Györgytarló község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
Fekvése A Bodrogközben, a Tisza jobb parti oldalán fekszik, Miskolctól közúton 95 kilométerre keletre. A környező települések közül Kenézlő 8, Bodroghalom és Tiszakarád 18-18, Tiszacsermely 19 kilométerre található, a legközelebbi város a szintén 19 kilométerre fekvő Sárospatak. Hivatalosan a községnek nincs Tisza-partja, de a folyó a település központjától alig több mint 2 kilométerre húzódik.
Megközelítése A vízitúra-útvonalakat leszámítva csak közúton közelíthető meg, Sárospatak vagy Kenézlő felől a 3811-es úton. Határszélét nyugaton érinti még a 3803-as út is.
Közösségi közlekedéssel a sárospataki vasútállomástól közelíthető meg, a 3882-es buszjárattal.
Története 1954-ben vált külön Sárospataktól. Györgytarló község a Bodrogközben terül el. A település Lorántffy Zsuzsanna révén került a Rákóczi család birtokába. A Református Kollégium és a város fejlesztésének fedezetét a Rákóczi birtokok – a mai györgytarló és környéke - nyújtották, és mezőgazdasági termékekkel látták el a pataki diákságot. E területet a fejedelemasszony a Kollégiumnak adományozta, ezért sokáig főiskolai birtokként tartották számon. A falu nevében I. Rákóczi György emlékét őrzi. 1948-49-ben létrejött a Bodrogközi állami gazdaság, a gyümölcstermesztés sok embernek nyújtott munkalehetőséget. A falu fejlődése felgyorsult. Jelentős épületei a Nagygyörgytarlón található kúria maradványai, Széchenyi Szivattyútelep – Tiltó, Reformátustemplom, Katolikus-templom, a II. világháború áldozatainak emlékműve, Lorántffy Zsuzsanna Művelődési Központ, Faluház, Orvosi Rendelő, Vajdácskai Általános Iskola és Óvoda Györgytarló Telephelye.(mostani nevén) 1989-ben megkezdődött a Lorántffy Zsuzsanna általános Művelődési Központ fokozatos kiépítése. Az új szárnyban kapott helyet a faluház, és a tornaterem. 1992-ben itt helyezték el a könyvtárat is.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gombos Béla (független) 1994–1998: Gombos Béla (független) 1998–1999: Gombos Béla (független) 2000–2002: Gombos Béla (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Oláh István (független) 2006–2010: Oláh István (független) 2010–2014: Oláh István (független) 2014–2019: Oláh István (független) 2019–2024: Oláh István (független) 2024– : Oláh István (független)
A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A korábbi polgármester elindult a választáson és meg is tarthatta pozícióját.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 11,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (18,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,7%, református 27,3%, görögkatolikus 12,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,8% (22,1% nem válaszolt).Györgytarló Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,2% németnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,9% volt római katolikus, 21,8% református, 8,8% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 12,6% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).Györgytarló Helységnévtár
Látnivalók Györgytarlói kastély - Kúria (klasszicizáló stílusú) Műemlék szivattyútelep II. Világháborús műemlék
Jegyzetek
További információk
Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület