Piemont (olaszul Piemonte, piemonti nyelven Piemont [pje'mʊnt], okszitán nyelven Piemont) Olaszország második legnagyobb régiója. Lakosainak száma , székhelye Torino.
Az export tekintetében a negyedik legfontosabb olasz régió. A teljes nemzeti kivitel 10%-át Piemont biztosítja. Évi GDP-je közel 100 milliárd euró. Az egy főre eső GDP az országos átlag feletti. Az Alpok-Mediterráneum Eurorégió tagja.
Földrajz Északon a svájci Wallis és Ticino kantonokkal, keleten Lombardiával, délkeleten Emilia-Romagnával, délen Liguriával, nyugaton a franciaországi Provence-Alpes-Côte d’Azur és Auvergne-Rhône-Alpes régiókkal, északnyugaton pedig az Aosta-völggyel határos.
Domborzat bélyegkép|balra|160px|Piemont domborzati térképe A Pó-síkságot nyugat és észak felől a Nyugati-Alpok hegységei (Lepontini-Alpok, Pennini-Alpok avagy Wallisi-Alpok, Graji-Alpok, benne a Gran Paradisóval, Cotti-Alpok, Tengeri-Alpok, Ligur-Alpok) övezik.
Vízrajz bélyegkép|balra|250px|A Pó Torinóban Piemont területe vizekben gazdag, legjelentősebb folyója a Pó, amely teljes egészében végighalad a régión nyugat-keleti irányban. A Pó mellett legfontosabb folyói:
Tanaro Pellice Chisone Dora Riparia Stura di Lanzo Orco Dora Baltea Sesia Ticino Toce
bélyegkép|balra|250px|A Lago Maggiore Piemont tavai is igen jelentősek. Nagy számban találhatunk itt többek között gleccsereredetű alpesi tavakat.
A Lago Maggiore Olaszország egyik legnagyobb tava, természetes határt képez Piemont, Lombardia és Svájc között. Területe 212 km², legnagyobb mélysége 372 méter.
A Lago d'Orta a második legnagyobb tava, Novara és Verbano-Cusio-Ossola megyék között terül el. Területe 18,2 km², legnagyobb mélysége 143 méter. Közepén helyezkedik el a San Giulio-sziget.
A Lago di Viverone a harmadik legnagyobb tó, területén Torino és Biella megye osztoznak. Területe 6 km², legnagyobb mélysége 70 méter.
Történelem 1720-ban a Savoyai Hercegségből megalakult a Szárd Királyság, majd ebből lett később a Szárd-Piemonti Királyság Torino székhellyel.
1796-ban a forradalmi Franciaország csapatai megszállták, majd létrehozták az Alba Köztársaság nevű bábállamot, amelyet Franciaország 1801-ben bekebelezett. 1802-ben a franciák létrehozták az Alpokaljai Köztársaságot, de szeptemberben ezt is bekebelezték. Az 1815-ös bécsi kongresszus helyreállította a Szárd-Piemonti Királyságot, amelyhez – franciaellenes erősítés gyanánt – hozzácsatolták a Genovai Köztársaságot. Az így kialakult állam lett aztán az olasz egységes állam megteremtésének (1859–1861) mozgatórugója olyannyira, hogy a Savoyai-ház adta Olaszország királyait.
Népesség Piemont legnépesebb települései: Sorrend Település Megye Lakosság (fő) 1. Torino Torino 2. Novara Novara 3. Alessandria Alessandria 4. Asti Asti 5. Moncalieri Torino 6. Cuneo Cuneo 7. Rivoli Torino 8. Collegno Torino 9. Vercelli Vercelli 10. Settimo Torinese Torino
Nyelvek Az olasz mellett területén 1990 óta öt nyelv is elismert: a piemonti, amelyet közel kétmillióan beszélnek, az okcitán, a frankoprovanszál, a francia, és a német nyelv walser nyelvjárása. Novara és Verbano-Cusio-Ossola megyékben nyugati lombard dialektust beszélnek.
Piemont egy 1990. április 9-i regionális törvénnyel az olasz mellett öt történelmi nyelvet ismert el a régióban: a közel kétmillió lakos által beszélt piemontit, a Cuneo környékén, a Chisone-völgyben, és a Susa-völgy egyes részein beszélt okcitánt; a Susa-, Sangone- és Lanzo-völgyben beszélt frankoprovanszált; a franciát és a svájci és valle d'aostai határvidéken beszélt walsert.
Novara és Verbano-Cusio-Ossola nagy részén nyugati lombard dialektust beszélnek a Milánói Hercegség hosszú uralmának köszönhetően.
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|350px|Piemont megyéi
Alessandria megye (Provincia di Alessandria), közigazgatási székhelye Alessandria Asti megye (Provincia di Asti), közigazgatási székhelye Asti (118) Biella megye (Provincia di Biella), közigazgatási székhelye Biella (82) Cuneo megye (Provincia di Cuneo), közigazgatási székhelye Cuneo (250) Novara megye (Provincia di Novara), közigazgatási székhelye Novara (88) Torino megye (Provincia di Torino), közigazgatási székhelye Torino (315) Verbano-Cusio-Ossola megye (Provincia di Verbano Cusio Ossola), közigazgatási székhelye Cusio Ossola (77) Vercelli megye (Provincia di Vercelli), közigazgatási székhelye Vercelli.
Gazdasági fejlődés Piemont régió gazdasága hagyományosan ipari jellegű. A munkaerő nagy része Venetóból és a déli régiókból, valamint külföldről származik. Mezőgazdasági termékei közül a legfontosabbak a gabona, a burgonya, a cukorrépa. Dombvidéki területein jelentős a szőlészet.
bélyegkép|balra|250px|A FIAT gyár Torinóban
A legfejlettebb ipari szektor a FIAT és a hozzá kapcsolódó vállalatok által képviselt autógyártás. Kiemelkedő a vegyi- és az élelmiszeripar is (a régióban gyártják a legtöbb csokoládét Olaszországban), valamint a textil- és ruházati ipar. Ugyancsak jelentős a szolgáltatóipar, elsősorban a banki és biztosítási tevékenységek.
Piemont népességének több mint fele a Pó és a Dora Riparia összefolyásánál fekvő Torinóban él. Pont a két folyó indította be az ipart, hiszen a malmok, a kis kézművesműhelyek nekik köszönhetően születtek.
A város 1945 után rohamosan fejlődött, majd az 1974-es demográfiai csúcs után (ekkor lakosa volt) népessége csökkent, aminek oka az ipar decentralizációja, ami az üzemeket más piemonti városokba, sőt Dél-Olaszországba telepítette. Innentől kezdve Torino lakosainak száma 300 ezerrel csökkent, és az egész régióban a gazdaság válsága volt tapasztalható. A XX. téli olimpiai játékok azonban reflektorfénybe helyezték Torinót, és kedvezően hatottak az idegenforgalomra is.
Építészet és művészet
Piemont földrajzi helyzetéből kifolyólag mindig kapcsolódási pont volt Északnyugat-Európa és a kontinens egyéb részei között. Az itt megforduló spanyol, francia és itáliai művészek gazdag örökséget hagytak maguk után elsősorban a középkorban: az ivreai dóm, a Sant'Andrea-bazilika Vercelliben, San Michele di Oleggio román stílusú templomai, a vezzolanói apátság mind erről tesznek tanúbizonyságot. Legfontosabb építészeti emlékei talán a Savoyai-család királyi rezidenciái, amelyeket a 16. században kezdtek el építeni, és amelyek 1997-től az UNESCO világörökség listáján is szerepelnek csakúgy, mint a Szent Hegyek. Torino művészeti öröksége kiemelkedő: a Via Po árkádsora, a Piazza Castello palotái, és a város jelképe, a Mole Antonelliana teszik egyedivé a piemonti régiószékhelyet.
Híres emberek Benedetto Alfieri (Róma, 1700 – Torino, 1767) Policarpo Cacherano d'Osasco (Cantarana, 1744 – Torino, 1824) Vittorio Alfieri (Asti, 1749–1803) Amedeo Avogadro (Torino, 1776–1856) Silvio Pellico (Saluzzo, 1789–1854) Massimo d'Azeglio (Torino, 1798–1866) Vincenzo Gioberti (Torino, 1801–1852) Guglielmo Massaia (Piovà, 1809–1889) Camillo Benso di Cavour (Torino, 1810–1861) Bosco Szent János (Castelnuovo d'Asti, 1815–1888) Giovanni Giolitti (Mondovì, 1841–1928) Pietro Badoglio (Grazzano Monferrato, 1871 – Grazzano Monferrato, 1956) Luigi Einaudi (Carrù (Cn), 1874–1961) Carlo Carrà (Quargnento, 1881–1966) Erminio Macario (Torino, 1902–1980) Mario Soldati (Torino, 1906 – Tellaro, 1999) Cesare Pavese (S.Stefano Belbo, 1908–1950) Beppe (Giuseppe) Fenoglio (Alba, 1922–1963) Paolo Conte (Asti, 1937–) Giovanni Goria (Asti, 1943–1994) Umberto Tozzi (Torino, 1952–)
Gasztronómia
bélyegkép|balra|120px|A bagna cáuda bélyegkép|balra|120px|Gianduiotto A legismertebb piemonti ételek: Agnolòt: töltött tészta, leginkább a Magyarországon is jól ismert tortellinihez hasonlítható Fricieuj ëd pom: bundában sült alma Bagna càuda: fokhagymából, szardíniából és extra szűz olívaolajból készült szósz, amelybe friss szezonális zöldségeket mártogatnak Bonet: jellegzetes helyi puding tojásból, cukorból, tejből és egy ún. amaretti nevű kekszből készül, és alkohollal, elsősorban rummal ízesítik. Eredetileg nem, azonban ma már szinte mindig csokoládéval vagy kakaóval gazdagítják Fritto misto alla piemontese: vegyes hústál, elsősorban sült bárány-, sertés- és borjúhúsból Gianduiotto: az egyik legkedveltebb olasz csokoládé, amelyet először a torinói Caffarel gyárban készítettek Ghërsin (grissini): sós pálcika, amelyet a helyiek kenyér helyett is fogyasztanak Polenta: kukoricalisztből készült kásás jellegű étel. A kukoricalisztet sós vízben főzik megfelelő állagúra, és köretként szolgálják fel
Borok Piemontban számtalan eredetvédett bort készítenek, az Asti-borvidék egyike a legfontosabbaknak Olaszországban.
Vörösborok:
Barbera Barolo Carema Dolcetto Gattinara Nebbiolo
Fehérborok:
Erbaluce Gavi Roero arneis
Desszertborok:
Asti Spumante Moscato d'Asti Brachetto Caluso Passito
Galéria
Jegyzetek
Források Immagini del Piemonte (Ente Nazionale Italiano Per il Turismo)
Fordítás
További információk
Hivatalos honlap Térkép Fotók