bélyegkép|jobbra|260px|Felsőpetény határa Felsőpetény () község Nógrád vármegye Rétsági járásában. Régi magyar település, de lakóinak jelentős része szlovák származású.
Fekvése A vármegye délnyugati részén található, a szomszédos települések: Nőtincs, Ősagárd, Bánk és Alsópetény. A Cserhát dombvidéke öleli körbe, a település környezetét nagyban meghatározza a cserháti táj jellege.
Közigazgatási területén áthalad a Rétságtól egészen Galgagutáig vezető 2115-ös út, de a lakott területét nem érinti; a település főutcája a 21 125-ös út, amely délnyugat felé ágazik ki az előbbi útból, annak 8. kilométerénél, és Nőtincsig, illetve a 2114-es útig vezet.
Története Első írásos említése 1247-ből való (Pethen), akkor még Alsópeténnyel közös falut alkotnak, a két település csak a 14. században vált ketté.
Az Árpád-korban a Csák nemzetségbeli Ugrin birtoka volt, akit IV. László király 1277-ben tárnokmesterévé nevezett ki. A 15. század végén, 1477-ben a Petényi családé lett, akik a helységből vették fel nevüket is. Később a Török család, Werbőczy Imre birtokolta. A török hódoltság idején népessége jelentősen csökkent. A 18. század végén nagy számban szlovákok települtek a községbe.
Evangélikus egyháza a bánki egyház filiája volt, 1783-ban alakult anyaegyházzá. 1809-ben egy felhőszakadás árvizet okozott, melynek következtében 37 ház pusztult el és 5 ember elhunyt.Mosoni és Nógrádi egyházmegye 1899, Nógrádi esperesség 1899, Felsőpetény (Felső-Petény) egyházlátogatási jegyzőkönyve
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Lőrik József (független) 1994–1998: Lőrik József (független) 1998–2002: Lőrik József (független) 2002–2006: Papp Éva (független) 2006–2010: Papp Éva (független) 2010–2014: Fedor István (független) 2014–2019: Benyusovics Ervin (független) 2019–2024: Laczkovszki Zsolt (független) 2024– : Laczkovszki Zsolt (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 57%-a magyar, 41%-a szlovák, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% németnek, 25,7% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 2,5%, evangélikus 37,9%, egyéb felekezet (főleg baptista) 14,4%, felekezeten kívüli 5,6% (17,1% nem nyilatkozott).Felsőpetény Helységnévtár
2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 39,5% szlováknak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt evangélikus, 21,2% római katolikus, 4,8% református, 0,2% görög katolikus, 10,5% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (21,5% nem válaszolt).Felsőpetény Helységnévtár
Nevezetességei Almásy-kastély A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almásy-kastély, amelyben korábban nevelőotthon működött. A Kastély utolsó tulajdonosa Gróf Almásy Imre volt, felesége Széchenyi Antoinette. Gyermekeik: Orsolya, Miklós, István.1955. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi. Minden év október utolsó vasárnapján Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál. Evangélikus templom A település mellett található kaolinbánya, melynek Bánkra vezetett kisvasútját 2014-ben számolták fel. Kőhídja már 1822-ben is állhatottGáll Imre 1970: Régi magyar hidak. Budapest, 154-156
Híres emberek Itt született 1864-ben Kiss István a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke. Itt volt óvónő Péter Erika költő és író.
Jegyzetek
További információk 1883 Magyar Lexikon 13. Nogat-Planetarium. Budapest, 540 Felsőpetény Önkormányzatának honlapja
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései