Gyimesközéplok (románul Lunca de Jos, németül Nieder-Gimesch) falu Romániában Hargita megyében. A gyimesi csángók havasi szórványtelepekből álló települése. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott.

Fekvése

thumb|250px|left|Gyimesi táj Gyimesközéplok mellett A Keleti-Kárpátokban elterülő Gyimes-völgyet nyugatról a Csíki-medence, keletről a Tarkő-hegység vonulatai határolják. Gyimesközéplok, a Tatros-folyó völgyének középső részén terül el, innen a „közép-” jelző. Tengerszint feletti magassága 930 méter. A völgy legnyugatibb pontja a Pogányhavas (1350 méter), míg a legkeletibb a Tarhavas (1660 méter), a legdélebbi a Szellő hegy, a legészakibb pedig a Hosszúhavas. Csíkszeredától 39 kilométerre északkeletre, a Tatros-völgyében a Boros-patakától a Hidegség-pataka torkolatáig tart. Bukaresttől 240 kilométerre fekszik. A község területe 59,06 négyzetkilométer.

Története

17. század 1626-ban, Bethlen Gábor erdélyi fejedelemi uralkodása idején a Moldva és Erdély közötti vámőrizet hivatali épületeként egy várat építtetett, amelyet 1698-ban Rabutin osztrák tábornok építetett újjá. 1677-ben Gyemes vára néven említik az épületet, 1680 után pedig Sáncloka néven említik a hozzá kapcsolódó települést. Az 1694-es tatárbetörés alkalmával a gyimesi vár súlyosan megrongálódott.

18. század 1701-ben egyre több írott dokumentum jelenik meg a gyimesi telepesekről, mely alkalommal először említik a Gimes-loka nevet. Az 1694 és 1724 közötti dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a völgyben benépesült a Tatros-feje, Sántatelek, Gyimesbükk, Bálványospataka és Áldomáspataka. 1710–1720-as években megjelennek az első román pásztorok, akik közül a mai Gyimesbükk területén, a völgyekben és Hidegségen is telepednek le. 1782-ben Gyimesbükkön, a Sáncpataka és Rákóczi vár közelében, a csíksomlyói Ferences rendi szerzetesek egy templomot építenek, ahol megalakul az első gyimesvölgyi római katolikus egyházközség is. 1795-ben szakad el Gyimesbükktől.

19. század 1810 körül alakul ki a legtöbb kutató szerint Gyimesközéplok mint közigazgatási község. Egy 1814-es összeírásban Felső-Gyimeslok és Alsólok, valamint Gyimesbükk szerepelnek. 1853-ban Gyimesbükk egyházilag szétválik Gyimesközéploktól, új egyházközség alakul. Anyakönyve 1854-től kezdődik. 1855-ben sikerült befejezni az anyatemplom építését Szepessy Ignác és Kovács Miklós püspöksége idején. Az 1860-as évek közepén Orbán Balázs már három falut említ: Gijmes Felső Lok, Gijmes Közép Lok és Alsólok, vagyis Gyimesbükk. 1873-ban a gyimesi csángók megvásárolhatják az addig bérelt földeket. 1897-ben megépült a vasút, amely összeköti Erdélyt Moldvával. 1898-ban Gyimesbükk nagyközség lett, ezzel egyidejűleg megszűnt a három helységet átfogó ún. „körjegyzőség”. 1899 és 1900 között gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi katolikus püspökneke köszönhetően épült meg az első iskola, két nagy tanteremmel és tanítói lakással. Épült itt egy kántortanítói lakás is, melynek falán az 1998-as javításkor a következő felirat bukkant elő: “ROMAI KATH. ELEMI NÉPISKOLA”.

20. század és jelen Az 1900-as évek elején Gyimes-völgyében több mint 10 kisebb-nagyobb fűrészüzem működött. 1948-ban államosításra kerül a gyimesközéploki faipari üzem. Az 1970-es években a község jelentős fejlődésnek indult. A kultúra és hagyományok ápolása sem marad el, rendszeresen lépnek fel fesztiválokon és rendezvényeken a falu műkedvelő csoportjai, együttesei.

