Bodrogolaszi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Fekvése A Bodrog partján, Sárospatak délnyugati szomszédságában fekszik, a vármegyeszékhely Miskolctól mintegy 75 kilométerre keletre. Sárospatakon kívül három települési szomszédja van: délnyugat felől Sárazsadány, északnyugat felől pedig Tolcsva és Komlóska.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől a 37-es főút, mely lakott területeitől pár száz méterre északra halad; a falu központja a 3801-es úton érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek itt egy megállási pontja van, Bodrogolaszi megállóhely, a 3801-es út vasúti keresztezése mellett.
Története A települést legrégebben említő írás 1244-ből maradt fenn, amikor IV. Béla olasz vincelléreket telepített a faluba, de temploma már egy 1201-ből fennmaradt írásban is szerepelt.
1404-ben a Perényi család birtokai közé tartozott, de 1444-ben rajtuk kívül a Pálócziaknak is volt itt birtokuk. 1504-ben Perényi Imre a maga birtokrészét a terebesi pálosoknak adományozta.
A középkorban különféle szabadalmakkal és vásártartási engedéllyel felruházott mezőváros volt.
A török hódoltság idején elpusztult, 1567-ben a törökök által elpusztított helységként vették adólajstromba. Később, de még a 16. században újra felépült. Előbb Nagy Balázst, majd 1581-ben Bárczy Pált, 1592-ben pedig Feőldy Pált iktatták be egyes részeibe. 1598-ban ismét a terebesi pálosok szerepeltek birtokosaiként.
1606-ban Bocskai István elfoglalta, de 1610-ben visszakapták a pálosok. 1651-ben a terebesi pálosok birtokait, köztük Olaszit is az újhelyi pálosok vették át.
Az 1739-es pestisjárványban a község 201 lakos meghalt.
1786 után a vallásalapé lett.
A 19. században a Lónyay család birtoka lett. 1808-ban Lónyay Gábor, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa, akiknek itt szép kastélyuk volt, melyet Lónyai Elemér apja, Lónyay Ödön, az 1860-as években építtetett. A kastélyt díszes park vette körül. Miután a család kihalt, a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A 80-as években kollégium működött az épületben.
2007-ben a Pannonhalmi Főapátság hitéleti és lelkipásztori célokra a Magyar Katolikus Egyház belső jogi személyeként működő Chemin Neuf Közösségre bízta a területet.
A település határában lévő Csókfölde nevű dűlőhöz fűződő monda szerint a területet Báthory Zsófia, a pataki nagyasszony, egy csókért adományozta az újhelyi pálos atyáknak.
Egy Szarkakút nevű gyógyvizű forrás is volt a környéken, melynek vizét köszvény ellen használták.
A 20. század elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott a község. 1910-ben 1175 lakosából 1166 magyar volt, közülük 423 római katolikus, 273 görögkatolikus, 437 pedig református vallású.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Durbák József (független) 1994–1998: Durbák József (független) 1998–2002: Durbák József (független) 2002–2006: Tölgyesi István (független) 2006–2010: Kovács József (független) 2010–2014: Kovács József (független) 2014–2019: Kovács József (független) 2019–2024: Kovács József (független) 2024– : Tölgyesi István (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.A nemzetiségi népesség száma 2001
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 21,2%, görögkatolikus 14,8%, felekezeten kívüli 3,1% (24,2% nem válaszolt).Bodrogolaszi Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 16,9% református, 16% görögkatolikus, 3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).Bodrogolaszi Helységnévtár
Látnivalók Lónyay-kastély Középkori templom
Források Borovszky Samu: Zemplén vármegye
Jegyzetek
Képek
További információk Bodrogolaszi honlapja
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Zemplén vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület