A skót gael (skót gaelül gàidhlig) a goidel (gael) nyelvek csoportjába, tágabban a szigeti kelta nyelvek családjába tartozik. Ebbe a csoportba tartozik még az ír és a manx nyelv is. Ez a csoport különbözik a kelta nyelvek úgynevezett „brit” csoportjától, melybe a walesi, a korni és a breton tartozik. A skót gael, a manx és az ír gael egyaránt az óír leszármazottai. A nyelvet angolul gyakran Scottish Gaelic, Scots Gaelic vagy Gàidhlig formában említik.
Története thumb|448px|right|A gael nyelvi beszélők területi elhelyezkedése (2011)
Az ábécé
Jövevényszavak A skót szavak többsége kelta eredetű. Sok szót vettek át a latinból (muinntir, Didòmhnaich), az ógörögből, főleg a vallás miatt, az óskandinávból (eilean, sgeir), a héberből (Sàbaid, Aba) és a scots nyelvből (aidh, bramar).
Hasonlóan a többi indoeurópai nyelvhez, a modern dolgokra a görögből és latinból vett szavakat használja, de gael átírásban. Így a televíziót telebhisean-nak vagy cian-dhealbh-nak, a számítógépet coimpiùtar-nak nevezi, bár utóbbira az aireamhadair, bocsa-fiosa, illetve a bocsa-sgrìobhaidh is elfogadható. A cian-dhealbh, aireamhadair, bocsa-fiosa, bocsa-sgrìobhaidh belső keletkezésű skót szavak. Ennek ellenére az anyanyelvi beszélők gyakran angol szavakkal helyettesítenek még olyan kifejezéseket is, amikre van tökéletes skót változat is. Például az igék mögé egyszerűen odarakják a skót képzőket (-eadh, vagy Lewisban -igeadh, vagyis Tha mi a’ watcheadh (watchigeadh) an telly ahelyett, hogy Tha mi a’ coimhead air a’ chian-dhealbh (= ’Tévét nézek’).
Másfelől megközelítve a skót nyelv hatással volt a scots nyelvre, illetve az angolra is, főleg a sztenderd angolra. Skót jövevényszavak az angolban: whisky, slogan, brogue, jilt, clan, strontium, trousers, ahogy néhány földrajzi kifejezés is átkerült, mint ben (beinn), glen (gleann) és loch.
Gyakori skót gael szavak és kifejezések ír megfelelőkkel Skót gael megfelelő Ír megfelelő Manx gael megfelelő MagyarulFàilte Fáilte Failt ÜdvHalò Haileo vagy Dia dhuit (szó szerint ’Isten legyen veled’) Hello HellóLatha math Lá maith Laa mie Jó napot!Ciamar a tha thu? Conas atá tú? (Cad é mar atá tú? Ulsterben) Kys t’ou? Hogy vagy?Ciamar a tha sibh? Conas atá sibh? (Cad é mar atá sibh? Ulsterben) Kanys ta shiu? Hogy vagytok?Madainn mhath Maidin mhaith Moghrey mie Jó reggelt!Feasgar math Trathnóna maith Fastyr mie Jó napot!Oidhche mhath Oíche mhaith Oie vie Jó éjszakát-Ma ’s e do thoil e Más é do thoil é My saillt Ha lenne szíves...Ma ’s e (bh)ur toil e Más é bhur dtoil é My salliu Ha lennének szívesek...Tapadh leat Go raibh maith agat Gura mie ayd Köszönöm.Tapadh leibh Go raibh maith agaibh Gura mie eu Köszönjük. Dè an t-ainm a tha ort? Cad é an t-ainm atá ort? or Cad is ainm duit? Cre’n ennym t’ort? Hogy hívnak?Dè an t-ainm a tha oirbh? Cad é an t-ainm atá oraibh? Cre’n ennym t’erriu? Mi a nevetek?Is mise... Is mise... Mish... ... vagyokSlàn leat Slán leat Slane lhiat Szia (búcsúzás)Slàn leibh Slán libh Slane lhiu Sziasztok (búcsúzás)Dè a tha seo? Cad é seo? Cre shoh? Mi ez?Slàinte Sláinte Slaynt Egészség! (koccintáskor)
Források Nyelvkönyvek Mackinnon, Roderick: Gaelic, London, Hodder and Stoughton, 1971 (Teach Yourself Books, inkább csak nyelvtan) Robertson, Boyd & Iain Taylor: Gaelic: A Complete Course for Beginners, McGraw-Hill, 1995 (Teach Yourself Books) Spadaro, Katherine M. - Spadaro, K. - Graham, Katie: Colloquial Scottish Gaelic: The Complete Course for Beginners, London, Routledge Chapman & Hall, 2001,
További információk An Etymological Dictionary of the Gaelic Language
Kategória:Kelta nyelvek Kategória:Természetes nyelvek Kategória:Skót kultúra