Füzér (szlovákul: Fizér) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásában. Itt található Magyarország legészakibb határpontja.Magyarország legészakibb településének nem nevezhető, mert lakott településrésze több másiknál délebbre fekszik. Az ország legészakibb lakott települése Hidvégardó. A Hegyköz idegenforgalmának egyik központja, látnivalói közül kiemelkedő Füzér vára.
Fekvése Miskolctól közúton 95 kilométerre északkeletre, a magyar–szlovák határ mellett található. Közigazgatási területén fekszik Magyarország legészakibb pontja, valamint az ország egyik legmagasabb hegycsúcsa, a Nagy-Milic (896 méter).
A környező települések közül Pusztafalu 2, Füzérkomlós 3, Filkeháza 4, Hollóháza pedig 6 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a 7 kilométerre található Pálháza, a járás központja, Sátoraljaújhely pedig 26 kilométernyire van innen.
A Zemplén-Abaúji Hegyköz Magyarország legészakabbra fekvő területén a Zempléni-hegység keleti szélén terül el. Eredetileg a Bózsva-patak völgyében, Hollóháza, Kovácsvágás és Füzérradvány közé eső medencében egykor 15 település helyezkedett el, de újabban ide sorolják az ezektől délre, Sátoraljaújhelytől a szlovák határig terjedő terület 6 települését is. Ezek alapján a Hegyköz települései Filkeháza, Füzér, Füzérkajata, Füzérkomlós, Füzérradvány, Hollóháza, Kisbózsva, Kishuta, Kovácsvágás, Nagybózsva, Nagyhuta, Nyíri, Pálháza, Pusztafalu, Vágáshuta valamint Alsóregmec, Felsőregmec, Mikóháza, Rudabányácska, Széphalom és Vilyvitány.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3719-es út, ezen érhető el Pálháza, illetve Kéked irányából is. Az út azonban csak a déli határszélén halad el, központjába egyedül a 37 121-es számú mellékúton lehet eljutni, ez alapján tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető. Pusztafaluval (mely szintén zsáktelepülés) a 37 122-es számú mellékút köti össze.
A településen áthalad az Országos Kéktúra 27-es számú szakasza.
Története A terület az Árpád-korban az erdőispánságok közé tartozott sárospataki központtal, majd történelmét a – tatárjárást megelőzően valószínűleg már erődítménnyel is rendelkező – füzéri uradalom határozta meg. Ebben a korban Füzér a főúri uradalom nagy jelentőséggel bíró része; a település további tíz faluval együtt biztosította az uradalom bevételeit.
1205 és 1209 között Bánk bán volt Abaúj vármegye ispánja, a falu is az ő birtoka volt. Füzér története szorosan egybekapcsolódik a füzéri váréval, ami egy vulkáni eredetű csúcson áll. A vár, legkorábbi váraink egyike, egyes források szerint a tatárjárás előtt épült és 1235-ben már állt. II. András megvásárolta a várat, innentől a hozzá tartozó falvakkal együtt királyi birtok volt. Füzért és a hozzá tartozó uradalmat IV. Béla 1262–1263 körül lányának, Anna halicsi hercegnőnek adományozta. 1285 után a település a várral együtt minden bizonnyal Aba Amadé birtokába került.
A vár és a hozzá tartozó település a 16. századtól Perényi Imréé, majd a Báthoriaké, a Nádasdyaké, majd a Károlyiaké volt. 1526–1527-ben ebben a várban őrizték a magyar Szent Koronát. Az uradalom jelentősége mindaddig megmaradt, míg 1676-ban a végvárvonal felszámolása részeként a császári katonaság fel nem gyújtotta a várat. bélyegkép|220px|Füzér az 1780-as években Az erődítmény pusztulásával a település jelentősége sokszorosan csökkent, majd a Rákóczi szabadságharcot követően kolerajárvány sújtotta a lakosságot. Aki nem esett a betegség áldozatául, az elköltözött. Hatvan és Aszód környékén ma is élnek Füzérről származó családok. A hegyköz újkori fejlődésében a füzérradványi Károlyi-uradalom játszott szerepet, s megállapítható, hogy e terület a földesúri korlátozások következtében gazdaságilag lassan fejlődött.
