Lövéte (románul Lueta) község Romániában, Hargita megyében. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius többségű falvak vannak.
Fekvése Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik 600-700 m tengerszint feletti magasságon. A környező dombok, fennsíkok mintegy 100-200 méterrel emelkednek a község fölé. Délnyugat és északnyugaton a Várhegy (836 m), Domokos-hegye (838 m), a Láz-tető (856 m), valamint a Pokolláz (875 m) vulkáni fennsíkja, emelkednek. A keleti oldalon a Kis-Homoród és a Vargyas vízválasztóján húzódó Kőgyakra-teteje (731 m), Hosszúmocsár (840 m), Papláza (816 m), a Hegy (807 m), Őrhegy (802 m), Bánya-tető (857 m), valamint Vargyasláza fennsíkja védik az erős széltől és viharoktól. Az alacsonyabban fekvő dombok (Latamás 706 m; Senye hegye 664 m; Póshegye 722 m; Csúfhegye 707 m) is bástyákként veszik körül a belterületet.
A telkek felaprózódása következtében, besűrűsödés útján vált halmazfaluvá. A belterület egyaránt kiterjed a hordalékos, lerakódott ártérre és a — hol lejtősebb, hol pedig hirtelen meredek — domboldalakra, egészen az agyagos, márgás, köves szántóterület határáig, úgy, hogy egyes falurészek között mintegy 50, sőt 100 m szintkülönbség van. Belterülete mintegy negyvenkétezer négyzetméter, a házak száma 1185.
Nevének eredete A község neve, még az Árpád-korban határőri feladattal megbízott első magyar telepesek ún. királyi lövészek (lövők), azaz íjászok jelenlétéhez köthető.
Története A falutól fél órányira, a Homoród szűk völgye feletti Várhegyen egy földvár nyomai láthatók, amely a középső bronzkorban (Wietenberg-kultúra) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. Orbán Balázs szerint Álmos vezér építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.
A tatárjáráskor lakói az Almási-barlangba menekültek. A települést 1456-ban súlyos pestisjárvány sújtotta.
A falu közepén egy kiszögellő fokon álltak Székely Mózes 16. századi udvarházának romjai, anyagát 1772-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott Báthory István fejedelemtől, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei vashámor is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.
Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt 1772-ben lebontották.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
Népessége 1910-ben 3929, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
1992-ben 3726 lakosából 3721 magyar és 5 román volt.
2002-ben lakossága 3523 fő volt.
A 2021-es népszámláláson Lövéte községben 3338 lakost számláltak. Ebből 3201 magyar és 5 román volt.
Látnivalók bélyegkép|jobbra|188px|Az I. világháború hősi halottainak emlékműve
A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. Kerítése 1842-ben készült. A falu sóskútját fedő épület 1866-ban készült és az abból kinyert 40% sótartalmú vizet a helyiek "vízsónak" nevezik. Egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött. A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el. Kápolnájának helyét egy kőhalmaz jelzi. Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el. A tájház a falu központjában, az egykori piactér mellett áll. A kőtornácos szász építészeti stílus hatásait magán viselő épületbe két szoba van berendezve. A tisztaszobába vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák stb. láthatók. A hátsó szobában Ádám Gyula állandó fotókiállítása látható
Borvízforrások és népi fürdők Lövéte borvízforrásai és gyógyfürdői Nádasszéki fürdő Hargitaliget Kirulyfürdő
Híres emberek Itt voltak a birtokai Erdély egyetlen Székelyföldről (Udvarhelyről) származó fejedelmének, Székely Mózesnek. Udvarháza Lövéte közepén, az ún. Udvarkertben állott. Itt született 1907. március 4-én Ladó Lajos autodidakta író és szerkesztő. Itt született 1929. február 7-én Török László író, újságíró, filmkritikus. Itt született 1929. július 17-én Balázs Márton matematikus. Itt született 1937 szeptember 3-án Márton Attila fizikus, fizikai szakíró. Itt született 1952. szeptember 10-én Kasza Imre muzeológus, grafikus, festő, művészeti író. Itt született 1964. szeptember 13-án Mihály János történész. Itt született 1965. február 5-én Sorbán Angella szociológus, szociológiai szakíró. Itt született 1972. február 2-án Lövétei Lázár László költő, műfordító.
Testvértelepülés Budakalász, Magyarország Domaszék, Magyarország Maglód, Magyarország
Jegyzetek
További információk Internet Hivatalos honlap
Könyvek
Kategória:Hargita megye települései Kategória:Udvarhely vármegye települései