A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. A 2022 február végén kirobbant ukrán-orosz háború törést okozott a Visegrádi Együttműködés tagállamainak viszonyában, főleg ami az Oroszországgal való kapcsolattartás mikéntjét illeti.
Elnöksége Egy adott ország július 1-től a következő év június 30-ig veszi át a visegrádi csoport soros elnöki tisztét.
A soros elnökséggel rendelkező országok:
Adatok a tagokról Magyarország akár a demokrácia főbb mutatóiban, akár a gazdasági mutatókban lemaradt a többi V4 országtól. 2022–2025 között a magyar gazdaságtól mindössze stagnálásra futotta, miközben a többi V4 ország határozott GDP-növekedést tudott felmutatni.
A V4 országainak földrajzi, gazdasági, politikai adatai, rendezhető táblázatban:
Ország / Adat (és forrás) Terület (km²) Népesség (fő) GDP/fő (USD, 2025) https://www.imf.org/external/datamapper/NGDPDPC@WEO/UVK/EURO/EU Korrupcióérzékelési index (2022) Államadósság kvóta (2024) Sajtószabadság (2025) Demokrácia index (2024) https://ourworldindata.org/grapher/democracy-index-eiu Pénznem Államfő Miniszterelnök 10 900 000 564583,98,08 Korona 37 500 000 555574,87,4 Złoty Donald Tusk 9 600 000 4273,562,86,51Forint Baka András 5 400 000 535972,87,21 Euró Robert Fico össz.: össz.: a legalacsonyabb a legrosszabba legmagasabb a legrosszabb a legalacsonyabb a legrosszabb a legalacsonyabb a legrosszabb
+ Ország / Év 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024Növekedés(2014–2024) 2.25.02.65.22.83.6-5.34.02.8-0.11.12.17 3.94.43.05.26.24.6-2.06.95.30.12.93.68 4.3 3.7 2.44.1 5.6 5.1-4.3 7.14.3 -0.9 0.52.90 2.75.21.92.94.12.3-2.65.70.41.42.02.36
A V4országok egy főre eső GDP-jének összehasonlítása (nominális), USD-ban, 2019 és 2024 között. Rendezhető táblázat. ország / év 2019 2020 2021 2022 2023 2024 https://countryeconomy.com/gdp/czech-republic24,01323,46427,66827,87631,63031,543 https://countryeconomy.com/gdp/poland15,86915,96318,59218,86022,03124,810 https://countryeconomy.com/gdp/hungary 17,003 16,356 18,991 18,556 22,302 23,272 https://countryeconomy.com/gdp/slovakia19,42119,72322,10221,34824,48925,925
Története
Középkori visegrádi királytalálkozó
A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.
Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn-útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel–orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.
320px|bélyegkép|jobb|A Visegrádi Nyilatkozat aláírása
A 20. századi rendszerváltozások után Az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában. Az együttműködés mind a négy tagállama 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
2020-as évek Oroszország ukrajnai háborújának kirobbanása után Magyarország fokozódó elszigetelődése az Orbán-kormány az EU-ban is képviselt oroszbarát hintapolitikája miatt már a V4-es együttműködés szintjén is érződött. Az együttműködés felbomlásáról hivatalosan nem volt szó, Magyarországot viszont az összes többi ország nyíltan kritizálta. A lengyel miniszterelnök és a szlovák külügyminiszter is kemény hangnemben bírálta Magyarország politikáját az ukrán háborúhoz való hozzáállásával kapcsolatban. Pekaróvá Adamová, a cseh képviselőház elnöke úgy vélte, hogy a V4 jelen helyzetében halott, mert míg Lengyelország, Szlovákia és Csehország a háború kezdetétől segítséget nyújt Ukrajnának, Magyarország engedékenynek tűnik a Kreml agressziójával szemben.
2023-as megválasztása után Robert Fico állt Orbán Viktor mellé és mindketten elutasították Ukrajna támogatását, és az orosz állításokat visszhangozták, miszerint a háborút a NATO provokálta ki. Velük szemben Petr Fiala cseh kormánya és Donald Tusk lengyel kormánya Ukrajna legerősebb támogatói közé tartoznak. Ukrajna EU-s csatlakozása között azonban még Orbán és Robert Fico között is megosztottság van. A szlovák kormányfő ugyanis Orbán Viktorral szemben támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak a Visegrádi Négyek helyett a Weimari Háromszöggel és az Egyesült Államokkal való együttműködést kell elmélyítenie. Egyes cseh politikusok pedig a visegrádi négyekből való kilépést szorgalmazták, míg Vít Dostál, az AMO külpolitikai agytröszt vezetője azzal érvelt, hogy a V4 számos, eltérő külpolitikai prioritásokkal rendelkező kormányt is túlélt már.
Céljai
Az 1991-es deklaráció céljai között szerepelt a totalitárius rendszer maradványainak felszámolása, a demokrácia védelme és a három ország összefogása a gazdasági előrehaladásban és az euroatlanti csatlakozás előremozdításában. Ezeket a célokat a 90-es évek során még sok gazdasági és politikai megbeszélés és egyeztetés követte. Ezalatt az évtized alatt a V4 valóban erős és hiteles védjeggyé és együttműködéssé vált. A V4-ek céljai immár a NATO-n és az Európai Unión belül megváltoztak.
Az új célokat Kroměřížben tartott találkozójuk során fektette le 2004-ben a négy ország vezetője. A felek hangsúlyozták, hogy hosszú távú együttműködésre volna szükség a közös agrárpolitikában, a strukturális és kohéziós alapok ügyében, a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos kérdésekben, illetve a schengeni rendszer működtetésében. Különösen fontos a NATO által is képviselt alapelvek érvényesítése, a transzatlanti kapcsolatok erősítése.
