Szeghalom város Békés vármegye északi részén, a Szeghalmi járás központja, a Dévaványai-sík keleti peremén (de gyakran említik a Sárrét fővárosaként is).
A 15. század végén mezőváros volt, majd elnéptelenedett. 1711 óta folyamatosan lakott település, 1984 óta város. A Berettyó jobb partján fekszik, innen már csak pár kilométer, ahol a gyönyörű ártéri erdők kíséretében a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyik. Ha pedig a folyóknak hátat fordítunk, az Alföld "tengersík" vidékét látjuk. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok. Itt még kis foltokban megtalálható a földrajzi fekvésnek megfelelő flóra és fauna. Az ipar megkímélte a vidéket, csak a földműveléssel kerülhettek vegyszerek a talajba.
Fekvése Békés vármegye északi részén, a Berettyó torkolati szakaszánál fekszik, ahol az a Sebes-Körössel egyesül.
Szomszédai: észak felől Füzesgyarmat, kelet felől Csökmő, délkelet felől Újiráz, dél felől Vésztő, délnyugat felől Körösladány, nyugat felől Dévaványa, északnyugat felől pedig Kertészsziget. Közigazgatási területei délkeleten szinte összeérnek Komádi nyugati határával is, így majdhogynem azzal is szomszédosnak tekinthető (bár e két település központjai egymástól légvonalban is közel 20 kilométerre fekszenek).
Megközelítése A városon kelet-nyugati irányban végighalad a 47-es főút, így közúton ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Debrecen-Berettyóújfalu és Szeged-Békéscsaba felől is. A környező települések közül Füzesgyarmattal a 4212-es, Vésztővel és Gyulával a 4234-es, Kertészszigettel pedig a 4245-ös út köti össze, ez utóbbi teremt kapcsolatot a város központja és kiterjedt északi tanyavilága között is.
Vasúton a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalán és a 128-as számú Kötegyán–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. (A két vasútvonal Vésztő és Szeghalom között közös nyomvonalon fut.) Szeghalom vasútállomás a város délnyugati szélén található, közvetlenül a 47-es főút mentén; a szomszédos megállási pontok: a két vonal közös szakaszán Vésztő vasútállomás, a 127-esen a másik irányban Körösladány vasútállomás, a 128-as ellenkező irányában pedig Füzesgyarmatfürdő megállóhely (korábban Füzesgyarmati téglagyár vasútállomás).
Éghajlata Szeghalom éghajlatára, mint hazánkra is, jellemző a kontinentális éghajlati hatások túlsúlya. A város klímájának vonatkozásában jelentős szerepet játszik az is, hogy a Körös-Sárrét vidék térsége viszonylag közel fekszik az Erdélyi-szigethegységhez. Az évi napsütéses órák száma megközelíti a kétezer órát. A hőmérséklet sokévi átlaga 10,2–10,4 C° körül alakul. A legmelegebb nyári napokban a legmagasabb hőmérsékleti értékek sokévi átlaga 34,3–34,6 C°között található, míg a leghidegebb téli napok legalacsonyabb hőmérsékleti átlaga -19,0 és -18,0 C° közötti. A szélviszonyokat befolyásolja az Erdélyi-szigethegység viszonylagos közelsége, valamint az észak–déli nyitottság.http://szeghalom.hu/kozerdeku/fenntarthato_fejlodes.pdf
Nevének eredete Két templom van a városban, mindegyiket kiemelkedő "halomra" építették. Az elnevezésben szereplő második tag tehát innen származik. A helytörténetírók arról azonban, hogy melyik halomról is van szó, már nem egyformán vélekednek.
Haan Lajos Békés vármegye hajdana c. könyvében ezt írja: Nevét vette a helység közepén fekvő azon halomtól, melyen gr. d'Orsay magtára áll, s mely hajdan a Körösök kiöntései által annyira körül volt véve, hogy mintegy szegletet képezett. Ma itt található a katolikus templom. A Gesta Hungarorum az elnevezést így magyarázza: "szög, szeglet" értelmű szeg szó a halom meghatározója.
Karácsonyi János Békés vármegye története II. kötetében az elnevezést Barna halomnak értelmezi, mivel a régi magyar nyelvben a szeg szó jelentése barna. Valóban, a város főterén emelkedő halom barna színű. Más feltevés szerint a nevet adó halom a mai Kossuth tér.
Története Kezdetek A terület mintegy 7 ezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű Zástyi apátság alapítólevele, amely szerint Péter comes az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett.
1200 körül Anonymus is ismeri, s elbeszéléséből kitetszik, hogy a Nyírségből Szerepen és Füzesgyarmaton keresztül vonuló út itt olvadt bele a nagyváradi-mezőtúri útba, továbbá, hogy itt a Körösön keresztül valami átkelő hely (rév vagy gázló) volt. Azért írja a Gesta Hungarorum XXVIII. fejezetében, hogy "Tas és Szabolcs vezérek lovasai, a szerepi mocsár irányából jőve Szeghalomnál (Zeguholmu) akartak átkelni a Körösön…", , de Mén-Marót fejedelem katonái őket e szándékukban megakadályozták.
A váradi egyházmegye felosztásakor egy főesperességet róla neveztek el, sőt 1219-ben a megyének körülötte eső területét is »Szeghalm vidékének« írták. A 13. századi krónikák szerint Szeghalom főesperességi székhely.
1330-ban Csökmő, Iráz és Bökény községekkel egy birtokterületet képzett, s birtokosa ez ideig feltehetőleg a Smaragd-nemzetség volt.
1405-ben Zsigmond király Maróthy Jánosnak ajándékozta, s ő tulajdonolta aztán haláláig, s azért 1418-ban tiltakozott az ellen, hogy Szeghalom határait a szomszédos birtokosok fogsága idejében egy kissé megcsipkedték. Halála után Szeghalom a hozzá tartozó községekkel együtt lányára, Annára, Csáky Ferenc Bihar vármegyei főispán nejére szállt; s ettől kezdve egész 1642-ig mindig a gróf Csáky család tulajdonolta Szeghalomnak zöméét. E család kegyelméből kapta a váradi káptalan még 1492 előtt a falunak mintegy negyedrészét.
A Csáky család Szeghalmot a 15. század végén, de még 1511 előtt mezővárossá tette és számára vámszedő jogot szerzett. A Csákyak tulajdonképen semmiféle hidat nem tartottak fenn, hanem csak Csökmő határában a nagy éren át készítettek egy töltést. A jobbágyoknak egy telt szekér után 8 dénárt, üres szekér után 4 dénárt; egy ökör után egy dénárt, magukért, ha gyalog mentek, egy dénárt, ha lovon, két dénárt kellett fizetniük. 1496-ban már jövedelemforrásként említik a szeghalmi malmot is.
1480-ban említik az innen Cséfányra vezető utat. 1536-ban pedig azt, hogy Hodos Mihály, Csáky Demeter szeghalmi jobbágya, jelen van Fás és Körös-Ladány határjárásánál, amiből következik, hogy a szeghalmi határ már ez időben lenyúlt Fásig.
Török kor Az adófizető kapuk számából ítélve 1552-ben Szeghalmot mintegy 100 család lakta. 1553-ban a budai basa török csapatai felégették az egész községet. Ettől kezdve fele adójukat a töröknek adták. I. Ferdinánd király úgy igyekezett az 1553. évi rombolást enyhíteni, hogy 1554. elejétől az elégett házakban lakó jobbágyokat három évre minden adó alól fölmentette.
Gyula eleste (1566) után Szeghalom egy ideig még fennállt. 1588-ban a tizedszedő összeírása szerint 37 jobbágy- és nyolc zsellércsalád lakta. E családokat Fóris, Kántor, Kún, Mészáros, Molnár, Polgár, Simon, Somogyi, Szeles és Túri nevűeknek hívták.
1598-ban, a Várad ostromától erre felé kalandozó tatársereg teljesen feldúlta, lakosai meghaltak vagy elmenekültek. Ezután egy ideig lakatlan pusztaság volt.
1642-ben Csáky István elzálogosította a területet Nadányi Mihálynak, s aztán ő, részint az ő örökös jobbágyaival, részint szerződéses emberekkel újra benépesítette Szeghalmot. 1686-ban a lakosai újra elmenekültek és csak később tértek vissza.
18-19. század Szeghalom címerének mindmáig fennmaradt legfontosabb motívumai a honfoglaló Barsa nemzetségtől eredő, két egymással szemben úszó hal, már ebben az időben megjelenik és az 1711-es visszatelepülés idején a község önálló pecsétjén is szerepel. A közismert formája a későbbiek során alakul ki, ezen a Nadányiaktól származó két sárkány alak tartja a kékszínű pajzsot a benne úszó halakkal, fölötte koronával.