A Rákóczi-szabadságharc után a település elnéptelenedett, de később újra benépesült.
A 19. századra már kedvelt kirándulóhely volt szép erdeje és a közeli gyógyfürdők miatt. Borovszky Samu 19. századi leírása így mutatja be Füzért:Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE ÉS KASSA. ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Füzér. Komlóstól nem messze van északra Füzér, körjegyzőséggel, 125 házzal, 791 magyar és tót ajku lakossal. Postája: Abaúj-Komlós. Egy magas sziklaormon látjuk régi hires várának romjait, amelynek képét más helyen mutatjuk be. Falainak egy része, daczolva az idő viszontagságaival, még elég jó karban áll. Itt van gróf Károlyi László uradalmának központi erdőfelügyelősége.
A Füzéri járáshoz, melynek a székhelye ekkor Hernádzsadányban volt, a 20. század elején 53 kisközség tartozott 24 482 lakossal. 1919-ben a füzéri járás nagy része Csehszlovákiához került és Gönc lett a járási székhely.
Füzér település a két háború közötti időben Abaúj-Torna vármegye gönci járásához tartozott, lakosainak száma 1944-ben 773 fő volt. A falu ekkor 155 házból állt, területe 10 218 katasztrális hold. Az itt élők földművesek, csekély számban ipari munkások és mesteremberek voltak.
Lakosai alapvetően római-, görögkatolikus és református hitvallásúak, 1910-ig a zsidó hitközség tagjai is éltek a településen, a római katolikus anyakönyvezés 1783-tól ismert. A településen egy-egy római és református templom, illetve temető található, valamint a zsidó temető is fellelhető mind a mai napig. Nemzetiség szerint magyar, tót, ruszin és cigány (egyes írásokban újmagyar) népcsoportok éltek a településen.
Környéke természetvédelmi terület, amely a Zempléni Tájvédelmi Körzethez tartozik. Különlegessége a fokozottan védett sziklagyep növényzet és a Carpaticum flóratartomány, mint a sziklai csenkesz, északi szirtipáfrány, magyar kőhúr, rózsás kövirózsa, barátszegfű,Az EchoTv hivatalos Youtube csatornája: A legszebb magyar település? Füzér - 2012. augusztus 26. valamint a községen keresztülfolyó Bisó-patak mentén ligeterdők találhatók. A mozaikos gazdálkodási szerkezet a természeti adottságoknak megfelelően alakult ki. Így a patak menti mélyebb fekvésű, vizenyős területeken kaszálók, az enyhén hullámos domboldalakon szántóföldek, a lejtők legmeredekebb részein pedig legelők vannak.Dr. Kiss Gábor: „KORMOS BÁBA” tanösvény (Kirándulásvezető-füzet) – 2002
A település fűzfákról kapta a nevét. Oklevelekben említik: Füzér, Fizeralia, Fywzer és Fyzer néven is.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács Jenőné (független) 1994–1998: Novák Imre (független) 1998–2002: Novák Imre (független szlovák kisebbségi) 2002–2006: Horváth Jenő (független) 2006–2010: Horváth Jenő (független) 2010–2014: Horváth Jenő (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Horváth Jenő (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Horváth Jenő (Fidesz-KDNP) 2024– : Lukács László (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a település lakosságának nemzetiségi összetétele tarka képet mutat, a többszörös identitás választásának jogával sokan éltek. Az adatok alapján az 579 lakosból egy híján valamennyien magyar nemzetiségűnek vallották magukat, de emellett cigánynak 90 fő (16%), szlováknak pedig 82 fő (14%) nevezte magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,1% lengyelnek, 0,5% németnek, 20,1% szlováknak mondta magát (4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,8%, református 12,7%, görögkatolikus 18%, felekezeten kívüli 1,1% (4,5% nem válaszolt).Füzér Helységnévtár
2017-ben 428 fő volt a község népessége, melyben már az előbb említett kis létszámú nemzetiségek közül csak a szlovák maradt meg, számuk körülbelül 50 főre tehető.
