Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (, Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 4 előtt – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye. A legtöbb kutató bizonyítottnak találja, hogy létezett a Jézusnak nevezett személy, aki az 1. század elején zsidó vándorprédikátorként vagy prófétaként működött, az evangéliumi történetekről azonban különféleképpen gondolkodnak.
A többségi keresztény nézet szerint Jézus maga a megtestesült Isten, a Szentháromság tagja. A Szentháromság-tagadó felekezetek és a többi ábrahámi vallás (judaizmus, iszlám) Jézus-képe ettől eltér; mindegyik elveti Jézus isten-mivoltát. Az iszlám szerint Jézus csak az egyik a legfőbb próféták közül, a judaizmus szerint pedig hamis messiás volt; ahol a Talmud szól Jézusról, a lehető legsötétebb színben festi le.Kérdezd a rabbit: Miért nem hisznek a zsidók Jézusban?A mediterráneum nem csak gyűlöl – A keresztény, a zsidó és az iszlám vallás testvériségének nyomábanJézus a Talmudban Születését a keresztény világ december 25-én, karácsonykor ünnepli, kereszthalálára nagypénteken emlékezik, föltámadását pedig húsvétkor ünnepli. Egykor feltételezett születési évétől számítják a mai (keresztény) világ időszámítását (gregorián naptár). Érdekesség, hogy a Jézus helyett Pilátus által szabadon engedett gonosztevő neve szintén Jézus volt, teljes formájában Jézus Barabbás (Jesua bar Abba), azaz "Jézus, az Atya fia".
Élete Jézus életéről az evangéliumok beszélnek. A táblázatban az életének főbb eseményei kronológiai sorrendben, a hozzájuk kapcsolódó újszövetségi forrásokkal: Időszak / EseményMáté (Mt)Márk (Mk)Lukács (Lk)János (Jn)Születés és gyermekkorJézus születésének hírüladása——Lk 1,26–38—Születése BetlehembenMt 1,18–25—Lk 2,1–7—A napkeleti bölcsek látogatása és menekülés EgyiptombaMt 2,1–23———A 12 éves Jézus a templomban——Lk 2,41–52—Nyilvános működésének kezdeteJézus megkeresztelkedéseMt 3,13–17Mk 1,9–11Lk 3,21–22Jn 1,29–34Jézus megkísértése a pusztábanMt 4,1–11Mk 1,12–13Lk 4,1–13—Az első tanítványok elhívásaMt 4,18–22Mk 1,16–20Lk 5,1–11Jn 1,35–51A kánai menyegző (az első csoda)———Jn 2,1–11Galileai és júdeai tanításokA hegyi beszéd (és a nyolc boldogság)Mt 5–7—Lk 6,17–49—Példabeszédek Isten országáról (pl. a magvető)Mt 13,1–52Mk 4,1–34Lk 8,4–18—Ötezer ember megvendégeléseMt 14,13–21Mk 6,30–44Lk 9,10–17Jn 6,1–15Jézus színeváltozása a hegyenMt 17,1–9Mk 9,2–10Lk 9,28–36—Lázár feltámasztása Betániában———Jn 11,1–44Szenvedéstörténet (Nagyhét)Ünnepélyes bevonulás Jeruzsálembe (Virágvasárnap)Mt 21,1–11Mk 11,1–11Lk 19,28–44Jn 12,12–19Az utolsó vacsoraMt 26,17–30Mk 14,12–26Lk 22,7–39Jn 13,1–38Jézus tusakodása és elfogatása a Gecsemáné-kertbenMt 26,36–56Mk 14,32–52Lk 22,39–53Jn 18,1–11Jézus pere a Főtanács és Pilátus előttMt 26,57–27,26Mk 14,53–15,15Lk 22,54–23,25Jn 18,12–19,16Keresztrefeszítés és halál (Nagypéntek)Mt 27,27–56Mk 15,16–41Lk 23,26–49Jn 19,17–37Jézus eltemetéseMt 27,57–61Mk 15,42–47Lk 23,50–56Jn 19,38–42Feltámadás és mennybemenetelA feltámadás (Húsvétvasárnap)Mt 28,1–10Mk 16,1–8Lk 24,1–12Jn 20,1–10Megjelenések a tanítványoknakMt 28,16–20Mk 16,9–18Lk 24,13–49Jn 20,11–21,25Jézus mennybemenetele—Mk 16,19–20Lk 24,50–53—
Az evangéliumok szerint Betlehemben született. Születését csodálatos jelek kísérték. Gábriel (ark)angyal az angyali üdvözletben hírt ad Szűz Máriának, hogy gyermeke fog születni, és Jézus lesz a neve. Szűz Mária szűzen foganta Jézust. A napkeleti bölcsek látták a zsidók új királyának betlehemi csillagát, ezért elutaztak hozzá, hogy hódoljanak neki. Józsefet, Mária jegyesét angyal értesítette, hogy a család meneküljön el Egyiptomba. Heródes kiirttatta a Jézussal nagyjából egyidős kisfiúkat (→ betlehemi gyermekgyilkosság), halála után ugyancsak egy angyal segített a családnak a visszatérésben. Názáretben telepedtek le, és Jézus itt nőtt fel. A kisfiú kitűnt okosságával, amikor a templomban tanított tizenkét évesen, megmutatkozott elkötelezettsége Isten felé. (Lk 2,40–52). Ezzel lezárult gyermekkorának története, amelyet elsősorban Lukács evangéliuma tartalmaz.
