Farkas Bertalan (Gyulaháza, 1949. augusztus 2. –) Magyar Szent István-renddel kitüntetett magyar vadászpilóta, űrkutató, űrhajós, eszperantista. Az Interkozmosz program keretében nyílt lehetősége az első magyarként a világűrbe jutni (a magyarok így a hetedik nemzet lett, amelynek képviselője ott jártBéres Attila: Hogyan lettünk a világ hetedik űrhajós nemzete? - Nyolc magyar, aki nélkül nem történhetett volna meg (Qubit.hu, 2018. május 5., Hozzáférés: 2020. június 14.)). A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse, Ukrajna Aranycsillagának birtokosa,Csákó Attila: Lesz még magyar űrhajós . Vg.hu. 2018. ápr. 28. az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja, az MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa, a Space for Earth Alapítvány alapító tagja. Leghíresebb kísérleti programja az űrutazás során az Interferon volt, de a Dóza kísérletben részt vevő, a KFKI által gyártott Pille sugárdózismérő is rendkívül sok eredményt hozott a későbbi kutatások számára országunknak. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és mind a mai napig részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében. Nevét a 240757 Farkasberci kisbolygó őrzi, melyet Sárneczky Krisztián fedezett fel 2005. május 26-án. Ez a dátum azért lett nevezetes, mert 1980-ban ezen a napon repült Farkas Bertalan a világűrbe.

Családja Felesége Anikó, három gyermekük van, Aida, Bertalan és Ádám. Legidősebb gyermeke pedig Gábor, aki egy korábbi kapcsolatából származik. Kedvenc sportja a labdarúgás és a tenisz, gyakran játszik, hogy fizikálisan karbantartsa magát.

Életpályája Gyermekkorában szorgalmas tanuló és kitűnő sportoló volt, futballistának készült. Középiskolai tanulmányait Kisvárdán folytatta, érettségi vizsgát a Bessenyei György Gimnáziumban tett. A repülést a nyíregyházi sportreptéren szerette meg, és itt határozta el, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A Kilián Györgyről elnevezett Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 1969 között végezte el Szolnokon, majd 1970–71-ben a Krasznodari Repülőtiszti Főiskola növendéke volt. 1972-től 1978-ig mint a magyar légierő tisztje a pápai repülőtéren települt 47. harcászati repülőezrednél szolgált, ahol 1976-tól első osztályú vadászpilóta lett.

1978-ban jelentkezett űrhajósnak, és még abban az évben megkezdte a kiképzést. 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén elindult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen végezte el.

Pályafutásának következő szakaszában továbbképezte magát. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, és még ugyanattól az évtől a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként, 1991-ig. 1992 és 1995 között, még aktív katonai élete alatt An–24 és An–26-os szállító gépeken, valamint Zlín Z–143 típuson repült. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték.

1996–97-ben légügyi attasé volt az Amerikai Egyesült Államokban, Washingtonban. 1997-ben az amerikai rendőrség ittas vezetésen érte, ezért hazarendelték és nyugdíjazták. Nyugállományúként ezután az üzleti életben folytatta pályafutását az Atlant-Hungary Airlines nevű légitársaság résztulajdonosaként, majd 2003-tól a cég elnökeként tevékenykedett. 2014. december 1. és 2015. június 30. között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tanácsadója volt.Bruttó 390 ezerért ad tanácsot Farkas Bertalan – Origo, 2015. január 27.

Tagja a Nemzetközi Űrhajós Szövetség intézőbizottságának.

Űrhajós pályafutása Az Interkozmosz program A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködés lehetővé tette, hogy a tagországok egy-egy képviselője is eljusson a világűrbe. A magyar űrhajósjelölteket 1977 májusától kezdték kiválogatni a vadászpilóták közül Kecskeméten, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben (ROVKI).

A vizsgálatok eredményeképpen négy pilótát választottak ki, akik közül ketten – Farkas Bertalan és a kecskeméti gimnazista korában megismert barátja, Magyari Béla – a Gagarin Űrhajóskiképző Központban végezték a további felkészülést szovjet kollégáikkal együtt 1978 és 1980 között.

A döntés Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Kubaszov volt, Magyari Béláé pedig Vlagyimir Dzsanyibekov. 1980. május elsején az Interkozmosz tanács elnöke, Petrov akadémikus írásban közölte a magyar kormánnyal, hogy a jelöltek közül a repülő űrhajós, illetve annak tartaléka kijelölését a magyar félre bízzák, mivel a kiképzést követően mindkét jelölt felkészültségét kiválónak minősítették.

A javaslatot a kormánydöntésre az űrrepülés előkészítésében résztvevők, a vezérkari főnök első helyettese; a légierő főszakorvosa és magyar légierő parancsnoka véleményét kikérve Czinege Lajos honvédelmi miniszter terjesztette elő a kormánynak. Farkas Bertalant választották Magyari Bélával szemben jobb kommunikációs készsége miatt. A döntésről Petrov akadémikust Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára értesítette, jelezve, hogy a magyar kormány határozata értelmében Farkas Bertalan legyen az első magyar űrhajós, Magyari Béla pedig a tartalék. A döntést az űrhajós és tartaléka közötti feszültség elkerülése végett a szovjetek csak az utolsó pillanatban közölték Magyariékkal, ez adott táptalajt a közkeletű vélemény kialakulásának, miszerint ebben a legfontosabb személyi kérdésben végsősoron a szovjetek döntöttek .

Az űrrepülés Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a személyzet Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.

Később legnagyobb élményeire így emlékezett vissza:Az űrhajósok 7 napot 20 órát és 45 percet töltöttek a világűrben. 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén, a landolás a kazahsztáni Dzsezkazgan városától 140 km-re történt.

Hazatérése után, 1980. június 16-án Budapesten a Gagarinéhoz hasonló diadalmenettel és ünnepléssel fogadta a pártvezetés. A Ferihegyi repülőtérről az Üllői úton és a Kiskörúton keresztül Kubaszovval ketten egy nyitott GAZ-13 típusú autóban érkeztek a Parlament elé.A fizikai légkörön túl, a baráti légkörön innen - Index.hu, 2007.04.30. A hivatalos fogadás során a Magyar Népköztársaság Hőse és a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetésben részesült.

A programban végzett kísérletek 1976–1980 között több magyar kutatóintézet dolgozta ki Farkas Bertalan világűr programját, melynek alapján orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtott végre. A kísérletekre 1980. május 26. és június 3. között került sor a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén. bélyegkép|jobbra|200px|A Szojuz–36 emblémája A Dóza-kísérlethez a KFKI fejlesztette ki a Pille termolumineszcens sugárdózismérőt (TLD), amellyel még a világűrben meg lehet határozni az űrhajósokat ért sugárzás mennyiségét. Az addig használt műszerekkel ugyanis meg kellett várni a földetérést, hogy kielemezhessék a mérési eredményeket. A Pille továbbfejlesztett változatát használták a MIR űrállomáson és újabban a Nemzetközi Űrállomáson, az állomások sugárzásvédettségének feltérképezésére és a legénység terhelésének mérésére. A Rabotoszposzobnoszty-kísérlet során a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet és a Medicor által fejlesztett Balaton műszerrel az űrhajósok szellemi munkavégző képességét vizsgálták. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központban működő űrélettani laboratórium készítette az INTERFERON sejtbiológiai kísérletet, ami az immunrendszer interferon sejtjeinek működését vizsgálta súlytalanságban. Ez volt az első világűrben végzett kísérlet, amely sejtbiológiai folyamatokat hasonlított össze súlytalanságban és gravitációs körülmények között. Az űrhajón lévő sejtek 4–8-szor annyi interferont termeltek, mint a földi laboratóriumban lévők. Farkas Bertalan később elmesélte, hogy mivel hatvannyolc kilójával asztronautának meglehetősen vékony volt, szkafanderébe ólomtéglácskákat kellett szerelni, hogy meglegyen az előírt súlya. Az Ötvös-kísérlet során a félvezetőtechnikában jelentős fémek (Ga, As, In, Pb) kristályszerkezetét és ötvözeteit vizsgálták. A Bealuca-kísérletben eltérő fajsúlyú fémek keveredését és diffúzióját, alumínium és réz súlytalanságban létrehozott ötvözetét tanulmányozták. Az anyagtechnológiai kísérletek során alkalmazták a Krisztall nevű, hivatalos nevén az UMC (Universal Multizone Crystallizator) kristályosító berendezést is. Ezt a berendezés, ami magyar mérnökök találmánya volt, már a Szaljut-6 űrállomáson is tesztelték, majd kipróbálták félvezetők gyártására. A Bioszféra-kísérlet keretén belül a Növényvédelmi és Agrokémiai Központ és a Földmérési Intézet, a KGO kézikamerás felvételeket készíttetett különböző természeti objektumokról, valamint természeti jelenségekről, így vulkánokról, viharokról és geológiai törésvonalakról. Az űrutazás alatt kétszer haladtak el Magyarország felett, így hazánk területéről több űrfelvétel is készült. A Balatonnál a tó és a vízpart ökológiája, valamint talajjavítási programok keretében Szolnok és Kisköre között a Tisza vidéke volt a vizsgálatok fő területe.

