Bácsalmás (, ) város a Dél-Alföld régióban, Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járás központja, „Felső-Bácska kapuja”.
Fekvése Bácsalmás az Alföldön, a Duna–Tisza köze és Bács-Kiskun vármegye déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka háromszögben, az Bácskai-síkvidéken helyezkedik el, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől körülbelül 120 kilométerre. Határát átszeli a Kígyós-főcsatorna.
A szomszédos települések: észak felől Tataháza és Mélykút, kelet felől Bácsszőlős, délkelet felől Kunbaja, délnyugat felől Madaras, nyugat felől Bácsbokod, északnyugat felől pedig Mátételke.
Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napsütéses órák száma (átlag 2098) és igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm).
Megközelítése A várost elkerülik a főutak, a Duna-Tisza köze déli részét feltáró, Szegedtől Bátaszék térségéig húzódó 55-ös főút is több kilométerre északra húzódik a határától. A főútról legegyszerűbben Mélykútnál letérve, az 5312-es, vagy Tataháza felől, az 5503-as úton érhető el. Bácsbokod és Tompa felől az 5501-es, Madaras felől az 5508-as úton közelíthető meg. Határszélét keleten érinti még az 5507-es út is.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják. A kisvárost napi két közvetlen autóbuszpár köti össze a budapesti Népliget autóbusz-pályaudvarral.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 154-es számú a érinti, melynek két megállási pontja van itt, Bácsalmás vasútállomás és Almás megállóhely. Előbbi a városközponttól délkeletre helyezkedik el, közúti elérését az 5312-es útból kiágazó 55 307-es számú mellékút biztosítja; utóbbi a belterület délnyugati részén létesült, s csak önkormányzati utakon érhető el.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a környék az őskor óta lakott. 2014 januárjában késő avar és 10-11. századi teleprészletet tártak fel.Wilhelm Gábor: Korai magyar leleteket találtak Bácsalmáson.
A település csak a Rákóczi-szabadságharc után kezdett véglegesen kialakulni, horvát, magyar és szlovák lakosokkal. 1735-ben Felső-Almás néven szerepelt.
A XVIII. század végén német telepesek érkeztek a községbe.
1808-ban mezővárosi rangot kapott.
1848-ban követválasztó központ volt, és Vörösmarty Mihályt választotta országgyűlési képviselőjévé. jobbra|bélyegkép|230px|A Kitelepítettek emlékműve
1871-ben elvesztette mezővárosi címét, de 1873-ban járási székhely lett Bácsalmás (e nevét 1904-ben véglegesítették).
Az első világháború után, 1921-ig szerb katonai megszállás alatt volt a környék.
Közélete Polgármesterei Időszak Név Jelölő szervezet Forrás 1990–1994Tóth Árpád független 1994–1998 1998–2002 2002–2006 Zalántai Endre független 2006–2008 2008–2010 2010–2014Németh Balázs Fidesz-KDNP 2014–2019 2019–2024 2024–
2008. december 14-én Bácsalmáson időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választás két jelöltje között a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.
A településen cigány, horvát és német nemzetiségi önkormányzat is működik.
Demográfia Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 3%-a német, 2%-a horvát, 1%-a roma és 1%-a egyéb (főleg szlovák és román) nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 2,3% horvátnak, 3,1% németnek, 0,1% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).Bácsalmás Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,4% szerbnek, 0,1% ukránnak, 0,1% románnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Népességváltozás A település népességének változása:
Vallás right|230px|thumb|Digitalis lanata jobbra|bélyegkép|230px|A Szentháromság-oszlop A 2001-es népszámlálás adatai alapján lakosság kb. 74%-a római katolikus, kb. 7%-a református, kb. 0,5-0,5%-a görögkatolikus, illetve evangélikus vallású. Kb. 1% más felekezethez tartozik. Egyikhez sem tartozik, vagy nem válaszolt kb. 17%.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55%, református 6,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11,5% (25,2% nem nyilatkozott).
2022-ben 36,9% volt római katolikus, 5% református, 0,2% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).Bácsalmás Helységnévtár
Római katolikus egyház A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (érsekség) Bácsi Főesperességének Bácsalmási Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: A Szent Kereszt felmagasztalása. Római katolikus anyakönyveit 1740 óta vezetik. Misézési helyként hozzá tartozik a római katolikus temetőkápolna, amelynek titulusa: Feltámadt Krisztus. Református egyház A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik mint önálló missziói egyházközség.
Evangélikus egyház A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Bajai Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.