2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 20,8% szlováknak, 2,4% cigánynak, 0,9% ruszinnak, 0,3% németnek, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,7% volt római katolikus, 9,2% református, 12,2% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 2,7% felekezeten kívüli (20,7% nem válaszolt).Füzér Helységnévtár
Elsősorban ruszin, szlovák és magyar eredetű lakossága gazdag hagyományokat őriz táncaiban, népdalkincsében és más szokásaiban is.Darmos István: Füzér táncai és táncélete, folkMAGazin 2006/6 (online)
Nevezetességei Füzér vára
bélyegkép|A füzéri vár a felújítás után Füzér középkori vára a település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.
Első írásos említése 1264-ből származik, bár valószínűleg már a tatárjárás előtt állt. A feltételezések szerint az Aba nemzetség építtette az Árpád-korban, különlegessége, hogy egyike lehet az első magyarországi magánbirtokú kőváraknak. A 13. században II. András megvette a várat, amely a tatárjárásig a királyi birtoktest részét képezte, majd adományozás útján visszakerült az Abákhoz. A rozgonyi csata után Károly Róbert elkobozta, és Drugeth-, majd Perényi-tulajdonba került. Amikor Perényi Gábor 1567-ben fiúutód nélkül meghalt, a vár előbb a Báthori, majd a Nádasdy családhoz került. A Wesselényi-összeesküvés után a várat elkobozták, majd a császári katonaság felégette és hátrahagyta.
Az évszázadokon át omladozó épületegyüttes értékét a romantika idején ismerték fel ismét, és ekkortól kezdve az örökségvédelem látókörébe került. 1977-től régészeti feltárásokat végeztek, 1992-től renoválási munkák kezdődtek, 2014–15 között pedig a felsővár felújítása, elpusztult részeinek részleges rekonstrukciója is megtörtént, így ma Magyarország egyik legjobb állapotú középkori vára.
Szent István római katolikus templom bélyegkép|A római katolikus templom télen A templom a 13. században román stílusban épült, melyet Szent István tiszteletére szenteltek, erről ad bizonyságot a templom oltárképe, amelyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával. Mária karján a kis Jézust láthatjuk. A jelenleg látható olajfestményt 1875-ben Jozef Gubalski készítette, de feltételezhető, hogy az előző oltárkép is államalapító Szent Királyunk ország felajánlását jelenítette meg, mert a plébánia 19. századi pecsétjén is így örökítették meg István királyt. 1808-ban barokkosították a templomot, hozzáépítettetek egy harangtornyot, továbbá meghosszabbították a szentéllyel. A füzéri Szent István templom a 20. század elején elnyerte mai formáját. A templomot 1996 és 2002 között felújították. Az 1998-as felújítása során kerültek napvilágra román kori falfestmények egy román kori ajtó és a régi Szentségház, a Pasztófórium (falfülke, mely 14. századi Szentélyben az oltárral szemben állva jobb oldalon volt). A Pasztofórium másolatát a Várkápolnában helyezték el 2015-ben. Barokkosításának kétszázadik évfordulóján 2008. november 9-én ünnepélyes keretek között avatták fel az eseménynek emléket állító márványtáblát.
Református templom A református templom II. József türelmi rendelete után 1785-ben épült, a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek helyszíne. A templomot a várral a háttérben, híres festőnk Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom akkori állapotát, ám ma már házak fogják közre, és a ligetes idill is eltűnt.
Az épület legfőbb értékét a Pandák Mihály által 1832-ben készített festett kazettás mennyezett adja. A festett kazetták a teremtett világ gazdagságát jelenítik meg, melyeken az égboltot idéző nap-, hold-, és csillagábrázolások mellett a menny is megjelenik. A templom mennyezetek festett kazettás díszítésének a reformáció korától közel háromszáz évig élő hagyománya volt Erdélytől a Dunántúlon át Észak-Magyarországig. Az itt látható mennyezet a Kárpát-medencei emlékanyagban a késői alkotások között tarthatjuk számon.