bélyegkép|Erbeskopf Rajna-vidék-Pfalz ( pfalzi nyelven Rhoilond-Palz) Németország szövetségi tartománya az ország délnyugati részén Mainz tartományi székhellyel. A szövetségi tartományt a második világháború után 1946. augusztus 30-án hozták létre nagyrészt az egykori porosz Rajna-vidék déli részéből (Koblenz és Trier központokkal), illetve Rheinhessen területéből és Rajnai Palotagrófságnak (a Kurpfalznak) a Rajna jobb partján lévő területeiből. Rajna-vidék-Pfalz nevére RLP, RPF, illetve RP rövidítésekkel is hivatkozhatunk (az utóbbit könnyen össze lehet keverni az RP autójelzéssel, ami Rajna–Pfalz kerületének a jelzése).

Rajna-vidék-Pfalz Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Saar-vidék, Baden-Württemberg szövetségi tartományokkal, illetve Belgiummal, Franciaországgal és Luxemburggal határos.

Földrajza

Fekvése

Rajna-vidék-Pfalz északon magában foglalja a Rheinischen Schiefergebirge hegységtől kezdve az Eifel középhegység déli részét, a Hunsrück hegységet, a Westerwald középhegységet és a Taunus északi részét, valamint a Rajna-menti dombság déli részét, az Észak-Pfalzi hegyvidéket, a Landstuhler Bruchot, a Délnyugat-Pfalzi Fennsíkot, a Pfälzer Waldot és a Felső-Rajnai Alföld egy részét.

Németország legrégebbi városai közül Andernach, Boppard, Koblenz, Mainz, Speyer, Trier és Worms egyben Rajna-vidék-Pfalz legrégebbi városai is, és ezek közül Trier és Worms a szó szoros értelmében tényleg „a legrégebbi városok” Németországban. Ezek közül hivatalosan csak Wormsot jelölte a szövetségi kormányzat az 1994-ben alapított Most Ancient European Towns Network tagságára, ami Európa legidősebb városait fogja össze. Ennek az az alapja, hogy a kelta eredetű Borbetomagus már a római idők előtt egy városszerű település volt Worms környékén.

Folyók és tavak

Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományon folynak keresztül a Rajna, Mosel, Saar és Lahn folyók, amelyek szövetségi hajózási útvonalak is egyben. Ezeken túlmenően itt találhatók még a Nahe, Sauer, Our, Glan és Sieg folyók, amelyek I. rendű vízfolyások. Gazdasági jelentőségük miatt számontartunk még további kerek 720 km II. rendű vízfolyást is. Ezek a következők: Waldlauter, Wieslauter, Wiesbach, Otterbach, Erlenbach, Michelsbach, Pfrimm, Hahnenbach, Simmerbach, Guldenbach, Ellerbach, Ahr, Prüm, Enz, Nims, Schwarzbach, Hornbach, Kyll, Dhron, Lieser, Alf, Wied, Selz, Nister, Aar. A fennmaradó vízfolyások a III. rendűek. Rajna-vidék-Pfalz legnagyobb tava a Laacher See, amely egy egykori vulkán krátertava.

Hegyvidékek

Geológia

Jóllehet aktív vulkáni tevékenység nem tapasztalható a területen, azonban a korábbi vulkáni aktivitás nyomai megtalálhatóak a kőzetekben, különösen a Vulkaneifel területén, de a Pechsteinkopfnál is a Haardtgebirge hegységben. A Laacher See, Rajna-vidék-Pfalz legnagyobb tava is egy régi vulkán krátertava, és a mai napig szakértői viták tárgyát képezi, hogy a vulkán valóban véglegesen kialudt-e. A Vulkaneifel területén további krátermélyedések és szén-dioxidforrások is találhatóak. Ez utóbbiak az Andernach gejzír révén a világ legmagasabb hidegvíz-gejzírjét hozzák létre. A régió geológiáját és a múltbéli vulkanikus tevékenységet tanulmányozandó egy ún. vulkánparkot hoztak létre a területen egy 1990-ben elkezdett projekt keretében. Komolyabb károkat okozó földrengések nem fordulnak már elő a területen, jóllehet a Rheingraben és a Neuwieder Becken korlátozottan veszélyeztetett földrengésveszélyes zónaként van számontartva.

Régiók

Rajna-vidék-Pfalz területe a következő régiókra osztható: északon Westerwald, nyugaton az Eifel hegység, a tartomány közepén a Hunsrück, keleten a Taunus és Rheinhessen hegységei, valamint délen Pfalz régiója. Ezek mellett a Neuwieder Becken, Rajna-vidék-Pfalz és a Rajna–Neckar-szög sűrűn lakott vidékek, és a két utóbbi a szomszédos szövetségi tartományokkal szoros kapcsolatban van.

Híres szülöttei

Szent Ambrus (Augusta Treverorum, 339 körül – Milánó, 397. április 4.) római hivatalnok, majd 374-től haláláig Milánó püspöke, a nyugati kereszténység egyik legjelentősebb egyházatyája és egyháztanítója I. Ottó (Walhausen, 912. november 22. – Memleben, 973. május 7.) német király 936-tól, német-római császár 962. február 2-től, longobárd (itáliai) király haláláig; a Német-római Birodalom megszervezője Klemens von Metternich (Koblenz, 1773. május 15. – Bécs, 1859. június 11.) osztrák államférfi, kancellársága idején a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, egyben a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője Georg Friedrich Kolb (Speyer, 1808. szeptember 14. – München, 1884. május 16.) német statisztikus, publicista és demokrata politikus Karl Marx (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa, egyben a marxizmus ihletője August Horch (Winningen, 1868. október 12. – Münchberg, 1951. február 3.) német mérnök és az autógyártás úttörője, az Audi alapítója Helmut Kohl (Ludwigshafen, 1930. április 3. – Oggersheim, 2017. június 16.) német kereszténydemokrata politikus, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja 1982 és 1998 között Thomas Anders (Münstermaifeld, 1963. március 1. –) német énekes, zeneszerző és zenei producer, az egykori Modern Talking duó egyik tagja

Turizmus

Jegyzetek

További információk