Gothár Péter (Pécs, 1947. augusztus 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, jelmez- és díszlettervező, professzor emeritus, érdemes művész. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1981–1986 között Básti Juli színésznő férje volt.

Élete Kamaszkorában a fotózás világa ragadta el, napi 36 filmkockát exponált, amiket maga hívott elő, és nagyított.

A Magyar Televíziónál volt rendezőasszisztens 1968–1971 között. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán film- és tévérendezői szakon. 1975–1979 között a Magyar Televízió rendezője, 1979–1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, majd 1993-2019 között a budapesti Katona József Színház rendezője volt.

Az 1994-es országgyűlési választáson az SZDSZ listájának a 140–174 közötti helyén szerepelt, ahol olyan tudósok, művészek, sportolók voltak, akik így fejezték ki támogatásukat.SZDSZ listán Ascher Tamás és Pogány Judit, Somogyi Hírlap 5. évfolyam 81. szám, library.hungaricana.hu – 1994. április 7.

2002 és 2019 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott tudományos fokozat nélkül, 2007-ben az intézmény tiszteletbeli doktori (DLA) címet adományozott neki. 2007. december 15-től egyetemi tanár, az SZFE későbbi professor emeritusa.

2013-ban egy interjúban a színházról mint művészi szenvedélyéről így nyilatkozott: „Aki csak egyszer megy el színházba, és pechére valami rosszat lát, az nem fog odaszokni, épp ezért (egy) jó színház kell ahhoz, hogy a színházba járás szenvedéllyé tudjon válni. Ahogy mondani szoktuk: ki kell nevelnünk a közönségünket, vagyis (egy) belső igényt kell létrehozni az emberben”Gothár Péter: "A szenvedélyhez jó színház kell"

1997-ben a Metropolis folyóirat mint a kortárs magyar mozgóképgyártás meghatározó alakjáról, négy tanulmányt és egy interjút közölt, a rendező filmes és színházi tevékenységét több szempontból is elemezve, átfogó képet adva addigi életművéről. Liszka Tamás például ebben hét mozi- és egy tévéfilmjét vizsgálva úgy fogalmazott, hogy filmrendezőként „stílusát nem a kifejezőeszközök merev használata, hanem a különböző témákat más-más módon megközelítő, kísérletező kedvű alkotói habitus jellemzi”. Rendezett játék- és tévéfilmeket is. Első kisjátékfilmje Ajándék ez a nap címmel Zimre Péter kisregényéből 1979-ben készült.Liszka Tamás: A gothári kérdés (48-57. old.), Gelencsér Gábor: "S mégis mily nagy dolog embernek lenni" – Groteszk stilizáció kontra filmnyelvi experimentalizmus Gothár Péter művészetében, (58-65. old.), Margócsy István: Az irodalmias filmcsinálás hátulütői – Gothár Péter filmjeiről (66-73. old.), Sándor L. István: Kelet-európai marionett – Gothár Péter színházi rendezései (74-83. old.), Varga Balázs: "Zajos magány", (84-91. old.), Gothár Péter rendezései (92-95. old.), Válogatott bibliográfia (95-97. old.), Metropolis: filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 1. évf. 1. szám, metropolis.org.hu – 1997. tavaszAjándék ez a nap, Somogyi Néplap 35. évfolyam 292. szám, library.hungaricana.hu - 1979. december 14.

1981–1986 között Básti Juli színésznővel élt házasságban. Közös fiuk, Márton 1982-ben született.Tisza Kata: Gothár: na, apa, mit gondolsz?, Magyar Hírlap 38. évfolyam 212. szám - 2005. szeptember 10. (online: adtplus.arcanum.hu)Marton Gothar CV ENG , gothar.hu – 2016

2019. november 19-én a Katona József Színház a Facebook oldalán nyilatkozatot tett közzé, hogy vezetőségének tudomására jutott egy erkölcsi határokat átlépő viselkedés a színházon belül, amivel kapcsolatban külső szakértők bevonásával belső vizsgálatot rendeltek el, és azonnali hatállyal elbocsátották és kitiltották az érintett személyt. Másnap ugyanazon a csatornán Gothár Péter közleményében bevallotta, hogy ő az, aki egy évvel korábban szexuálisan zaklatta egyik kolléganőjét, akitől bocsánatot kért és kapott. Még aznap etikai vizsgálatot kért önmaga ellen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol két ülés megtartása után – az eljárás végéig az egyetemen történt esetleges etikai vétségről nem érkezett bejelentés – az Etikai Bizottság által megfogalmazott ajánlását elfogadva Upor László volt rektorhelyettes megszüntette szerződését.

Színházi munkái Szerzőként Diótörő (1984, 1991, 2001–2002) Kutyaszív (1989, 1995)

Rendezőként

Díszlettervező 55 esetben az általa rendezett előadás díszlettervezője is volt. Christopher Isherwood, John Van Druten, Joe Masteroff, Fred Ebb, John Kander: Isten veled, Berlin! (1980, veszprémi Petőfi Színház , rendező: Gazdag Gyula)Próbastádiumban, Somogyi Néplap 35. évfolyam 298. szám, library.hungaricana.hu - 1979. december 21. Örkény István: Pisti a vérzivatarban (1988, Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendező: Babarczy László)Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámájának műsorfüzete - Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1988, orkenyistvan.hu

Filmes munkái Rendezései Játékfilmek

Tévéfilmek

Egyéb Szereplő Eldorádó (1989) Ébrenjárók (2002)

Producer A három nővér (1991) Papsajt (2002) Vakáció (2006) Uszodai tolvaj (2007)

Díjai

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

További információk Televíziós Művészek Társasága Életrajza az SZFE honlapján Tönkrement életek indulója. Rendezőportrék: Gothár Péter (Filmtett) Gelencsér Gábor: Káoszkeringő. Gothár Péter filmjei; Novella, Bp., 2006 (Filmesek kiskönyvtára) Féjja Sándor: Filmbeli személyiség 1989/2016

Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Magyar filmrendezők Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:Magyar jelmeztervezők Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Balázs Béla-díjasok Kategória:Pécsi rádiósok, televíziósok Kategória:1947-ben született személyek Kategória:A Nemzet Művésze cím tulajdonosai Kategória:Élő személyek Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjasok