Ecsedy Miklós (Etsédi/Etsedi) (Monospetri, 1754 körül – Makó, 1803 február 7.Forgó Géza-Mendei Árpád: Emlékjelek és Emléktáblák Makón. Makó, 2019. ) református lelkész, költő.
Életpályája Apja Ecsedi György református prédikátor volt. Tanulmányait Debrecenben végezte, ahol a többi Ecsedi nevűektől megkülönböztetésűl poéta előnevet nyert; a teológiai szak végeztével Hódmezővásárhelyen volt gimnáziumi rektor 1781–1783 között, mire a makóiak meghivták lelkészüknek, amit elfogadott, előbb azonban a külföldi egyetemeket látogatta meg. 1784-ben hazajött és elfoglalta hivatalát, amelyet haláláig viselt.
Munkái Bádgyadt lelkeket éleszgető csendes muzsika, az-az egynehány kegyes énekek. Buda, 1794. (50 éneket foglal magában. 2. kiadás. Vácz, 1795. 3. kiadás. Buda, 1807., Debreczen, 1819., 1832. és 1856.) Sok tövissek között felnőtt sárga liliom, azaz: Egynehány olyan elmélkedések, melyeket hosszas sinlődése között gyűjtögetett és nagy részént beteg ágyának szélin versekbe szedegetvén leirt; azután pedig, némely virrasztó énekekkel és halotti búcsúztató versekkel toldaélkúl megbővítvén, közhaszonra kibocsátott. Szeged, 1805.
Jegyzetek
Források
További információk Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar költők Kategória:18. századi magyarok Kategória:Makóiak Kategória:Az 1750-es években született személyek Kategória:1803-ban elhunyt személyek