Bódvaszilas község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Fekvése A Gömör–Tornai-karsztvidéken fekszik, az Alsó-hegy peremdombjai és a Bódva-völgy határvonalán, Miskolctól 52 kilométerrel északra. A községhatártól keletre az Alsó-hegy 500 méter átlagos magasságú karsztfennsíkja meredek lejtőkkel végződik a Bódva folyó 160 méter átlagos magasságú völgyében, nyugatra viszont rövid völgyek választanak le a fennsíkról két hátat: a Kerek-hegyet és a Kónyát. Szögligettől egy 400 méter átlagos magasságú kisebb karsztfennsík, a Dusa választja el a települést.
A legközelebbi települések: Bódvarákó 2, Komjáti pedig 4 kilométerre; a legközelebbi város: Szendrő 17 kilométerre.
Megközelítése Közúton elérhető a 27-es főúton; vasúton a Sajóecseg–Hídvégardó-vasútvonalon. Vasútállomásához közúti kapcsolatot a 27-es főútból, annak 44+950-es kilométerszelvényénél kiágazó 26 311-es mellékút biztosít. Bódvaszilas déli külterületei közt ágazik ki a 27-es főútból, a 43+100-as kilométerszelvényénél a 26 117-es út is, amely a zsáktelepülésnek tekinthető Bódvarákóra vezet.
Története
A Szilas szó a magyar „szil” főnév származéka, és szilfákkal benőtt helyet jelöl; a falu nevében a rajta átfolyó Szilas-patakra utal. A határát átszelő Bódva folyóra utaló Bódva- előtagot 1905-ben kapta a falunév megkülönböztetés céljából az ország többi Szilas nevű településétől.
1250 táján építették a falutól északra Magyarország egyik legnagyobb alapterületű kővárát, a Szádvárt. A legrégibb fennmaradt írás, egy királyi oklevél, amely a falu Szilas nevét említi 1283-ból maradt fenn.
IV. László a szádvári uradalom részekénta a Tekus családnak adományozta, majd hamarosan az Aba család birtoka lett, és egészen a rozgonyi csatáig Aba Amadé és fiainak tulajdona maradt.
1312-ben ismét királyi kézbe került, és továbbra is a szádvári uradalom részeként kezelték.
1386-ban lett a gömöri Bebek család tulajdona, majd az 1400-as évek második felében a Szapolyai-családé. 1527-ben Szádvár áruló várnagya a várral együtt újra a Bebek család kezére játszotta át. Ezután a lakosság nagy része áttért a református hitre, mivel új földesuruk, Bebek Ferenc a reformáció híve volt.
1567. január 1-én Schwendi Lázár kassai főkapitány elfoglalta Szádvárt a Bebekektől, és ezzel Szilas ismét királyi tulajdonba került. A királyi udvarbírók erősen sanyargatták a népet. A török pusztítástól a falu megmenekült, mert a törökök tartottak a várban állomásozó csapatoktól.
Az 1683-as lengyeljárás idején a falu lakosai segítettek Thököly Imre kurucainak Szádvár védelmében. Miután 1686-ban Szádvárt lerombolták, az uradalom központja Szilasra került át.
A Bódvaszilas név 1696-ban jelent meg a falu pecsétjén, közös névvel kötve össze a falu két legnagyobb folyóvizét.
1702-ben lett az uradalom és vele a falu új tulajdonosa Esterházy Pál herceg, és a következő, csaknem kétszáz évben az Esterházyak maradtak az uradalom tulajdonosai. A templomdombon, a templomtól nem messze hamarosan felépítették kastélyukat, majd az uradalom egyéb, központi épületeit: serfőzde, földesúri majorság, háromkerekes vízimalom.
Az Esterházyak nem látogattak el Bódvaszilasra; a kastélyban felügyelőjük (a provizor) lakott. Itt ült össze ítélethozatalra az úriszék is; a vesztőhely az Akasztó-parton volt.
Mivel az Esterházyak katolikusok voltak, 1724-ben visszaállították a katolikus plébániát. Amikor Esterházy „Fényes” Miklós herceg újjáépíttette a katolikus templomot, engedélyezte a megmaradt reformátusoknak, hogy a Miklós-hegy oldalában saját templomot építhessenek.
Bódvaszilas Torna vármegyéhez tartozott egészen 1881-ig amikor Abaúj és Torna vármegyéket egyesítették Abaúj-Torna néven.
Az Esterházyak itteni érdekeltségeit a 19. század végén a Zsarnóról származó Koós József vásárolta meg.
Bódvaszilas az első világháború után, 1938-ig az Abaúj-Torna vármegye Tornai járásának székhelye lett a határon kívül maradt Torna település helyett, majd 1945–1950 között hasonló okokból ismét. A második világháború súlyos pusztításai után a falut újjáépítették.
Az első és második világháborúban elhunyt bódvaszilasiak emlékére 1993. október 23-án egy emlékművet állítottak fel.
1995-ben a településen található 57 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.
Gazdaság
A középkorban ez a környék Magyarország klasszikus borvidékeinek egyike volt; a borászatra utal a község címerében szereplő szőlőfürt is. Ennek az időszaknak a filoxéra támadása vetett véget, amely teljesen elpusztította a szőlőültetvényeket.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tóth Sándor (független) 1994–1998: Tóth Sándor (független) 1998–2002: Tóth Sándor (független) 2002–2006: Tóth Sándor (független) 2006–2010: Tóth Sándor (független) 2010–2014: Fülöp József (független) 2014–2019: Fülöp József (független) 2019–2024: Fülöp József (független) 2024– : Kosik Ákos (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
1880-as népszámlálás szerint a település 781 lakosából 739 fő 94,6% magyar, 19 fő 2,4% szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban a faluban 886-an éltek, amelyből 875 fő 98,8% magyar, 7 fő 0,8% szlovák.
