Az euróHivatalos írásmódja nem tisztázott, egy 1998-as EU-rendelet szerint latin betűs írásban rövid o-val írandó, ami ütközik a magyar nyelv szabályaival. Bővebben: Eurónak vagy euronak írjuk majd a közös pénzt? (Index.hu, 2004. október 13.), Euro-euró vitát robbantottak ki a magyar EP-képviselők (Index.hu, 2006. december 19.) (devizakód: EUR, szimbólum: €) az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, valutája,A lisszaboni szerződés szerint. Ez nem érinti az eurót nem használó országok jogi helyzetét. amelyet a 27 tagállam közül 21 ország és az Európai Unió intézményei közösen használnak, ők alkotják az eurózónát.
Az eurót az eurózónában jelenleg körülbelül 337 millió ember használja. Az eurózónán kívül hat európai országKoszovó jogi helyzete vitatott, az EU tagállamainak nagyobb része önálló országként ismerte el. fizetőeszköze: Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán enklávé törpeállamok szerződés alapján,Monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodások (Monaco, San Marino, Vatikán és Andorra) – Europa.eu, Koszovó és Montenegró egyoldalúan vezette be. Szintén egyoldalúan bevezetett fizetőeszköz a dél-afrikai Zimbabwéban, amely 2009 óta nem rendelkezik önálló fizetőeszközzel, viszont az országban, több más pénznem mellett az euró is használatban van. Az eurót egyoldalúan bevezetett országok nem rendelkeznek képviselettel az Európai Központi Bankban.
Bevezetése óta az euró a második legjelentősebb tartalékvaluta, valamint a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár mögött, emellett a világon a legnagyobb összértékben jelen levő valuta. Amennyiben az eurózónát egységes egészként kezeljük, a világ második legnagyobb gazdaságának számít.
A közös pénz nevéről az 1995-ös madridi csúcstalálkozón született döntés. Az eurót 1999. január 1-jén vezették be, mint elszámolási pénzt, 1:1 arányban felváltva az európai valutaegységet. Az euróérmék és az euróbankjegyek 2002. január 1-jén kerültek forgalomba.
Az EU-val kapcsolatos csatlakozási szerződés kimondja hogy az unióba belépő államnak előbb-utóbb csatlakoznia kell az euróövezethez, de Magyarország még 2024-ben sem tudta teljesíteni az euró bevezetésnek a feltételeit és a Fidesz-kormány nem is mutatott rá szándékot.Úgy néz ki, Orbán végleg lemondott a magyar euróról Telex, 2024. december 24. A Tisza Párt kormányának célja, hogy 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének feltételeit és ezután bevezethesse az országban.
Világszerte 175 millióan használnak az euróhoz kötött pénznemeket, ebből 150 millióan Afrikában.
Gazdasági jelentősége Az euró az EU közös gazdasági és monetáris politikájának (Európai Gazdasági és Monetáris Unió) fő eszköze. Bevezetésének gazdaságpolitikai célja az egységes piac működésének javítása, a négy szabadság érvényesítése, azaz az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának könnyebbé tétele. A bevezető tagállamok általános gazdasági fejlődésük egyik sarokkövének tekintik. A forgalom megkönnyítése, az árak összehasonlíthatóságának növelése, az átváltási költségek és az árfolyam-kockázatok megszüntetése révén elősegíti az EU belső piacának fejlődését. A különböző pénznemek eltűnésével alapja a tőkepiac integrációjának, s hatékonyan mérsékli az európai gazdaságokra ható külső inflációs nyomást.
A közös gazdasági és monetáris politika vezető intézménye az Európai Központi Bank (EKB) ennek elsődleges célja az árstabilitás biztosítása, azaz az infláció leszorítása, a fenntartható gazdasági növekedés támogatása, összességében az anticiklikus gazdaságpolitika.
Az eurózóna lakosainak száma 2007. január 1-jén 312,7 millió, és a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) 22%-át képviseli, míg az Egyesült Államok 28%-ot.La politique monétaire de la zone euro et la Banque centrale européenne © Fondation Robert Schuman – Questions d'Europe n°51 Az eurót az amerikai dollár, az angol font sterling és a japán jen mellett a legújabb irányadó világvalutaként tartják számon.EKB-honlap: Eugenio Domingo Solans (az EKB igazgatótanácsának tagja) beszéde, Mexikó, 1999. március 10. 2006-ban az euró a világ tartalékvalutái között erős második helyen áll a dollár mögött. (A USD részesedése a világ tartalékaiban 65,7%, az euróé 25,2%, az angol fonté 4,2%, a japán jené 3,2%, a svájci franké 0,2%.)HVG 2007. április 7. az IMF nyomán
Az afrikai valutaközösségi frank, a bosnyák konvertibilis márka, a comore-i frank, a csendes-óceáni valutaközösségi frank és a zöld-foki escudo fixen (állandó átváltási aránnyal) az euróhoz rögzített árfolyamúak. Ezek többsége korábban a francia frankhoz, a német márkához vagy a portugál escudóhoz kötötték árfolyamukat.
Árfolyama bélyeg|bal|400px|Hosszú távú kamatráták 1993 óta A magyar forinthoz viszonyítva Az euró 1999. január 4-én (hétfői napon) 251,43 forint árfolyamon kezdett. A 2000-es évek elejének kedvező hazai gazdasági mutatói mellett leginkább a 240–270 közötti sávban mozgott. A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság hatására az év júliusára történelmi mélypontra került (július 18-án 229,11 forint). Majd ezt követően az árfolyama meredeken emelkedett, 2009 februárjában átlépte a 300 forintot (március 6-án 316,00). Ezt követően visszacsökkent a 265 körüli szintre, de a 2010-es évek első felében nagyobb volatilitás mellett folyamatosan visszaerősödött a 300 forintos szintre. A beáramló Európai Uniós támogatások hatására 2014 és 2018 között 310 forint körüli árfolyamszinten stabilizálódott. 2019. január elején már 322,55 Ft lett, onnantól kezdve folyamatosan tovább nőtt az árfolyama. 2022. júniusban lépte át a 400 Ft-os határt, majd a orosz-ukrán konfliktus következtében 2022 őszére kialakult európai energiaválság miatt októberben a 430-as szintet is túllépte. (2022. október 13-án 432,94 értékben tetőzve) 2023 júniusára a forint vissza tudott erősödni a 368,78 szintre, de innentől kezdve ismét emelkedett az euró árfolyama, 2025. első felében jellemzően a 400–410 forint közötti sávban mozgott. 2025 szeptemberében a forint ismét 390-ig erősödött. jobbra|bélyegkép|260px|Euró–dollár (USD) árfolyama (1999-2024)
Az amerikai dollárhoz viszonyítva Az euró amerikai dollárhoz viszonyított árfolyama az 1999. januári bevezetéskor 1 EUR = 1,16 USD körül volt. Majd a dollár 2001-ig erősödött (2001. júniusban 0,85). A 2001-es terrortámadásokat követően ugyanakkor folyamatosan növekedett az euró dollárhoz viszonyított árfolyama, a 2008-as gazdasági válság hatására az év nyarára elérve az 1,57-es szintet. Innentől kezdve kisebb-nagyobb volatilitás mellett az euró gyengült. A 2022-es európai energiaválság miatt ismét a paritás alá került (2022 szeptemberében 0.95 szinten állt). 2025-re ismét a bevezetéskori arány körüli szint volt a jellemző árfolyam.
Az euró nyelvi vonatkozásai
Az új közös pénz nevéről a madridi csúcson (1995. december 15–16.) született megállapodás az akkori uniós tagok között; az euró ekkor kapta jelenlegi nevét. Az „euró” név megalkotója a belga eszperantista, Germain Pirlot volt. Így az EU-tizenötök rendelkeztek a közös pénz nevének írásmódjáról is, mely a döntés értelmében egyes szám, nem ragozott formában, minden tagállami nyelven egységesen euro, tekintet nélkül az egyes országok helyesírási különbségeire.
Az Európai Unió 2004-es bővítésekor csatlakozó új tagállamok az euró írásmódjára vonatkozó szabályokat az acquis communautaire, azaz az Európai Unió egész érvényes jogrendszere egészével együtt átvették.
