Kürtös

Fekvése Aradtól 15 km-re északra fekszik. Vasúti határátkelőhely Magyarország felé.

Nevének eredete Először 1519-ben említik, Kurteghaz néven. Ez alatt valószínűleg „Kurtaegyház”-at kell érteni, ugyanis 1561-ben, pusztaként mint Kurta feyer Egyhaz bukkan föl. 1567-ben és 1579-ben, oszmán-török nyelvű adóösszeírásban a valószínűleg délszláv nyelvű összeírók Kisfehéregyházként hivatkoztak rá. A Kurtics név a korábbi magyar Kurtaegyház-ból vagy Kurtafejéregyház-ból a szerbben alakulhatott ki a 17. században (1645-ben Kurtik és Kurtigy), és a 18. században a települést újranépesítő románok is átvették. A helyi hagyomány a Cutița (Kutica) nevű földesúri majorból származtatta. Ebből a helynévmagyarosítás alatt, Arad vármegye vezetőségének romantikus ihletésű ötletére alkották és tették hivatalossá a Kürtös nevet.Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999 1921-től egy ideig hivatalosan a Decebal nevet is viselte.

Története Első említésekor, 1519-ben a világosi váruradalomhoz tartozott, akárcsak a tágabb vidék legnagyobb része. 1561-ben puszta, 1567-ben és 1579-ben azonban a hódoltsági adóösszeírók huszonhárom családot írtak össze benne, jobbára magyar névvel.Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982, 123–24. o. Később ismét elpusztulhatott, a 17. század folyamán területe vákuf. 1722-ben a Kutas nevű faluban (első említése: 1437, Kuthos) tizennégy lakatlan telket találtak. Kutas ezután települt újra román lakossággal, akik a későbbi hagyomány szerint Gyulicáról és az erdélyi Tövisről származtak. Az 1740-es években a szerb határőrvidéki ezredes Horváth János birtoka volt, 1746-ban 81 jobbágycsalád lakta. Miután a Tisza-Marosi határőrvidéket 1750-ben feloszlatták és Horváth sokezer más szerb határőrrel együtt az Orosz Birodalomba (a mai Dél-Ukrajnába, Új-Szerbiába) települt, a birtok felét Kászonyi András vásárolta meg tőle. Az ezt követő években lakossága gyorsan változott. Egy közlés szerint négyötödük elköltözött a szertelen robotteher elől, és a helyükre hozott jobbágyok gyorsan továbbálltak.Gheorghe Ciuhandu: Românii din Câmpia Aradului de acum două veacuri. Arad, 1940 1765 és 1770 között svábok is betelepültek – nagy részük innen a bánáti Szentandrásra költözött, a kevés helyben maradt család később elmagyarosodott.Matthias Weber – Anton Petri: Heimatbuch Sanktandres im Banat. H. n.: Heimatortsgemeinschaft Sanktandres, 1981, 32. o. Számukra Kászonyi András római katolikus templomot építtetett. 1741-ig Zaránd, attól kezdve Arad vármegyéhez tartozott.

Mai helyére 1772 után kezdték összevonni a Kutas és Tövisegyháza határához tartozó, szórt tanyák lakóiból. Kutas és Tövisegyháza azonban a 20. század elejéig lakott maradt (utóbbi Simánd részeként). 1784–87-ben Kászonyi Andrásnak 109 jobbágycsaládja, Marczibányi Istvánnak 43 jobbágy-, 28 házas és nyolc házatlan zsellércsaládja élt benne.Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában, 1. köt. Bp., 2013 A Kászonyi-birtokot később a Friebeisz család örökölte. 1786. júliusában 188 családnyi lakossága csatlakozott a Horea-felkeléshez. Magyar lakói lassan szivárogtak be mint cselédek és napszámosok. A 19. század közepén gazdaságát még a szarvasmarha- és juhtenyésztés dominálta, határában emellett dohányt is termesztettek. 1858-tól az Arad–Szolnok-vasútvonal megnyitása, Kurtics/Kürtös vasótállomás átadása adott lökést a gabonatermesztésnek, illetve a helyi fogyasztásra korábban is vetett görög- és sárgadinnye termesztésének. Ekkoriban költöztek be zsidó lakói is. Zsidó iskoláját 1860-ban nyitották, a hitközség 1868 után a neológ irányzathoz csatlakozott.Frojimovics Kinga: Neológ (kongresszusi) és status quo ante rabbik Magyarországon 1869-től napjainkig. Budapest, 2008, 82. o. 1883-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Almásiratost és Szentpált. Szentpál és Sofronya a trianoni békediktátum után önállósult, a vasút túloldalán, a településtől délnyugatra fekvő Almásiratos pedig elnéptelenedett.

A századfordulón több uradalom is feküdt határában: Friebeisz Miklósé, Mocsonyi Zénóé, Purgly Jánosé, Justh Zoltáné és az Almásy család almásiratosi uradalma. 1903-ban aratósztrájk helyszíne volt. Itt működött a román baptisták egyik korai missziós központja. 1887-ben az egyik uradalomhoz szegődött el Mihai Brumar csizmadia, aki a budapesti német gyülekezetben lett baptistává. Igehirdetése nyomán 1892-ben tartották meg az első bemerítkezést, 1895-ben pedig befejezték az imaház építését.Alexa Popovici: Istoria baptiștilor din România, 1. köt., 1980, 56–62. o. Már ekkoriban sok cigány élt a faluban, akik főként kupeckedéssel foglalkoztak.

A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Aradi járásához tartozott. A békediktátum a településtől északra húzta meg az új román–magyar határt. 1921-ben vámállomás létesült benne, ugyanekkor elkezdték vasúti műhelyek építését. Az 1930-as években a kommunista mozgalom egyik központja volt Arad megyében. 1968-ban kapott városi rangot.

Népessége 1824-ben 1179, 18 és 60 év közötti adóköteles lakosát írták össze. Az 525 adófizető család közül 402 volt jobbágy, 123 zsellér, tizenhat céhes kézműves, négy szolga és két kereskedő. 1880-ban 4906 lakosából 3959 volt román, 555 magyar, 79 német és 61 szlovák anyanyelvű; 4200 ortodox, 433 római katolikus és 208 zsidó vallású. A hozzátartozó Kutas lakosságát külön nem mutatták ki. 1910-ben a település lélekszáma 8298 fő volt. Anyanyelv szerint 5928 fő (71,5%) volt román, 2166 fő (26%) magyar, 180 fő (2%) német, valamint 24 fő (0,2%) egyéb anyanyelvű volt; összesen 3229 fő (39%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 5849 fő (70,5%) volt görögkeleti, 1990 fő (24%) romai katolikus, 144 fő (2%) református, valamint 315 fő (4%) egyéb vallású volt. Az írni-olvasni tudók száma 217 fő (32,5%) volt. Ezek az adatok azonban némileg félrevezetőek, mivel a népszámlálás idején a településhez tartozott Kutas, Almásiratos, Sofronya és Szentpál is. Utóbbiak nélkül magát a települést 5916-an lakták, közülük 5204 volt román, 644 magyar és 55 német; 5121 ortodox, 475 római katolikus, 137 zsidó, 128 református és 102 baptista. Kutason ugyanekkor 640 fő élt, közülük 269 magyar, 265 román és 103 német anyanyelvű; 319 római katolikus, 257 ortodox és 46 református vallású. 2021-ben 7279 lakosából 5140 vallotta magát román, 1033 roma, 139 magyar és öt német nemzetiségűnek;Populaţia rezidentă după etnie 4509 ortodox, 905 pünkösdi, 457 baptista és 188 római katolikus vallásúnak.Populaţia rezidentă după religie

Nevezetességei A késő barokk Kászonyi-kastély (1769) a város közepén, parkkal körülvéve fekszik. Mezőgazdasági kombinát székháza működik benne. A római katolikus templom (1772). A régi ortodox templom 1778 után épült. A templom melletti térre 1990 után új ortodox templomot építettek, így most egymás mellett két, ugyanazon egyházközséghez tartozó templom is áll. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok. Termálvizes strand.

Kurtics az irodalomban Főként itt játszódik Ioan Slavici 1884-ben megjelent, Az erdei lány (Pădureanca) című kisregénye. A cselekmény Busuioc kurticsi nagygazda, Iorgovan, a fia, Sofron, a cselédje és a kéveszedőként náluk arató Simina körül bonyolódik.

Gazdasága Vámszabad terület. Tej- és húsfeldolgozó.

Oktatás Ion Creangă Technológiai Líceum.

Botrány a katolikus temető körül 1944. szeptemberében Kürtös határában súlyos harcok folytak az Arad felől hátráló magyar honvédcsapatok, az 1. magyar páncéloshadosztály és a szovjet 18. harckocsihadtest csapatai között. A harcokban hősi halált haltak közül mintegy negyven magyar katonát a kürtösi katolikus temetőben helyeztek örök nyugalomra.Sarusi Mihály: Kisiratosi falurajz Hitel 2015. június, 37. o. Az itt eltemetettek között nyugszik többek között Duska József százados az 1. gépkocsizó lövészezred 3. századának parancsnoka, az osztrogorszki hős Duska László testvérbátyja is.Mult-kor.hu:Családi küldetés:Négy Duska fivér a háborúban A katonák nyugalmát évtizedekig semmi sem háborgatta. 2010 őszén a helyi önkormányzat megbízásából a település halastavát kikotorták és az iszapot a katolikus temető kerítését megbontva több méter magasan annak régi magyar sírjaira és a katonasírokra hordták. Mi több a régi sírok egy részén utat alakítottak ki. Ez ügyben 2011. április 6-án a temetőben lakossági fórumot tartott a település magyar lakóinak egy csoportja.Nyugatijelen.com:Májusban mindent helyre hoznak

Jegyzetek

Források Somogyi Gyula: Arad szab. kir. város és Arad vármegye községeinek leirása. Arad, 1913 Sorin Bulboacă (coord.): Curtici oraș european. Arad, 2018

További információk Sarusi Mihály "Bun, drága, bun - Kürtösön, virágvasárnap" című művéből részlet a Napkút kiadó/Napút Online oldalán

Kategória:Románia városai Kategória:Románia fürdőhelyei Kategória:Arad megye települései Kategória:Arad vármegye települései

Kürtös

Źródło i licencja