1910-ben 957 lakosából 948 fő 99,1% magyar, 4 fő 0,4% szlovák volt.
1930-ban a falu lakossága 1075 fő, ebből 1058 fő 98,4% magyar, 9 fő 0,8% szlovák volt.
1941-ben 1129-en éltek itt, ebből 1125 99,6% magyar, 2 fő 0,2% szlovák.
1990-ben a településnek 1310 lakosa volt, ebből 1293 fő 98,7% magyar, 11 fő 0,8% roma, 5 fő 0,4% szlovák.
2004-ben a lakosság 95%-a magyarnak, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,5%, református 23,8%, görögkatolikus 6,4%, felekezeten kívüli 0,7% (14,2% nem válaszolt).Bódvaszilas Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% szlováknak, 0,5% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, szlovénnek és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48% volt római katolikus, 22,6% református, 3% görögkatolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4% felekezeten kívüli (20,5% nem válaszolt).Bódvaszilas Helységnévtár
Látnivalók Eredeti, kőfallal kerített római katolikus templomát a 12. században építették, és 1772-ig állt. Ekkor Esterházy „Fényes” Miklós herceg lebontatta, és a helyére nagyobb, barokk stílusú templomot emeltetett (1772–74). A templom órapárkányos, párnatagos bádogsisakkal fedett tornya kissé kiugrik a főhomlokzatból. A hajót és a keskenyebb, félköríves szentélyt egyaránt csehsüvegboltozat fedi. A szószék, a főoltár és a két mellékoltár barokk stílusú. A szájhagyomány szerint annak idején itt helyezték el az elpusztult szádvári kápolna szobrait, de a szobrok idővel tönkrementek. A homlokzati toronnyal felmagasló református templomot az 1840-es években építették. Szentélye egyenesen záródik. Festett belső berendezését feltehetően azok a mesterek készítették, akik Tornakápolnán is dolgoztak. A mennyezet felirata a következő: „EZEN ISTEN HÁZA ÉPÍTETTETETT II-IK FERENTZ EÖ FELSÉGE ÉS FÖLDES URUNK GALÁNTAI ESZTERHÁZI MIKLÓS FŐ HERCEG KEGYELMES ENGEDELMÉBÜL 1804-DIK ESZTENDŐB” A római katolikus plébániaházat 1780 körül építették barokk stílusban. Az egyemeletes, hat ablakos, dísztelen Esterházy-Koós kastélyt is 1780 körül emelték, ugyancsak barokk stílusban. Ez és a plébániaház is kisebb-nagyobb átalakításokkal maradt fenn. A kastélyban látható az Alsó-hegyi Barlangkutatás-történeti Kiállítás. A klasszicista magtár 1820 táján épült. Művészetek Magtára Múzeum - MagtArt Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény Szilasi Tájház
Barlangok
1995-ben az UNESCO a településen található 58 barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a világörökség részévé nyilvánította. Ezek a barlangok az Almási-zsomboly, az Andris-lyuka, a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang, a Bába-völgyi 4. sz. víznyelőbarlang, a Banán-zsomboly, a Bújócska-barlang, a Buksi-zsomboly, a Cickány-zsomboly, a Cilike-zsomboly, a Darázs-lyuka, a Dusa-barlang, a Favágó-zsomboly, a Fenyves-zsomboly, a Frank-barlang, a Geológustechnikus-zsomboly, a Gőte-zsomboly, a Hana-lyuk, a Hideg-lyuk, a Húsvét-zsomboly, az Iker-zsomboly, az Iskola-zsomboly, a Játék-barlang, a Jóbarát-zsomboly, a Karácsony-zsomboly, a Késői pionír-zsomboly, a Kifli-zsomboly, a Kis-Rókalyuk, a Kopaszgally-oldali 1. sz. víznyelő, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopaszgally-oldali-barlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Lujza-lyuka-zsomboly, a Magaslesi-zsomboly, a Menetke-zsomboly, a Meteor-barlang, a Meteor-barlang feletti barlang, a Meteor-barlang feletti Sziklaeresz, a Moszkitós-zsomboly, a Nagy-vizestöbri-víznyelőbarlang, a Nászút-barlang, a Nászút-melletti-barlang, a Nóra-lyuk, a November 7-zsomboly, az Omladék-zsomboly, az Őz-zsomboly, a Pócsakői-víznyelő, a Pötty-zsomboly, a Rókalyuk-zsomboly, a Soltész-zsomboly, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly, a Tektonik-zsomboly, a Töbör-alji-hasadék, az Útmenti-zsomboly, a Vecsem árvízi forrásszáj, a Vecsembükki-zsomboly, a Zsiráf-zsomboly és a Zsozsóka-zsomboly. A településen nyolc fokozottan védett barlang található, az Almási-zsomboly, a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly. Hat megkülönböztetetten védett barlang található a településen, a Bába-völgyi 3. sz. víznyelőbarlang, a Banán-zsomboly, az Iskola-zsomboly, a Moszkitós-zsomboly, a Pócsakői-víznyelő és a Tektonik-zsomboly.
Ismert emberek
Itt született Stefán Mihály (1932–2009) kohómérnök, az MTA tagja. Itt született Vanyó László (1942–2003) áldozópap, egyetemi tanár.
Képek
Jegyzetek
Források Hadobás Sándor, 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 28 old.
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései