A Luna–1 szovjet űrszonda. Az E–1 típusú holdszonda negyedik és egyben a Luna-program első sikeresen indított példánya. Az első mesterséges bolygóvá vált űreszköz.
Küldetése A Hold megközelítése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata. Valószínű, hogy az eredeti tervek a Holdba való becsapódást tartalmazták.
Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és épített E–1 típusú űrszonda.
Az 1959. január 2-án a bajkonuri űrrepülőtér 1. sz. Indítóállásából egy Luna (8K72) típusú hordozórakétával indították pályára. Közvetlen felemelkedéssel érték el a szökési sebességet. Az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, végleg elhagyva a Föld körzetét. Január 2-án kilométerre a Földtől egy patron segítségével nátriumpára-felhőt bocsátott ki a röppálya vizuális mérésének segítésére. A keletkezett felhőt három percen keresztül lehetett megfigyelni. Január 4-én, másfél nap, 34 óra alatt közelítette meg a Holdat. A tervek szerint eredetileg a Hold felszínébe kellett volna csapódnia, de a földi irányítórendszer üzemzavara miatt mintegy kilométerrel elrepült a Hold mellett. Mivel sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél, ezért a Nap első mesterséges bolygója lett 450 napos keringési idővel. A kapcsolatot 62 órán keresztül, a Földtől kilométerig sikerült fenntartani. A kémiai akkumulátorok kimerülésével az aktív kapcsolat január 5-én megszűnt.
A stabilizált, nagyjából gömb alakú űrszonda hasznos tömege 362 kilogramm. Átmérője 90 centiméter, burkolata alumínium és magnézium ötvözete. Külső felületén volt elhelyezve a magnetométer és hat rúdantenna. A gömb belsejében nitrogéngáz segítségével 20 °C-ot biztosítottak. Belsejében helyezték el a rádióadót, az akkumulátorokat, a műszerek elektronikus egységeit. Műszerei: belső és külső hőmérséklet mérő, kozmikus sugárdetektor, mikrometeorit-érzékelők, négy töltöttrészecske-csapda, magnetométer és Geiger–Müller-számláló.
Eredmények A Luna–1 lett az első mesterséges bolygó Új adatokat szolgáltatott a Föld magnetoszférájáról és a bolygóközi térről Bizonyította, hogy a Holdnak nincs magnetoszférája Új adatokat szolgáltatott a napszélről
Források Almár Iván: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó
További információk
Elődje:Luna E–1–3Luna-program 1958–1960 Utódja:Luna E–1–5
Luna 004 Kategória:1959 az űrkutatásban