Boldva

Boldva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése Miskolctól, a megyeszékhelytől 15 kilométerre északra fekszik, a Bódva folyó völgyének déli részén, nem messze a folyónak a Sajóba való betorkollásától.

A közvetlenül határos települések: észak felől Ziliz, északkelet felől Nyomár és Hangács, kelet felől Alsóvadász, délkelet felől Sajóvámos és Sajósenye, dél felől Sajóecseg, nyugat felől pedig Sajószentpéter. A két legközelebbi város: Edelény közúton 11 kilométerre északra és Sajószentpéter 10 kilométerre nyugatra.

Megközelítése Főutcája a Felsőzsolcától Edelényig húzódó 2617-es út, azon érhető el mindkét végponti város felől. Sajóecseggel és azon keresztül a Sajó völgyében húzódó 26-os főúttal a 2618-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek két megállóhelye is van Boldva területén. Alsóboldva megállóhely a település déli szélén helyezkedik el, a 2617-es út vasúti keresztezése mellett, Boldva megállóhely pedig a belterület északi részén. Utóbbi közúti elérését a 2617-esből kiágazó 26 317-es mellékút teszi lehetővé.

Nevének eredete A település a Bódva folyóról kapta a nevét. Története A környék már az őskorban lakott volt, neolit, bronz- és vaskori településeket is tártak fel a területen. A középkorban A honfoglaló magyarság 895-ben telepedett meg a környéken. A Boldva települést (Buldua néven) említő legrégibb fennmaradt írás a 13. századból való.

1175 és 1180 között bencés apátsági templom épült Boldván. A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt apátságot a Pray-kódex (régebbi nevén Sacramentarium Boldvense) részét képező "Pozsonyi évkönyv"-ben 1203-ban említik először, amikor a templom leégett: "monasterium sancti johannis comburitur iuxta bulduam situm". Feltételezhető, hogy itt írták a legrégibb összefüggő magyar nyelvű írásos emléket, a Halotti beszédet. 1285-ben, a második tatárjáráskor, a tatárok által felgyújtott templom leégett, és a mellette álló monostor is elpusztult. A bencés apátság megszűnt, a túlélő szerzetesek Somogyvárra menekültek. A templomot később újra felépítették, és a falu plébániatemplomaként használták. Jelenleg református templom.

A Boldva határában lévő Abodpuszta 1284-ben az Ákos nemzetség birtokában volt, 1338-ban az Ákos nemzetségbeli Csetneki és Bebek család tulajdona.

1332-ben a falu papja, Dominicus/Domonkos 14 garas pápai tizedet fizetett.

A 14. századtól a település a diósgyőri uradalomhoz tartozott, királyi, majd adományozás folytán nemesi birtok lett. 1392-ben Kapolai/Kaplai János diósgyőri várnagy, országbíró is birtokosa volt.

A 16. században 1578-ban Ablonczy/Ablanczy Menyhért vezetésével a reformáció hívévé szegődött a falu. Ekkor a templomot az új rítusnak megfelelően átalakították.

A török időkben Boldva nem tartozott a török hódoltság területéhez, de adót kellett fizetnie a törököknek. Ezt megsínylette, és kezdett elnéptelenedni. Az újratelepülés ösztönzése céljából a vármegye három évi adómentességet biztosított az itt letelepedni kívánóknak. Az újkorban 1727 és 1945 között a Szathmáry Király család birtoka volt. A Szathmáry Király család levéltárában található okmány szerint Bethlen Gábor idején a németek felégették, lakói elszéledtek, és Boldva az 1690-es évekig pusztán állt. Ekkor Szathmáry Király János újratelepíttette, nejének, szentmiklósi Pongrácz Katalinnak Liptó vármegyei Pribilina községi birtokáról idehozott lutheránus, tót ajkú jobbágyaival, akik később elmagyarosodva áttértek a református vallásra.

1711-ben Boldván telepedtek le Perecsütő-Abodnak azok a lakosai, akik túlélték az ott akkor pusztító pestisjárványt. Az elpusztult község emlékét őrzik az Abod-szőlők és az Abod-völgy elnevezések.