Politikai tevékenysége 2006-ban a Magyar Demokrata Fórum (MDF) színeiben indult a parlamenti választáson. Amikor a párt a Deák András KDNP-s országgyűlési képviselő halála miatt 2008. január 28-ára kiírt Budapest XI. kerületi időközi választáson Csapody Miklós aktív parlamenti képviselőt indította, bejelentették, hogy ha Csapody megszerzi az egyéni mandátumot, helyette listáról Farkas Bertalant küldik az országgyűlésbe (az alacsony részvétel miatt érvénytelen első fordulóban Csapody az érvényes szavazatok 9,7%-át kapta meg). A 2014-es országgyűlési választásokon a Zöldek Pártja képviselőjelöltje volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3. számú egyéni választókörzetében (Kisvárda).Farkas Bertalan hivatalos képviselőjelölt! – Zöldek Pártja, 2014. február 28. Itt 287 szavazattal (0,63%) a tizenötödik helyen végzett.Szabolcs–Szatmár–Bereg megye 03. számú egyéni választókerület (Kisvárda) eredménye – Választás.hu

Kitüntetések 1980. június 30. – A Szovjetunió Hőse 1980. június 30. – Lenin-rend 1980. A Magyar Népköztársaság Hőse 1980 – Magyar Népköztársaság Érdemrendje 1980 – A Magyar Népköztársaság Űrhajósa 1980 – Gyulaháza díszpolgára 2003. április 12., Kijev – Társadalmi Elismerés és Nagyság Érdemrend, 2010 – Prima Primissima – Megyei Prima Díj, Közép-magyarországi Regionális Szervezet, Magyar tudomány kategória kitüntetettje 2014 – Csepel díszpolgáraDíszpolgáraink Csepel.hu 2017 – Bay Zoltán-díj 2019 – A Magyar Kultúra Lovagja 2020 – Görgei Artúr-életműdíjÉletműdíjat kapott Farkas Bertalan 2024 – Szent István-díj 2025 – A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje 2025 – Magyar Szent István-rend

Tagságai Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének alapító tagja (The Association of Space Explorers, 1985-től) MTA Interkozmosz Tanács kutatócsoportjának munkatársa 1991-ig A Space for Earth Alapítvány alapító tagja

Előadások bélyegkép|Aláírása a 2001. évi középiskolai fizikatanári ankét programfüzetében (Gödöllő, 2001. április 8.) Előadás a 44. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankéton (Gödöllő, 2001. április 8.) Farkas Bertalan és a magyar űrrepülés 30. évfordulója, Budapest, 2010. május 26. Az űrkutatás múltja, jelene és jövője című előadás a Magyar Emberes Űrrepülés 30. évfordulója alkalmából, 2010. május 31., Pécsi Tudományegyetem Farkas Bertalan Expresszvonat: a 2010. augusztus 7-én Budapest és Kecskemét között közlekedő expresszvonatot Farkas Bertalan tiszteletére nevezték el. A vonaton, mely a Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató rendezvényre indult, az űrhajós előadást tartott élményeiről és a 30 éves a magyar űrhajózás című kiállítást is megtekinthették az utasok.

Érdekességek