A V4 naplója
bélyegkép|jobbra|250px|A V4 államfői 2009-ben. Balról jobbra Václav Klaus cseh, Ivan Gašparovič szlovák, Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök
Az 1990-es évek során sok nagy jelentőségű dolgot sikerült elérnie a négy országnak, és ezt a 2000-es években is folytatták.
CEFTA
1992-ben a visegrádi országok létrehozták a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást, azaz a CEFTA-t. Ez a szervezet a nyugat-európai minta alapján megkönnyítette a nemzetközi kereskedelmet a négy ország között. A CEFTA sikeres működését gazdasági fejlődés kísérte a tagállamokban.
Nemzetközi Visegrádi Alap
2000. június 9-én hozta létre a négy tagország pozsonyi székhellyel. Az IVF (International Visegrád Fund) sokak szerint a V4-ek legsikeresebb vállalkozása volt. Az Alap az egyezmény alapján, erősíti a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok területén. A 2003-tól már évi 2.400.000 euróra emelt költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok közötti humanitárius segélyezésre is. 2003-tól indult be a visegrádi ösztöndíjas program. Ez a program lehetővé teszi, hogy a visegrádi diákok ösztöndíjjal tanulhassanak a tagországok határain belül bármely egyetemen vagy főiskolán. Másrészt az ösztöndíj harmadik országokba is megpályázható a kiemelkedő tanulók számára.
Egyéb találkozók
Az 1994-es prágai csúcs azért is vált nevezetessé, mert a négy tagország miniszterelnökein és elnökein kívül a találkozón részt vett Bill Clinton amerikai elnök is. A látogatáson a NATO-ról volt szó, valamint a V4-eknek nyújtott amerikai támogatásról.
Augusztusban České Budějovice városában találkoztak a négyek, és lefektették a közös agrárkereskedelmet és a mezőgazdasági politikájukat. Ezen a találkozón részt vettek Ausztria és Szlovénia megfigyelői is.
1998-ban Budapest adott otthont a lengyel–cseh–magyar megbeszéléseknek. A találkozó célja az volt, hogy megerősítsék a visegrádi együttműködés létjogosultságát az euroatlanti integráció révbe érésének éveiben is.
Működése
A Visegrádi Együttműködésnek nincs konkrét székvárosa vagy székháza. A pozsonyi IVF-titkárság az egyetlen kézzelfogható létezése a V4-eknek. Azonban az együttműködés ügyeinek intézését és összehangolását minden évben egy ország vállalja magára. Az elnökség feladatait előre meghatározzák, év végén pedig kiértékelik.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Benelux államok Balti országok Slavkovi nyilatkozat Weimari háromszög Craiovai csoport
További információk
A Visegrádi csoport hivatalos honlapja Halász Iván: Államfő, parlament, kormány. Az államszervezet fejlődése a visegrádi országokban 1989 után; Lucidus, Bp., 2014 (Kisebbségkutatás könyvek) A migránsok politikai integrációja a visegrádi államokban; szerk. Halász Iván; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Bp., 2014 Biztonsági tanulmányok. Új fogalmi keretek, és tanulságok a visegrádi országok számára; szerk. Marton Péter, Balogh István, Rada Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2015 Együttműködési lehetőségek a Kárpátok térségében; szerk. Duray Miklós, Kulcsár László, Szász Jenő; Nemzetstratégiai Kutatóintézet–NYME, Bp.–Sopron, 2016 (Kárpát-haza napló) Visegrádi kézikönyv. Történelem, politika, társadalom; szerk. Mészáros Andor, Halász Iván, Illés Pál Attila; Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány, Esztergom, 2017 (Közép-európai) érdekérvényesítés az Európai Unióban. A Visegrádi Együttműködés 25 éve; szerk. Szekeres Ildikó; SZTE ÁJK NRTI, Szeged, 2017 (Nemzetközi és regionális tanulmányok) A Visegrádi Csoport parlamenti együttműködése a magyar elnökség idején, 2017–2018; szerk. Kovács Krisztián; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2018 A visegrádi négyek jelentősége, struktúrája és értékei; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018 A Visegrádi Csoport gazdasági együttműködésének stratégiai lehetőségei; Századvég Alapítvány–Külgazdasági és Külügyminisztérium, Bp., 2018 Szakpolitikai együttműködés a V4-en belül. Visegrád magyar kormányzati szemmel; szerk. Balaskó Angéla; Külügyi és Külgazdasági Intézet, Bp., 2018 Közép-Európa és a Visegrádi Együttműködés. Történelmi és politikai nézőpontok; szerk. Stepper Péter; Antall József Tudásközpont, Bp., 2019 Európa jövője. V4 – egység és erő; szerk. Békés Márton; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Bp., 2019 Emil Brix–Erhard Busek: Közép-Európa újragondolása. Miért Közép-Európában dől el Európa jövője?; ford. Kurdi Imre; IASK–Savaria University Press, Kőszeg, 2019 Mezei Cecília: Fejlesztési kényszerpályák; Dialóg Campus, Bp., 2019 (Studia regionum) Trendek és töréspontok II.; szerk. Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám; Akadémiai, Bp., 2021 (Nemzetközi gazdaság szakkönyvtár)
Kategória:Európai regionális szervezetek Kategória:Csehország politikai élete Kategória:Szlovákia politikai élete Kategória:Lengyelország politikai élete Kategória:Európai Unió Kategória:Magyar–cseh kapcsolatok Kategória:Magyar–lengyel kapcsolatok Kategória:Magyar–szlovák kapcsolatok Kategória:Magyarország külpolitikája