250px|bélyegkép|jobbra|A klasszicista stílusú műemlék jellegű r. kat. templom 1838-ban épült

Boldva neve 1786-ban került be először egy lexikonba, Johann Matthias Korabinskyéba:Korabinsky, Johann Matthias/Korabinský, Jan Matej. Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Preßburg : Weder und Korabinskyscher Verlage, 1786. , 858, 38 p., térk. : ill., térk.

"Bodwa, ein ung[a]r[isches]. Dorf im Borschoder Kom[itat]. 2 M[eilen]. von Mischkoltz N[ord]. N[ord]o[st]. l[inks]. an der Bodwa. Eben so weit von Borschod S[üd]. S[üd]w[est]. [reformirte Kirche]"

Vályi András 1796-ban így mutatta be a falut:Vályi András. Magyar Országnak leírása : mellyben minden hazánkbéli Vármegyék, […] feltaláltatnak. Buda : Királyi Universitás, 1796. 3 db

"BÓDVA. vagy Boldva. Magyar falu Borsod Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Sziráknak szomsédságában, mellynek filiája, Vamostól sem meszsze Bódva vize mellett, pusztája közel, Miskolczi piatzozása egy órányira van, legelője elég, fája épűletre, és tűzre, szőlő hegyeitöl K. dézmát nem adnak, és meglehetősek, malma helyben, első Osztálybéli."

A 19–20. században 1838–39-ben klasszicista stílusban felépült a ma is álló katolikus templom.

1851-ben Fényes Elek részletesen leírta a falu földrajzi helyzetét, természeti környezetét, történetét, számba vette lakosait, és bemutatta gazdasági viszonyait.Fényes Elek. Magyarország geográfiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest : Kozma Vazul, 1851. 4 db

1888 nyarán Myskovszky Viktor látogatta meg a volt bencés monostor templomát, és elsőként mérte fel, rajzolta és írta le szakértelemmel a műemléket.Az iratok és a tervrajzok megtalálhatók az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tervtárában.

1895-ben az országgyűlés elfogadta a XXII. törvénycikket a Bódva-völgyi helyi érdekű vasút építéséről. 1896 augusztusában átadták a Bódva-völgyi és kassa–tornai HÉV-et, s ezzel a község bekapcsolódott a vasúti hálózatba.

Az első baptista hívők 1907-ben alapítottak egyházközséget a településen. Ekkor négy egyházközség volt a faluban: református (evangélikus hívekkel kiegészülve), római katolikus (görögkatolikus hívőkkel együtt), izraelita és baptista.

Az első világháborúban meghaltak közül tizenhétnek ismerjük a nevét. Emléküket emlékmű őrzi a falu központjában. bélyegkép|250x250px|A boldvai Szathmáry Király-kastély. 1919 májusában cseh légionáriusok szállták meg Boldvát, de a Vörös Hadsereg a hónap végén Miskolc felől Sajószentpéter és Edelény irányába visszaverte a cseh megszálló erőket. A harcoknak több polgári áldozata is volt.

1920 és 1926 között az edelényi körzet nemzetgyűlési képviselője Lovász János boldvai gazdálkodó volt.

1923-ban a község vízimalma áramot is kezdett termelni, s az áramot a szomszéd településekre is elvezették.

1925-ben tornyot építettek a katolikus templomhoz. bélyegkép|250x250px|A kastély egyik oldala. A második világháborúban 43 boldvai halt meg a fronton katonaként, vagy a községben a front átvonulásakor. Emléküket a római katolikus templomban egy 1969-ben elhelyezett tábla, a falu főterén pedig egy 1991-ben állított emlékmű őrzi. Név nélkül ugyan, de ugyanez az emlékmű őrzi az elhurcolt zsidók emlékét is. 1941-ben 54 izraelita hívő élt a faluban. Holokauszt Emlékközpont. "Az 1941-1949-es népszámlálási adatok összesítése." 1944-ben valamennyit deportálták. Alig néhányuk élte túl a poklot. Pünkösdkor még látták a deportáló szerelvényeket a miskolci Tiszai pályaudvaron. Kit deportálás közben, kit az auschwitzi koncentrációs táborban, kit munkaszolgálatban, kit a Don-kanyarban öltek meg. S volt, aki nyomtalanul tűnt el.

1944. december 11-én szabadult fel a falu. Egy ideig Malinovszkij marsallnak, a 2. Ukrán Front parancsnokának és tiszti karának itt volt a főhadiszállása.

Az 1945-ös földosztáskor 2800 hold földet osztottak szét 224 szegény család között.

