Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Fekvése Miskolctól közúton 89 kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhelytől mintegy 20 kilométerre található. A településhez legközelebb eső város a mindössze 2 kilométerre fekvő Pálháza; a környező települések közül Filkeháza 4, Bózsva 5 kilométerre található. Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg.
Története Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan alakban írva. Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.
A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány-hegy és Radvány-pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270. évi határjárásából is látható.
1280 előtti oklevél szerint IV. László magyar király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamásnak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15. századtól a Füzéry család birtokában volt.
A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332–33-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák, vallási megoszlásuk: 333 római katolikus, 61 görögkatolikus, 240 református.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
A török időkben lakossága nagymértékben megritkult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Czilli Mátyás (független) 1994–1998: Czili Mátyás (független) 1998–2002: Czili Mátyás (független) 2002–2006: Czili Mátyás (független) 2006–2010: Czili Mátyás (független) 2010–2014: Pandák Pál (független) 2014–2019: Pandák Pál (független) 2019–2023: Kiss Nándor Attila (független) 2024– : Kiss Nándor Attila (Fidesz-KDNP)
A településen 2023. július 23-án időközi polgármester-választást – és képviselő-testületi választást – kellett volna tartani, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt, ám ezt a választást egy időközben bekövetkezett jogszabályváltozás miatt már nem lehetett megtartani.nyilvántartása a 2023. évi időközi önkormányzati választásokról. Választás.hu, 2023. június 18.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,8%-a magyarnak, 32% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,6% szlováknak mondta magát (0,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 21%, görögkatolikus 9,8%, felekezeten kívüli 3% (9,8% nem válaszolt).Füzérradvány Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,4% szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 13% református, 6,9% görög katolikus, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus,1,8% felekezeten kívüli (45,7% nem válaszolt).Füzérradvány Helységnévtár
Nevezetességei Károlyi-kastély – a 16. századi eredetű kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1860 és 1870 között Arborétum a kastélykertben – a park 1975 óta természetvédelmi terület és arborétum Pincesor Art Galéria
Képgaléria
Jegyzetek
Források Györffy György: Abaújvármegye.
További információk Füzérradvány weboldala Fényképek a Károlyi-kastélyról (2008)
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület