Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna, , , , , , , , candale-i és benauges-i grófné, magyar, horvát és cseh királyné. II. Ulászló harmadik felesége, II. Lajos anyja. A Foix-Grailly-házi II. Gaston János, Candale grófja és Foix Katalin navarrai királyi hercegnő (infánsnő) lánya volt.
Anna a Magyarország és Franciaország között kötött szövetség következtében lett Magyarország királynéja 1502-ben, amelynek előzménye 1457-ben történt, mikor Anna nagynénje (anyai nagybátyjának a felesége), Valois Magdolna francia királyi hercegnő V. László magyar király menyasszonyjelöltje volt, de V. Lászlónak a halálával (1457), aki pedig II. Ulászlónak volt a nagybátyja, a francia–magyar házasság nem valósult meg akkor, melyre végül 45 évvel később kerülhetett csak sor a korábbi jegyesek unokahúgának és unokaöccsének a házasságával. Anna királyné Magyarországon rendkívüli népszerűségnek örvendett mind szépsége, mind pedig határozott fellépése következtében, amelynek révén egyszerre királya és királynéja lett az országnak, hiszen férjére, II. Ulászlóra erős befolyást gyakorolt, és a nagy korkülönbség ellenére is az Ulászlónál 28 évvel fiatalabb Anna volt a domináns személyiség a kapcsolatukban.
Anna azzal is nagy tekintélyt szerzett, hogy hosszú idő után, 1324, illetve 1326, azaz I. Károly (Róbert) fiainak születése óta a magyar történelemben a férjét még annak életében életképes és törvényes fiú örökössel, a leendő II. Lajossal ajándékozhatta meg, akit vitathatatlanul elfogadott az egész ország apja utódaként.Ellentétben Mária királynő és Zsigmond király fiával, aki a születése után anyjával együtt meghalt 1395-ben vagy Albert és Luxemburgi Erzsébet utószülött fiával, V. Lászlóval, aki már csak apja halála (1439) után jött a világra 1440-ben vagy Mátyásnak és első feleségének, Podjebrád Katalinnak a fiával, aki röviddel a világra jöttét követően az édesanyjával együtt szintén elhunyt 1464-ben vagy Mátyás házasságon kívül született fiával, Corvin Jánossal, akit a gyermektelen mostohaanyja, Aragóniai Beatrix ugyan fiává fogadott, de mégsem támogatta a trón elfoglalásában, amikor is I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342) kezdve a trónöröklés kérdése többnyire gyenge lábakon állt. Ugyan I. Lajos is csak 1329-ben, háromévesen lett trónörökös, hiszen volt egy bátyja, László (1324–1329) herceg, aki az 5. életévében meghalt, de őket általánosan elfogadta az ország trónörökösnek. I. Lajosnak azonban nem született fia, de két öccsének is volt fia: Andrásnak Martell Károly (1345–1348), Istvánnak János (1354–1363), akik viszont mind kisgyermekként meghaltak, ugyanakkor csak lehetséges (prezumptív) örökösök voltak, hiszen ha nagybátyjuknak, I. Lajosnak fia született volna, ő automatikusan átvette volna tőlük a trónörökösi címet. Ugyanakkor I. Lajos lányainak trónöröklését nem vitatták, ezért idősebb lánya, Mária akadálytalanul trónra léphetett közvetlenül apja halála után, valamint hat nappal később megkoronázták. Az ellenállás is csak pár évvel később jött létre, illetve nőtt meg a nőuralom ellen, de az is csupán a hibás döntések miatt, és a nőuralom hibáztatása ezért csak ürügyül szolgált a nehézségekért, de nem volt valóságos, lényegi ok a szembenállásra. II. (Kis) Károly fia, Nápolyi László ugyan az apja életében született 1376-ban, feltételezhetően Dalmáciában, de miután Károly erőszakkal szerezte meg a trónját, ezért a fiát csak az ország egy része tekintette a magyar trón jogos örökösének, és Nápolyi László 1403-as trónfoglalási kísérletét sem övezte általános és egységes rokonszenv Magyarországon. Ezt a sikert viszont már csak rövid ideig élvezhette, hiszen három héttel a fia születése után gyermekágyi lázban elhunyt, így nagy veszteség érte ezzel a királyt, a gyermekeit és az egész országot.
Származása Apja a Foix-Grailly-házi II. Gaston János, Candale grófja, anyja a szintén Foix-Grailly-házból származó Foix Katalin navarrai királyi hercegnő (infánsnő) volt. Anyja révén a navarrai királyoktól származik. Születésekor, 1484-ben a Navarrai Királyság trónöröklési listáján a 10. helyen állt. Ekkor Navarra királya, az ő elsőfokú unokatestvére, a szintén a Foix-Grailly-házból származó I. Katalin (1470–1517; ur.: 1483–1517) volt. Anna rövid életében (1484–1506) mindvégig elsőfokú unokatestvére, I. Katalin uralkodott Navarrában.L. Anthony (1931: 10). thumb|left|250px|Foix vára Anna szülei másod-unokatestvérek voltak. Mindketten a Foix-Grailly-házból származtak, de csak az édesanyja, Foix Katalin volt az uralkodóház királyi ágának tagja. Grailly urai házasság révén szerezték meg a Foix grófságot, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön, vagy éppen a kettőt kombinálva az új uralkodóház megjelölésére. Az uralkodócsalád birtokaiknak dél-franciaországi elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek, így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek. Éppen ezért Anna a francia udvarban használatos francia mellett már gyermekkorában el kellett, hogy sajátítsa az occitán nyelvet is, és valószínűleg ez volt az első nyelv, amelyet megtanult, az anyanyelve, csak másodikként a francia, amelyet később, már magyarországi tartózkodása kezdetén is még használt, amíg meg nem tanulta a magyar királyi udvar nyelvét, a magyart.
„Már Károly Róbert fontosnak tartja házassági szerződések megkötésekor, hogy a külföldről érkező ifjú menyasszonyok korán a magyar udvarba kerüljenek, hogy itt megtanulhassák a magyar nyelvet. Így történt például éppen Károly morva őrgróf, a későbbi IV. Károly császár Margit nevű leányával is, akit gyermekkora óta magyarul tanítanak a visegrádi udvarban. De érdekes példa Lajos király tiltakozása is VI. Kelemen pápánál, aki egy olasz papot kívánt veszprémi püspökké tenni. Lajos azzal utasította vissza a pápa akaratát, hogy a kijelölt személy nem tud magyarul, tehát nem alkalmas magyar püspöki székbe. Ez arra vall, hogy a magyar nyelv felkarolása éppen a francia eredetű Anjou-ház, s főként Lajos kezdeményezése.”Lásd Dümmerth (1982: 258).
Anna tízéves sem volt, mikor elvesztette édesanyját, majd apja újranősült, de néhány év múlva, 1500-ban, amikor Anna 16 éves lett, az édesapja is meghalt. Ekkor a szintén korán árvaságra jutó elsőfokú unokatestvérével, Foix Germánával együtt, akinek az apja, Foix János Anna édesanyjának a bátyja volt, a francia udvarba kerültek. Franciaországnak a közös unokatestvérük, I. Anna, Bretagne uralkodó hercegnője volt a királynéja, akinek az anyja, Foix Margit (1458 körül–1486) hercegnő (II. Ferenc breton herceg második felesége) pedig Anna édesanyjának a nővére volt. A francia trónon ekkor XII. Lajos ült. II. Ulászló Anna és Germána közül választotta az előbbit.
Foix-Candale-i János, Kendal első és utolsó grófja 1461-ben XI. Lajos szolgálatába állt, és neki tett hűbéresküt 1462-ben. Ennek következtében végleg elvesztette angol alattvalói státuszát és címeit. A francia király visszahelyezte korábbi címeibe, amelyeket akkor vesztett el, amikor az angol királynak esküdött hűséget. Ráadásul megkapta a Candale grófja címet is, ami a Kendal francia megfelelője. Ezt is továbbörökítette utódaira, akik Foix-Grailly-ház Candale-i ágát képviselték.L. Kropf (1895).
Királynénk az Árpád-házi uralkodóktól is le tudta vezetni családfáját, hiszen az Árpádok Aragónia, Szicília és Nápoly uralkodóházaival közeli rokoni kapcsolatban álltak. Nem meglepő tehát, hogy Anna királyné V. István (1239–1272) magyar király 10. (generációs) leszármazottja volt annak lánya, Árpád-házi Mária (1257–1323) nápolyi királyné és férje II. (Sánta) Károly (1254–1309) nápolyi király révén, akiknek Blanka (1280–1310) nevű lánya II. Jakab (1267–1327) aragón király felesége lett, míg Eleonóra (1289–1341) nevű lányuk II. Frigyes (1272–1337) szicíliai királyhoz ment feleségül. Mindkét ágon eljuthatunk II. (Hitetlen) János, navarrai, aragón és szicíliai királyhoz, aki az ő leszármazottjuk (szépunokájuk) és Anna királyné dédapja volt.Lásd
Legközelebbi rokonsági kapcsolat Candale-i Anna, I. Katalin, Bretagne-i Anna, Foix Germána, Foix Péter, valamint Aragóniai Beatrix között Anna királyné dédapja, II. (Hitetlen) János, Navarra, Aragónia és Szicília királya, kasztíliai (spanyol) királyi herceg (infáns) kétszer nősült: az első házassága I. Blanka navarrai királynővel, III. Károly navarrai királynak és Trastámarai Eleonóra kasztíliai infánsnőnek a lányával történt, melyből I. Eleonóra navarrai királynő származott, aki Anna királyné anyai nagyanyja volt. A második házassága Enríquez Johanna királynéval jött létre. Ebből a frigyből II. Ferdinánd, Aragónia királya született, aki I. Ferdinánd magyar és cseh királynak, német-római császárnak, valamint Habsburg Mária magyar és cseh királynénak volt az anyai nagyapja. Anna királyné az ő másod-unokatestvérük volt, gyermekei, II. Lajos és Jagelló Anna így közeli rokonságban álltak házastársaikkal, és a generációs eltolódás abból fakadt, hogy I. Eleonóra navarrai királynő az anyja lehetett volna öccsének, II. Ferdinándnak, hiszen a korkülönbség köztük 26 év volt. Candale-i Anna és Aragóniai Beatrix mint II. Ulászló asszonyai Candale-i Anna közeli rokoni kapcsolatban volt Aragóniai Beatrix (1457–1508) nápolyi királyi hercegnővel, II. Ulászló második feleségével is, dédapján, II. (Aragóniai) Jánoson keresztül, aki Beatrix királyné apai nagyapjának, V. Alfonznak (1396–1458), Aragónia, Szicília és Nápoly királyának volt az öccse.
Beatrix már akkor Magyarországra akarta hozatni a Foix-rokonságot, mikor még Anna csak ötéves volt, és így sejteni sem lehetett, hogy valaha Beatrix riválisa lesz, de 1489-ben még Beatrix első férje, I. Mátyás magyar király is a hatalma csúcsán állt, és megjósolni sem lehetett, hogy a következő évben 47 évesen meghal. Beatrix viszont válogatás nélkül helyezte, előszeretettel helyeztette, illetve kívánta helyezni a rokonait: testvéreit, unokatestvéreit és azok gyermekeit a Magyar Királyság fennhatósága alatt álló jól jövedelmező vezető állami és egyházi tisztségekbe. Így került már 1489-ben a későbbi Anna királyné anyai nagybátyja, Beatrix egyik másodfokú unokatestvére, ifjabb Foix Péter bíboros Beatrix és ezzel a magyarországi politika látókörébe.
Éppen ezért Hunyadi Mátyás az 1489. december 15-én Beckenschläger JánosWertner (1912: 523) megjegyzi, hogy Beckenschläger a helyes névforma, de magyar ferdítésben a Beckensloger és a Beckensloer is előfordul. korábbi esztergomi érsek halálával megüresedett salzburgi érseki székbe, mely a magyar király szerint az ő fennhatósága alatt áll, Beatrix királyné unokatestvérét jelölte, valószínűleg a felesége erőteljes kérésére, és Mátyás ez ügyben 1490. március 8-ai levelében fordult VIII. Ince pápához.L. Wertner (1912: 521). Eredeti forrásban l. Fraknói (1895). Foix Péter bíboros érseki kinevezése azonban elmaradt, mert a bíboros jelöltségének legfőbb támogatója, Mátyás király a pápának írott levél keltétől számított egy hónapon belül, 1490. április 6-án váratlanul elhunyt Bécsben, és Magyarországon a trónöröklési harc miatt a salzburgi érseki kinevezés érdektelenné vált, így Schaunbergi Frigyest 1490.május 2-án akadálytalanul felszentelhették és beiktathatták a salzburgi érseki székbe. Foix Péter bíboros így kénytelen volt tudomásul venni, hogy nem ő lett Salzburg érseke, és pár hónappal Mátyás után, augusztus 10-én Rómában ő is meghalt, ezért nem érhette meg unokahúga magyarországi karrierjét. Beatrix azonban nemcsak hogy tanúja volt Anna felemelkedésének, de Anna végzetéről is értesülhetett a már visszavonult özvegy királyné szülővárosában, Nápolyban, az utóda viszont nem csupán gyermekekkel, de fiú örökössel is megajándékozhatta „közös” férjüket.
Legközelebbi rokonsági kapcsolat Anna és a yorkista angol trónörökös, valamint trónkövetelők között