Tanítói szolgálatát megelőzően a pusztába ment, ott negyven napig böjtölt, és kísértéseket utasított el. Keresztelő János bemerítette (vö. megkeresztelte), majd tizenkét tanítványt gyűjtött maga köré, ill. további hetvenkettőt is kiválasztott. Velük járta Izraelt, tanította a népet és erkölcsi útmutatásokat adott nekik; gyógyító volt és ördögűzést is többször végzett. Tanítását főleg példabeszédekben („parabolákban”) fejtette ki, kiemelkedő tanítása az ún. hegyi beszédek. Útjai során találkozott a nép vezetőivel, az írástudókkal és a farizeusokkal. Vitázott Isten országáról, feddően beszélt velük, emiatt azok meggyűlölték, és arra az elhatározásra jutottak, hogy elveszejtik.
Mintegy hároméves működése, tanító évei értek véget az utolsó vacsorát követő megfeszíttetéssel. Húsvét idején ellenségei lefizették egyik tanítványát, Júdást, hogy árulja el tartózkodási helyét. Ezekkel az eseményekkel kezdődik a szenvedéstörténete. Júdás árulását követően a hatóságok a zsidó nagytanács megbízásából letartóztatták Jézust, megvádolták és átadták a római helytartónak, Quintus Pontius Pilatusnak, aki megkorbácsoltatta, s keresztre feszítésre ítélte, mivel a jelenlévő zsidó tömeg Barabás szabadon bocsátását szavazta meg vele szemben. A keresztet Jézusnak magának kell felvinnie a Golgota hegyére. Ennek eseménytörténete a mai keresztút, a tizennégy stációval.
Kereszthalála után eltemették, de harmadnapra a sírt nyitva találták, s Jézust nem találták benne: az Újszövetség szerint feltámadt. Ezután mint feltámadt Krisztus jelent meg tanítványainak. Megbízatást adott nekik pünkösdkor, hogy vigyék tovább az örömhírt (evangéliumot). Legvégül a tanítványok látták felemelkedni őt a felhők fölé.
A keresztény hagyomány szerint „feltámadt a halottak közül, felment a mennybe, ott ül az Atyaisten jobbján” és közbenjáróként működik Isten és az emberek közt,1. Tim. 2,5 és majd visszatér ítélni élőket és a feltámadó holtakat az utolsó ítéletkor.
Neveinek, címeinek etimológiája Máté evangéliuma a következő szavakkal jövendöli meg Jézus születését: Mária „fiút szül majd, te pedig majd Jézusnak nevezed, mert ő fogja a népét megszabadítani a bűneitől” (Mt.1.21., Lk.1.31.), majd pedig „Íme, a szűz fogan méhében és fiút szül, akinek a neve Emmánuel, ami azt jelenti: Velünk az Isten.” (Mt.1.23.). Lukács evangéliumában a jövendölés mondataiban egyértelműen a Jézus név szerepel, és később a körülmetélés alkalmával is ezzel a névvel nevezik meg a gyermeket (Lk.2.21.). A Biblia ezen bekezdései szerint azt gondolhatjuk, hogy az Emmánuel és a Jézus név ugyanazt jelenti, de ez a következtetés nem állja meg a helyét - illetve az is egyértelmű, hogy a gyermek neve Jesua, azaz Jézus lett, nem pedig Emmánuel.
bélyeg|Jézus nevének átiratai arámi (bal felső), héber (jobb felső), görög (középső), latin és angol nyelven
A magyar Jézus szó a latin Iesus névből származik, ami a görög Iesous (Ἰησοῦς) név átirata, amely a héber Yēšūă (ישו) névből jön, mely a héber Yehoshua név rövidített alakja. Jelentése: Jahve a megváltás, azaz Isten, a megváltás.France, R. T. (2007). The Gospel of Matthew. Wm. B. Eerdmans Publishing p. 53 Érdekesség, hogy a Jézus név, mint keresztnév, számos keresztény országban választható a gyermek neveként, de a magyar és az európai kultúrkörben helyette a Józsua vagy Józsué név az ajánlott, a Jézus nem anyakönyvezhető.
