bélyegkép|264px|A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásai
Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) magyar szobrászművész, Pásztor János színművész apja.
Művészetszemlélete az alföldi iskola festőinek munkásságához kapcsolja az ő alkotásait.
Életpályája Pásztor József és Bordé Terézia fia. A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában – ma a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Mátrai Lajos György tanítványaként tanult szobrászati ismereteket. Első jelentősebb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. 1903-tól 1905-ig állami ösztöndíjjal a párizsi Julian Akadémia hallgatója volt. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol barátságot kötött Rudnay Gyula festővel, majd 1910-től Budapesten élt. A második világháborúban a Budapestet ért szovjet bombázások alatt vesztette életét, három héttel 64. születésnapja előtt. Fia Pásztor János színművész (1914–1984).
Művészete bélyeg|264px|A Hősi emlékmű Makón Igazán hírnevessé népszerű kiállításai miatt vált (1911, 1918, 1925 és 1930). Már 1906-ban vásárolt tőle szobrot a Szépművészeti Múzeum, Búcsúzkodás c. zsánerszobrát. Eredetileg terrakottából készítette el a művész ezt a kisplasztikát, aztán a múzeum kérésére fából is kifaragta. Alacsony talapzaton álló két alföldi pásztort ábrázol, egy öregebbet és egy fiatalabbat, amint éppen búcsúzkodnak egymástól, kézfogásuk már szinte csak jelképes, gesztusaikban és arckifejezésükben tükröződik szoros érzelmi kötöttségük, ez volt Pásztor János erőssége. Érzelmeket, kötődéseket tudott ábrázolni szobrain, később a megrendelt szobrokon is, nem egyszerűen historizáló szemléletben előadott alkotások a szobrai, amelyből máig oly sok áll tereinken, több annál, az ő szobraival máig szívesen élnek együtt a népek, melegséget, emberséget árasztanak.
1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek. Az 1930-as és 1940-es években több budapesti emlékművet készített. Egyik legismertebb munkája Kazinczy Ferenc emlékműve a Budai Várnegyedben, és a neoklasszicista stílusú barokkos lendületű lovasszobor II. Rákóczi Ferencről. Ezt a szobrot a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren állították fel 1937-ben. Fehér márványból megformázta Rudnay Gyula festő barátjának mellszobrát,A Rudnay mellszobor magassága 96 cm. melyet 1966-ban állítottak fel a Margit-szigeti Művészsétányon. bélyegkép|jobbra|264px|Pásztor János sírja Budapesten. Fiumei úti sírkert: 33-1-1. Pásztor János saját műve
Főbb művei emlékművek, emlékszobrok: Vásárhelyi Pál-szobor mellékalakjai (Szeged, 1905) Kelet szobra (Budapest 1921) Hősi emlékmű (Makó, 1929) Hősi emlékmű (Hikisch Rezsővel, Székesfehérvár) Első világháborús emlékmű (Hódmezővásárhely) Első világháborús emlékmű (Szentes, 1923) Báthory István (Budapest, 1933, felállítva az 1950-es évek második felében) Kazinczy Ferenc (Budapest, 1936) II. Rákóczi Ferenc (Budapest, 1937) Gömbös Gyula miniszterelnök (Budapest, 1942, felrobbantva 1944)Köztérkép. Gömbös Gyula szobra. Ludwig van Beethoven (Martonvásár) Rudnay Gyula (Budapest, Margit-sziget, felállítva: 1966) kisplasztika Búcsúzkodás (1906) (fa, magasság: 80 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) Az elűzött (1913) (márvány, magasság: 160 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest) síremlékek: Lotz Károly (1930) (Fiumei úti sírkert, Budapest)
Díjai Corvin-koszorú (1930) Magyar Corvin-lánc (1941)
Galéria
Jegyzetek
Források Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Pásztor János, 329–330. o.
További információk
Pásztor János a Képzőművészet Magyarországon honlapon Heitler László: Pásztor János; Corvina, Bp., 1981 (A művészet kiskönyvtára)
Kategória:Magyar szobrászok Kategória:Gyomaiak Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Budapest ostromának áldozatai Kategória:A Corvin-lánc kitüntetettjei