A megkövetelt írásmód azonban több nyelvben is problémás, így a pénznem írásmódja körüli merev szabályokat többen is vitatták/vitatják, köztük Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország és Szlovénia. (szlovénül: evro, litvánul: euras, lettül: eiro, magyarul: euró, máltaiul: ewro)
A jelenlegi gyakorlat szerint az euróérméken, euróbankjegyeken és az az Európai Unió hivatalos jogi dokumentumaiban minden, latin betűs írásmóddal rendelkező hivatalos nyelven az euro változatot kell alkalmazni. Ez a szabály azonban természetesen nem kötelezi a szóban forgó nyelveket használó tagállamokat arra, hogy „belső használatra” is ezt a változatot alkalmazzák.
Az euró megjelölése az egyes nyelvekben eltérő kiejtéssel párosul: németül [] angolul [] franciául [] hollandul [] görögül [] finnül [] olaszul [] spanyolul []
Az euró mint fizetőeszköz
Az euró a 2020-as évek közepén 27 európai ország pénzneme: 21 európai uniós tagállam alkotja az eurózónát, 4 törpeállam megállapodás alapján használja, míg 2 ország egyoldalúan vezette be a közös pénzt.
Az euró bevezetésének időpontja 1999: , , , , , , , , , , , , és a 2001: 2002: és (Nem EU-tagok) 2007: 2008: és 2009: 2011: 2014: és 2015: 2023: 2026:
Az Európai Unión belül (eurózóna)
Ausztria (korábbi pénzneme az osztrák schilling, ATS), Belgium (belga frank, BEF), Bulgária (bolgár leva, BGN),Ciprus (ciprusi font, CYP), Észtország (észt korona, EEK), Finnország (finn márka, FIM), Franciaország (francia frank, FRF), Görögország (görög drachma, GRD), Hollandia (holland forint, NLG), Horvátország (horvát kuna, HRK), Írország (ír font, IEP), Lettország (lett lat, LVL), Litvánia (litván litas, LTL), Luxemburg (luxemburgi frank, LUF), Málta (máltai líra, MTL), Németország (német márka, DEM), Olaszország (olasz líra, ITL), Portugália (portugál escudo, PTE), Spanyolország (spanyol peseta, ESP), Szlovákia (szlovák korona, SKK) és Szlovénia (szlovén tolár, SIT) – az EU-27 azon 21 országaként, amelyek áttértek az euró használatára – együttesen alkotják az eurózónát, más néven európai valutauniót. Ezen országok jogosultak mind euróérmék, mind euróbankjegyek kibocsátására.
De jure (monetáris megállapodás szerint) Az euró bevezetésével egyidejűleg az európai enklávé törpeállamok, Monaco (korábbi pénzneme a monacói és a francia frank, MCF/FRF), San Marino (San Marinó-i és olasz líra, SML/ITL) és Vatikán (vatikáni és olasz líra, VAL/ITL) hivatalos fizetőeszköze a közös pénz lett, melyet az Unióval kötött egyenkénti monetáris megállapodások keretében ismertek el sajátjukként.Monetáris megállapodás az Európai Közösség nevében a Francia Köztársaság kormánya és Ő Főméltósága a Monacói Herceg kormánya között (angol)Monetáris megállapodás az Európai Közösség nevében az Olasz Köztársaság és San Marino Köztársaság között (angol)Monetáris megállapodás az Európai Közösség nevében az Olasz Köztársaság és Vatikánváros Állam, és nevében az Apostoli Szentszék között (angol) Ezen országok és Francia-, ill. Olaszország között korábban hasonló szerződések voltak életben, a megállapodások ezen tradíciókat folytatják. Korlátozott mennyiségű euróérme verésére jogosultak.
Andorrának történelme folyamán 2012-ig soha nem volt hivatalos pénzneme. Az euró megjelenése előtt a francia frank (FRF) és a spanyol peseta (ESP) volt itt használatban, így ezek megszűnésével a hercegség pénzneme az euró lett. Ellentétben a másik három EU-n kívüli enklávé törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal.A Tanács 2004/548/EK határozata (2004. május 11.) a Közösségnek az Andorrai Hercegséggel fenntartott monetáris kapcsolatokra vonatkozó megállapodáshoz fűzött álláspontjáról Az egyezményt végül 2011. június 30-án írták alá,Monetáris megállapodás az Európai Unió és az Andorrai Hercegség között és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba, ám erre végül csak az év végén került sor.
De facto (monetáris megállapodás nélkül)