosszúja elől menekülő szerbek telepedtek le itt. A település szerb neve Hunyadi János tiszteletére született. 1564-ben elfoglalták a törökök, 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalja vissza. 1658-ban ismét a törökök kezére került, akiktől a települést 1693-ban foglalták vissza. Ma is látható négy saroktornyos várkastélya, iskola van benne. Határában a balukányi malom környékén lehetett a 13. századi eredetű, de először 1318-ban említett Szent Dénes tiszteletére szentelt monostor és a mellette állt Szentlélek templom, melyek a tizenöt éves háborúban pusztulhattak el.
Itt tette le a fegyvert 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly tábornok Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok serege előtt. Leiningen-Westerburg Károly tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike, a katolikus templomban van eltemetve.
A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt.
Népessége 1910-ben a település lélekszáma 6599 fő volt. Anyanyelv szerint 4084 fő (61,9%) volt román, 2339 fő (35,4%) magyar, 101 fő (1,5%) német, valamint 75 fő (1,1%) egyéb anyanyelvű; összesen 3145 fő (47,7%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 3923 fő (59,4%) volt görögkeleti, 1991 fő (30,2%) római katolikus, 232 fő (3,5%) református, valamint 453 fő egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 2542 fő (38,5%) volt.
1992-ben a hozzá tartozó Apatelekkel együtt 10 915 lakosa volt, ebből 9438 román (86,46%), 1126 magyar (10,31%), 182 cigány (1,66%) és 85 német (0,77%).
Nevezetességei Borosjenői várkastély, a „jenői vár”, a török időkben a jenői pasa székhelye.
Neves személyek
Itt született 1650-ben vagy 1651-ben Nagyari József református prédikátor, egyházi író. Itt született 1806-ban Institoris János megyei főjegyző, váltótörvényszéki elnök. Itt született 1850-ben báró Atzél Béla neves utazó, az országos kaszinó igazgatója. Itt született 1923-ban Jozefovits Ferenc tüdőgyógyász, orvosi szakíró, egyetemi oktató. Borosjenőn volt eltemetve 1849 és 1974 között Leiningen-Westerburg Károly, Aradon kivégzett vértanú tábornok. Emléktáblája a református templomban látható.http://www.parokia.hu/lap/borosjenei-reformatus-egyhazkozseg/cikk/mutat/bemutatkozas/ Borosjenőn töltötte élete egy részét és itt is halt meg Diószeghy László festő, rovartani szakíró.
Jegyzetek - Borosjenői Református Egyházközség honlapja
Kategória:Arad megye települései Kategória:Románia városai Kategória:Arad vármegye települései