Az évezredek során a Nagy- és Kis-Sárrét peremén elterülő szárazulat többször benépesült. A végleges letelepülés évszáma 1711, s ezt követően rövidesen Békés után a megye második legnépesebb helysége. A tiszta református népesség 1715-ben templomot és iskolát épített magának. (A mai templom 1784 és 1794 között épült fel.)
A 19. század elejétől, a felvilágosodás és a reformkor hatására, megindult a polgári fejlődés a falu értelmiségének vezetésével. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben több mint 200 szeghalmi ifjú vett részt. A 19. század közepétől az első világháború kitöréséig tartó időszak a település életében a civilizációs fejlődést hozta el. Megkezdődött a Sebes-Körös és a Berettyó szabályozása (1854). 1884-ben új épületbe költözött a községháza (D'Orsay-kastély), 1885-ben megnyitotta kapuit a Simay Kisdedóvó. A gazdaság fellendülésében nagyon jelentős szerepet játszott, hogy 1891-ben megindult a közlekedés a Gyoma-Nagyvárad közötti vasútvonalon.
20-21. század Az 1914-ben kirobbant háború ezt a fejlődést derékba törte. A háborús évek, az 1919-es események és Trianon megrázkódtatásai után nagy változást a helyi építkezések és a középfokú oktatás megszervezése hozott. A 20-as években megindult gazdasági, kulturális, egészségügyi fejlődés világosan mutatta, hogy ez az ősi település a várossá fejlődés útjára lépett. Közel két évtized alatt kövesutak, közúti híd, középületek (adóügyi hivatal, posta, járásbíróság stb.), iskolák épültek. 1926-ban, Péter András gazda hagyatékából, megnyitotta kapuit a gimnázium. Az Oncsa lakásépítő programja keretében kialakult az Újtelep. Ekkor jött létre a villanycentrálé, mely egy időben Füzesgyarmatot is ellátta. Ezt a nagyléptű fejlődést az újabb háború közeledése szakítja meg. A hadviselés okozta anyagi károknál sokkal jelentősebb a szellemi értékek elvesztése. A második világháború után Szeghalom életében ugyanazok a történelmi események zajlottak le, mint az ország bármelyik településén, korábbi központi szerepe sok tekintetben elhalványul, nyoma sincs a városias fejlődésnek.
Változást az 1960-as évek hoztak, a vidék iparosításának jelszavával több üzem települt ide. Az 1970-es években kezdődött a lakótelepek építése többszintes épületekkel, s a várossá válás siettetésére számos középület létesült (oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltató egységek).
1984-ben Szeghalom végre elnyerte a városi rangot, bár – a fejlesztések ellenére – nem voltak még adottak a várossá válás igazi feltételei. Az elkövetkező évek gazdasági nehézségei miatt az előrehaladás újra lassúbb üteművé vált. Főként az infrastruktúra fejlesztésében maradt le a kívánalmaktól a település, ami mind a mai napig kihat a város életére. A rendszerváltás óta ezekből a gondokból néhány már megoldódott (vezetékes gáz, piaccsarnok, szeméttelep korszerűsítése, ivóvízprogram, csatornázás, telefonhálózat, kábeltelevízió, utak, járdák építése).
Napjainkban változások sora járult hozzá a település arculatának kedvező alakulásához, több középületet korszerűsítettek, felújítottak, miközben a vállalkozói szféra is jelentős létesítményekkel gazdagította Szeghalmot. A Sárrét hagyománytisztelő "fővárosa" jelent formáló és jövőt építő törekvései mellett, méltóképpen őrzi, becsüli történelme során szerzett anyagi és szellemi értékeit.295x295px|Református templom|alt=|bélyegkép
Közélete Polgármesterei + Terminus Név Jelölő szervezet Megjegyzés1990–1994Kovács ImreFüggetlen Városvédő Egyesület1994–1998Kosaras BélaMSZP–SZDSZ1998–2002MSZP2002–2006Macsári JózsefMSZP2006–2010MSZP–SZDSZ2010–2014független2014–2019független2019–2024független2024–független
Népesség
Népességszám