Jézus „címe”, a Krisztus szó a görög khriszéin (felkenni) igéből származik, jelentése: Felkent. Az ókori judaizmusban szent olajjal kenték fel a királyokat és kivételesen szent életű embereket hivataluk viselésére.Lév 8,10-12Kiv 30,29 Nevezik még Messiásnak, illetve Megváltónak is.
A korai keresztények Jézust "a Krisztus" néven emlegették, vagyis "a Megváltónak" nevezték, akinek eljöttét előzőleg próféták sokasága jövendölte meg. Bár a Krisztus egyértelműen nem Jézus „másik” neve, a későbbi szóhasználatban a Krisztus cím egybeforrott Jézus nevével. A magyar keresztény szó a latin christianusból származik, jelentése: krisztusi, krisztusos, Krisztus követője.
Történeti háttér
bélyeg|250px|Palesztina Jézus korában A Biblia négy evangéliuma szerint Jézus a mai zsidó állam, Izrael területén élt. Ez a terület születésekor Nagy Heródes királyságához tartozott, aki hosszú harcok után, a rómaiak támogatásáért és támogatásával szerezte meg azt. Halála után Galileát egyik fia, Heródes Antipász negyedes fejedelem örökölte – ahol Jézus szinte egész életét töltötte –, míg legfontosabb tevékenységének színterét, Jeruzsálemet és környékét másik fia, Heródes Arkhelaosz népfejedelem kapta örökrészül. Őt tehetségtelen uralkodása miatt a rómaiak felmentették tisztségéből, és fejedelemsége Iudaea néven (6-tól) római provincia lett, melynek helytartója Pontius Pilatus volt.
Származása, családja, külseje Származása Két evangéliumban is olvasható Jézus családfája. A családfák kétféle származási vonalat írnak le, mindkettő egyezést mutat az Ábrahám és Dávid király közti ősöket illetően, azután viszont nagy fokú eltérés tapasztalható. Egyik a Máté evangélista által leírt családfa, másik pedig a Lukács evangélista általi családfa. Mindkettő Józsefnek, Jézus „nevelőapjának” leszármazását tartalmazza, tehát szigorúan véve nem Jézus felmenőiről van szó. Eszerint Jézus nevelőapja Dávid király leszármazottja volt. Máté és Lukács evangéliuma e tekintetben eltér egymástól, mert míg Máté a nevelőapa által Salamontól származtatja Jézust, egyenesen Dávid fiai közül, Lukács eközben Nátántól. A zsidók szerint a Messiásnak Salamontól kell származnia, márpedig a két említett családfa József családfája, így fontos figyelembe venni azt a hiedelmet is, miszerint Jézusnak csupán az édesanyja volt ismert, s így a távoli ősökig visszavezetett családfa létjogosultsága szerint a zsidók szemében ő maga nem lehetett a Messiás.https://www.aish.com/jw/s/48892792.htmlhttp://www.messiahtruth.com/response.html
A Biblia szerint Jézus Júdea déli részén, a júdeai Betlehemben született. Mikeás próféta úgy említi Betlehemet, hogy bár a legkisebb Júdea városai között, ott születik az, aki uralkodik majd Izraelen.Mikeás könyve, 5. fejezet A település egyes kutatások szerint éppen abban az időszakban nem volt lakott hely, Iosephus Flavius sem említi, a legújabb kutatások azonban cáfolják ezt.http://www.hit.hu/irasok/bizonyitek-juda-betlehemerol . Názáretben, az Izrael északi részén lévő Galileában nevelkedett fel, Kafarnaumban is élt, itt háza is volt.Mt 13,1 Jézus arámi nyelven beszélt.
Családja Máté evangéliuma szerint Jézus testvérei Jakab, József, Simon és Júdás, valamint voltak lánytestvérei is, de nem ismert, hogy anyai vagy nevelőapai részről milyen fokon. Emellett az Újszövetség számos helyen utal Jézus testvéreire.Máté 12,46, Lukács 8,19, Márk 3,31, Galata 1,19, ApCsel 1,14 Jézus rokonságával kapcsolatban a katolikus és a protestáns, illetve az ortodox teológia eltérő állásponton van. A katolikus teológia szerint ezek a személyek Jézusnak csak unokatestvérei voltak, a protestáns teológusok nagy része és egyes ortodox teológusok viszont nem fogadják el az ezzel kapcsolatos érveket, ők egyértelműen vér szerinti, Mária által szült testvérekről beszélnek. Emellett a bibliai szóhasználat testvéreknek nevez mindenkit, akik "testvérek az Úrban", azaz "hitben élnek".