1949 és 1952 között három termelőszövetkezet is alakult, de közülük csak a Kossuth Tsz bizonyult életképesnek. 1974-ben ez is beolvadt a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezetbe. 1949-ben állami gazdaságot is alapítottak, amely 1990-ig, a rendszerváltásig működött.

A községet 1951-ben kötötték be az országos villanyhálózatba. Az első közkönyvtár 1952-ben nyílt meg. 1958-ban új általános iskola épült. 1969-ben kiépült az egész települést behálózó vízvezeték. 1966 és 1969 között a Szepessy-kastélyt felújították, és moziteremmel kiegészítve művelődési házzá alakították. Benne helyezték el a községi könyvtárat is.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tóth Lajos (független) 1994–1998: Tóth Lajos (független) 1998–2002: Komjáti Ferenc (független) 2002–2006: Csabai Gyula (független) 2006–2010: Csabai Gyula (független) 2010–2014: Csabai Gyula (független) 2014–2019: Csabai Gyula (független) 2019–2024: Szabóné Tóth Julianna Judit (független) 2024– : Szabóné Tóth Julianna Judit (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a településen a lakosságnak 75%-át magyar, a 25%-át cigány nemzetiségűA nemzetiségi népesség száma településenként emberek alkották.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 12,8% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 22,3%, görögkatolikus 2,6%, felekezeten kívüli 13,7% (28,6% nem válaszolt).Boldva Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,1% németnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,6% volt római katolikus, 19,9% református, 3,2% görögkatolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 15,4% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).Boldva Helységnévtár

Látnivalók

Boldvai református templom, mellette 12. századi monostor romjai. A félköríves szentélyű, háromhajós, román stílusú épület XIV. századi részleteket is rejt, tornya fagalériás. Belsejében népies stílusú, fakoronás, falazott szószék látható, amely 1791-ben készült. Itt látható Szathmáry Király Ádám emléktáblája is. Az egykori bencés apátság temploma azért is nevezetes, mert egy ideig itt őrizték a Pray kódexet, melyből a Halotti beszéd is előkerült. Ugyancsak nevezetessége a boldvai román kori templomnak a mellette kiásott rotunda alapfala. Írások emlékeznek meg az Antiokheiai Szent Margitról elnevezett körtemplomról, ahonnan valaha a körmenet búcsú idején az apátsági templomba vonult. A római katolikus templom 1838–39-ben épült, hajója klasszicista stílusú. A külsőt a korra jellemző egyszerű megjelenés jellemzi, de berendezései, a későklasszicista oltár és a szószék újabbak és díszesebbek. A templomot 1845-ben szentelték fel, titulusa Szűz Mária szeplőtelen fogantatása. Főhomlokzatából emelkedik ki az 1925-ben készült torony. A karzatot utólag építették a hajó bejárati végébe. A freskókat Takács István mezőkövesdi mester festette az 1960-as években. 1969-ben a II. világháborúban elesett katonák emlékére táblát helyeztek el a templomban. A stációk és Szent István szobra Hegedűs István gyöngyösi szobrász munkái (2000–2002). 250px|bélyegkép|jobbra|A tájház Tornácos házak Tájház: Egy jómódú gazdálkodó házából alakították ki. Maga az épület nem követi az itteni hagyományos, tornácos építkezési módot. A benne kialakított gyűjtemény négy téma köré csoportosítható. 1. A hagyományos paraszti gazdálkodás eszközei. A kiállított tárgyak arról tanúskodnak, hogy a gazdálkodás része volt a földművelés és állattartás mellett a tej feldolgozása, a kender kikészítése, a fonalsodrás és a szövés is. 2. A második témakör bemutatja a bencés apátság feltárásában tevékenykedőket: Myskovszky Viktor (szlovák: Viktor Miškovský), Nyíry Dániel és Valter Ilona munkáját. 3. Külön téma a Szathmáry Király család története, amelyben központi szerepet kap Szathmáry Király Ádám, aki naplót vezetett II. Rákóczi Ferenc mindennapjairól lengyel- és franciaországi száműzetésében. 4. A tablókon a községről készült régi térképek láthatók, az asztali tárló pedig a faluhoz köthető nevezetes személyekről őriz emléket. Szathmáry-kert A Négyessy-Szepessy-park 1945 után elpusztult.