2010–2012-ben megépült a ravatalozó, illetve átadásra került a községi tájház. 2011-ben több mint hetven alapító tag részvételével tartotta meg alakuló ülését Gyimesközéplokon a Tatros Tejfeldolgozó és Értékesítési Szövetkezet. 2013-ban felújították a községben található kultúrházakat. Megépült a háborús hősök emlékhelye. 2014-ben elkészül a község történetét feldolgozó hiánypótló monográfia.

Néprajz

Moldvai csángók A gyimesi csángók különböznek a moldvai csángóktólkal.

A moldvaiak legelső csoportjait a magyar királyok telepítették az akkori Kunországba a határok védelme céljából. Később Jászvásáron katolikus püspökség tevékenykedett, napjainkig idegen nyelvű papokkal. Később sok magyar huszita menekült ide, majd a magyarok számát Moldvában növelte a XVI-XVII. században a székely menekültek újabb hulláma. 1848 körül új menekülő magyarok érkeztek Moldvába. Bákó környékén, Ónfalva és Tatros vidékén, Szabófalván, Bogdánfalván, Lészpeden, Lujzikalagoron, Gyoszénen, Forrófalván, Klézsén, Somoskán, Aknatatroson, Frumószán és Pusztinán élnek. Ebben az elszigeteltségben nyelvük megőrizte a régi magyar nyelvi elemeket, mára feltöltődött román jövevényszavakkal és kialakult egy érdekes, archaikus nyelvkeverék, amit a fiatalok már lassan elfelednek, sokan csak a román nyelvet használják, amit az iskolában, templomban, az utcán minden nap hallanak. Az idősebbek még szót váltanak archaikus ősi nyelvükön még elénekelnek egy-egy bús, régi magyar népdalt, sőt, régi imádságokat is ismernek.

A moldvai csángók a tömbmagyarságtól, Csíktól és Gyimestől mint egy száz-százötven kilométerre laknak.

Gyimesi csángók A moldvai csángókkal ellentétben a gyimesi csángók Csík- és Gyergyószékben élnek, és később alakultak közösséggé, mint a moldvaiak. A Gyimes-völgye tulajdonképpen összekötő szereppel bír a gyimesi és moldvai csángók között.

A gyimesi hagyományvilág igen gazdag, 30-35-féle tánc és táncalkalom alakult ki itt. Fekvésénél fogva elszigetelt terület, amelynek köszönhetően az évszázadok során kialakult néphagyomány és szokásvilág jól dokumentálhatóan megőrződött. Az ide származó különböző hátterű elemek magukkal hozták táncaikat, énekeiket, hagyományaikat, amelyet eggyé ötvöztek. Így például a 35-féle tánc közül vannak körtáncok, amelyeket Moldva felől érkezhettek, és a balkán-réteghez tartoznak. De jártak itt szalontáncokból alakult és néptánccá vált változatokat, valamint a magyarság táncait is.

Érdekességek

Gyimesközéplok könyvtára Az első könyvtárat a második világháború után hozták létre.

Az intézmény olvasóteremmel is rendelkezik, amely kisebb-nagyobb rendezvényekre alkalmas. A könyvállomány jelenleg 10 874 kötet. A Kájoni János Hargita megyei könyvtár évente több könyvcsomagot szállít a községi könyvtárak részére. Továbbá a budapesti Bagoly alapítvány részéről is 2012-ben, szintén értékes könyvadományt érkezett, úgyszintén a testvértelepülések küldöttségei sok alkalommal adományoztak értékes példányokat a könyvtár részére. Falunapok alkalmával, a zagyvarékasi testvértelepülési küldöttség egy elektronikus könyvolvasót hozott 2014-ben.