Természeti értékek
Sóstó: Felső-Bácska szikes tavai közül gazdag élővilágával egyedülálló a bácsalmási Sóstó. Az ingadozó vízjárású szikes tó képéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a legelésző bivalyok látványa. A tópart kiváló fészkelő helyet biztosít többek között a fokozottan védett gólyatöcsnek. A tavat körülölelő védett kocsányos tölgyesben nyár elején több ezer virágzó gyapjas gyűszűvirág (digitalis lanata) kápráztatja el a kirándulót. 2019-től a tavat szegélyező egyénileg ingyenesen, vagy térítéses szakvezetéssel látogatható interaktív tanösvény a tó múltját és jelenét, az ide kötődő élővilágot és az itt legelő bivalyok szükségességét mutatja be.Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési és Marketing Nonprofit Kft. Kígyós-tó: A Kígyós-főcsatorna és a Mátételkei-Kígyós-Főcsatorna összefutásánál kialakított több mint 14 hektáros mesterséges tórendszert a különböző méretű és fajú, horgászható halak gazdagsága teszi a pecázás szerelmesei számára ideális horgászhellyé. A nádassal, gyékénnyel és szittyóval benőtt északnyugati és nyugati tóparton a természet szerelmesei gazdag állatvilágban gyönyörködhetnek, lencsevégre kaphatnak számos különleges vízimadarat, hüllőt, siklót és teknőst. 2021-től környezet- és természettudatos szemléletformáló élménypark várja a látogatókat. Horgászható halfajok: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa, naphal. Mosztonga-tó Kossuth park megyei védettségű kocsányos tölgyekkel
Nevezetességei jobbra|bélyegkép|230px|Antunovich János emléktáblája Római katolikus (Szent Kereszt felmagasztalása-) templom: 1821-ben épült klasszicista stílusban. 1910-ben felújították és oldalhajókkal bővítették. Szentháromság-szobor. Antonovits-kúria: 1858 óta római katolikus plébánia. Ulrich-Causher-ház: Az 1920-as években épült, Kóbor Ferenc tervei alapján. Jelenleg Helytörténeti Kiállítás látható benne. Siskovics–Fischof-kúria: Eklektikus stílusban építtette Siskovics Tamás. Jelenleg Gyűjtemények Háza. Kovachich-kúria (volt Járásbíróság). Kalocsai Iskolanővérek volt zárdája: 1886-ban épült. Jelenleg általános iskola. Zsidó iskola épülete. Zsidó temető és ravatalozó. Római katolikus (Feltámadt Krisztus-) temetőkápolna. Református templom: 1939-ben épült. Bejárata faragott székelykapu. Kálvária-kápolna: 1882-ben épült. I. világháborús emlékmű. II. világháborús emlékmű. Evetovity Antal költő mellszobra: Ivan Meštrović alkotása, 1988-ban avatták. Kossuth-mellszobor: Pálfy Gusztáv alkotása, 1986-ban avatták. Vörösmarty-mellszobor: Kalmár János műve, 1983-ban avatták. Lantos nő: Humenyánszky Jolán szobrász alkotása, 1980-ban avatták. A szülőföldjükről elűzött népek emlékműve: Fusz György alkotása, 1997-ben avatták. Tífusz-szobor. Malom.
Sport A jelenleg Bácsalmási Petőfi VSE néven szereplő egyesület eredetileg 1913. június 1-jén alakult meg Bácsalmási Sport Club néven. Több szakosztálya is van, a labdarúgók a Bács-Kiskun vármegyei labdarúgó-bajnokság első osztályban szerepelnek, a kézilabda szakosztály pedig a vármegyei bajnokság Déli csoportjában.
A Bácsalmási Sprint Sportegyesületnek cselgáncs (dzsúdó) szakosztálya működik. www.bacsalmasjudo.hu
A településen működik a Bácsalmási Autósport Egyesület.http://www.baeversenyeink.hu/ – Bácsalmási Autósport Egyesület
Gasztronómia Ha a bácsalmási nagymamák, az „ómák” kedveskedni akarnak unokáiknak, túróból és tojásból troll nudlit készítenek, amely azért kapta e nevet, mert a benne lévő túrótól a felszíne dudorossá válik.
Rendezvények Sváb bál: január harmadik szombatján Préló: február második szombatján Felső-Bácskai Népek-Ízek Forgataga: A bácskai hagyományokat őrző rendezvényen bemutatkoznak Bácsalmás testvértelepülései. A látogatók bepillantást nyerhetnek a lengyel, német, szlovák, erdélyi, szerb, horvát kultúrába, és megkóstolhatják a vendégek ízletes ételeit. Bács-"Almás" Napok Búcsú: a szeptember 14-ét követő vasárnap
Híres emberek Itt született Tábori Róbert, született Tauber Róbert (1855 – 1906) magyar író, újságíró, Tábori Piroska (1892–1947) írónő édesapja. Itt született Flesch Ármin (1865. április 11. – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944) ókanizsai, majd mohácsi főrabbi, egyházi író. Itt született 1880. március 8-án Boromisza Tibor festő. Itt született 1895-ben Piukovich József magyar gazdasági felügyelő, főszolgabíró, országgyűlési képviselő. Itt született 1914. június 30-án Kamarás Gyula magyar színész. Itt született 1960. december 23-án Drégely Imre fotóművész, egyetemi adjunktus. Itt született 1929. szeptember 19-én Bódis Irén magyar színésznő. Itt született 1935-ben Dulity Tibor festőművész. Itt élt Vörös Géza (1893–1946?) levéltáros, vármegyei tisztviselő. Gróf András (Andrew Grove), az Intel társalapítója Németh Sándor, a 2009-es Nemzeti Vágta győztese Itt született 1954. január 27-én Polgár Ernő Radnóti-díjas, Nagy Lajos-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett író, dramaturg.
Testvérvárosok Backnang (Németország) Bezdán (Bezdan, Vajdaság, Szerbia) Bajmok (Vajdaság, Szerbia) Bizovác (Bizovac, Horvátország) Nagymegyer (Veľký Meder, Szlovákia) Borszék (Borsec, Románia) Gizałki (Lengyelország)
Jegyzetek
Források
További információk Ásatások Bácsalmás határában
Bácsalmás térképe
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Bács-Bodrog vármegye települései Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:Magyarország városai