Csíkszentkirály (románul Sâncrăieni, németül Heilkönig) falu Romániában Hargita megyében.
Fekvése Csíkszeredától 7 km-re délkeletre, az Alcsíki-medence északi végénél, az Olt két partján, a Zsögödi-szoros előtt, Csíkzsögöd és Csíkszentimre közt fekvő település. Területe négy egykori falut ölel magába: Csíkszentkirály, Tiva, Poklondfalva és Kincseszeg.
Nevének eredete Nevét Szent István királynak szentelt középkori templomáról kapta.
Története Ősidők óta lakott hely. Területén kő-, bronz-, vaskori és a Sütőkertben végzett ásatások során Árpád-kori telepek nyomaira bukkantak. Andezitbányájában 1954-ben 14 darabból álló dák ezüstkincsleletre, egy ivókészletre leltek.
A település nevét 1332-ben Sancto Rege néven a pápai tizedjegyzékben említették először. 1566-ban Zent Kyraly, 1567-ben Zent kiralij, 1614-ben Szentkirály néven írták. 1614-ben végzett összeíráskor Szentkirályon 138 családfőt számoltak össze. 1694-ben a falu mellett futamították meg a Csíksomlyónál megvert tatár sereget a csíki székelyek, 8000 székely foglyot szabadítva ki. 1720-ban Léstyán Mózes katolikus paptanár nevét említette egy oklevél. 1910-ben 1606 lakosából 1601 magyar volt, melyből 1537 római katolikus, 38 görögkatolikus, 21 református volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Alcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2429 lakosából 2382 magyar, 27 román és 20 cigány volt.
2004-ig a községhez tartozott Csíkszentlélek, Csíkmindszent, Fitód és Hosszúaszó, illetve Csíkszentimre és Csíkszentimrei Büdösfürdő, amelyekből megszervezték az önálló Csíkszentlélek községet, illetve Csíkszentimre községet.
Nevezetességek bélyegkép|260x260px|Csíkszentkirály Szent István temploma bélyegkép|347x347px|Templomi fal-képrészlet a Szent István templomban
Római katolikus temploma román kori alapokra épült a 15. század második felében. 1759 és 1773 között bővítették és tornyát magasították. 1790-ben előcsarnokot, 1900-ban oldalkápolnát építettek hozzá. A falutól délre eső temetőben áll az 1528-ban épített temetőkápolna, melyet 1822-ben és 1866-ban újjáépítettek. Határában az Olt szűk völgye feletti Háromtetejnek nevezett dombon az Andrássyak ősi várkastélyának romjai látszanak. A falu egyedülállóan gazdag borvízforrásokban, 21 ház kertjében található borvízforrás, melyet három üzemben palackoznak. Legnevezetesebbike a "Hargita Gyöngye". Az Olt hídja melletti borvizes lápos terület a Borsáros természetvédelmi terület. Mellette láthatók az 1891-ben létesített, majd 1930-ban megújított fürdő romjai. A falunak néprajzi múzeuma van.
Csíkszentkirály természeti kincsei
Csíkszentkirály borvízforrásai Borsárosfürdő Borsáros-láp
Híres emberek Itt született 1813-ban Simon Péter Jukundián ferences énekszerző, író a csíksomlyói tanítóképző egykori igazgatója. Itt született 1847-ben Vitos Mózes pap, író, helytörténész. Itt végezte elemi iskoláit, itt élt Tivai Nagy Imre (1849–1931), közíró. Itt született Léstyán Ferenc (Csíkszentkirály, 1913. február 12. – Székelyudvarhely, 2008. július 14.) egyházi író, egyháztörténész. Itt született 1921. november 29-én László Gábor közgazdász, erdészeti szakíró. Itt született 1925-ben György Papp Margit a Barcaság népművésze. A faluból származik az ősi székely-magyar grófi Andrássy család. Itt van eltemetve Cseke Vilmos matematikus, egyetemi tanár.
Testvértelepülések Bárdudvarnok, Magyarország Berekfürdő, Magyarország Igal, Magyarország Krasznahorkaváralja, Szlovákia Tiszapéterfalva, Ukrajna Zalakomár, Magyarország Lukácsfalva, Szerbia Érsekcsanád,Magyarország
Jegyzetek
Források Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
További információk
Csíkszentkirály településtérképe
Kategória:Csíkszék települései Kategória:Hargita megye települései