A könyvek mellett, közönség szolgálatra számítógéppekkel is el van látva a könyvtár, a 2009-ben létrejött Biblionet pályázatnak köszönhetően. 2012-ben a községi könyvtárban egy rövidfilmet forgatnak, ugyanis országos szinten, egy vidéki könyvtár, először biztosított feltételeket ahhoz, hogy a területalapú támogatásokhoz szükséges kérelmek online tudják leadni a gazdák. A helyileg kialakult munkacsoport segítségével, a kérelmeket, innen továbbíthatták a megyei ügynökséghez. Ebben a munkában könyvtáros is részt vett. Ennek köszönhetően, a könyvtár nagyban népszerűsödött és a látogatottsága is megnövekedett. A könyvtári dokumentumok, számítógépes adatbázisban való feldolgozása is folyamatban van, jelenleg több mint 60%-a a példányoknak fel van dolgozva a Biblis programban. Az intézmény az év folyamán több rendezvényt is szervez, úgy gyermekek, mint felnőttek részére:

Felolvasómaraton Számítógépes alapképzések nyugdíjasoknak Gyerekprogramok falunapok alkalmával Farsang Húsvét Advent Karácsony Iskola másként hét

Ami a gyimesközéploki könyvtárat különlegessé teszi az, hogy könyvállománya olyan dokumentumokkal és példányokkal is rendelkezik, amelyekben helyismereti, helytörténeti adatokat találnak az érdeklődők. E példányokat fellapozva, bővebben tájékozódhatnak a gyimesi csángók a múltjáról valamint jelenéről egyaránt. Az intézmény legújabb példányai közé tartozik Gyimesközéplok monográfiája, amely 2014-ben látott napvilágot. E munkában sokat segítettek a közösségben élő lelkes személyek, adatközlők, akik értékét látták annak, hogy összefogással, hagyjanak kultúrát az utókor számára.

A könyvtár célja hozzájárulni a közösségi élet fejlődéséhez, hiteles információkat szolgáltatva az érdeklődők számára.

Népessége Gyimesközéplok község népessége:

Év Magyar Román Német Összesen 1850 770 1857 1113 1881 1824 1890 1984 1900 2628 1910 2979 73 3080 1930 4870 1941 5366 1981 5528 1990 4642 1992 5250 23 5317 2001 5221 2010 5307

Vallás

Lakói 99%-ban római katolikusok, 1%-ban reformátusok és ortodoxok.

Év Római katolikus Görögkatolikus Izraelita 1910 2741 159 139

Éghajlata

Január Május Július Szeptember Év Max. hőmérséklet 16 °C 6 °C Min. hőmérséklet -8 °C Csapadék 38 mm 867 mm

Híres szülöttei

Tankó Károly Nákó, az első gyimesi születésű tanár, a Károlyka megunja az iskolát című könyv főhőse Zerkula János (1927–2008) zenész, prímás Antal Imre (1931) magyar történész, helytörténész Molnár Gizella (1935–2020) színész Antal Zoltán (1936–2017) prímás Szabó Etelka (1945) magyar nyelvművelő

Testvértelepülések

Vaskút, Magyarország Böhönye, Magyarország Zagyvarékas, Magyarország Hidegség, Magyarország Neuchâtel, Svájc

Jegyzetek

Források Gyimesközéplok Község honlapja

További információk Vajon miért beszélt nékem annyi sok mindent nagyapó?, Tankó Mónus Berta csángó pásztor emlékezései, Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós, 2007, Gyimesközéplok - kettős sirülője. Youtube.com Képek Gyimesbükkről a www.erdely-szep.hu honlapon (Gyimesközéplok 1. Sötétpataka Barackos, Buchel-szer, Oláh-szer, Hidegség-patak) SkiGyimes – Térj haza, vándor! Molnár Szabolcs fotói Erdélyből. Terjhazavandor.ro

Kapcsolódó szócikkek Gyimes borvízforrásai és népi fürdői Gyimes-völgyi parasztlázadás

Kategória:Hargita megye települései Kategória:Gyimes Kategória:Csíkszék települései