bélyegkép|Baszkföld himnusza Baszkföld (, ) Spanyolország önálló autonóm közössége (baszk hivatalos neve Euskal Autonomia Erkidegoa, azaz Baszk Autonóm Közösség) az ország északi részén.
A történelmi Baszkföld () 20 664 km²; a Pireneusoktól kissé nyugatra, a Vizcayai-öböl mentén fekszik. Hét ún. „herrialdes”-ből (megyéből) áll; ezeken jelenleg két európai állam osztozik: Araba (spanyolul Álava), Bizkaia (spanyolul Vizcaya), Gipuzkoa (spanyolul Guipúzcoa) és Nafarroa (vagy Nafarroa Garaia, spanyolul Navarra) Spanyolország, Lapurdi (franciául Labourd), Zuberoa (franciául Soule) és Nafarroa Beherea (franciául Basse-Navarre) pedig Franciaország része.
Elnevezése
Spanyol nevének eredete első lakóinak nevéből (vascones) származik. Baszk (euskera) neve: Euskadi, az Euskal Herria (baszk haza) kifejezésből rövidült.
Földrajzi helyzete
Az Ibériai-félsziget északi részén, a Vizcayai-öböl déli partjának legkeletibb részén terül el.
Határai: északon – a Vizcayai-öböl, nyugaton Kantábria, valamint Kasztília és León, délen La Rioja, keleten Navarra és Franciaország. A francia–spanyol határ a Bidasoa folyó mentén húzódik.
Területe két enklávét ölel körül. Közülük a nagyobbik, Trevino Arabában,Valle de Villaverde pedig Bizkaiában van.
Kiterjedése: 7234 km² – ezzel a 13. legnagyobb spanyol tartomány.
Történelem 409-ben, amikor a nyugati gótok megtámadták Hispaniát, a terület lakosai alánok és szvébek voltak. A nyugati gótokat a század végén a frankok űzték ki.
581-ben a baszkföldi főúr megalapította Victoriaco (ma: Vitoria) települést. A 8. században átmenetileg az arabok foglalták el a területet, de 778-ban Roland őrgróf kiűzte őket.
816 és 851 között a keresztény Iñigo Arista uralkodott Baszkföldön, és a területet Pamplonához csatolta.
Közigazgatás Fővárosa: Vitoria-Gasteiz (baszkul: Gasteiz). (Hivatalosan csupán Araba/Álava tartomány székhelye, de mivel itt székelnek a Baszk Autonóm Közösség legfontosabb intézményei, a parlament és kormány, de facto fővárosnak tekinthető.)
Baszkföld három tartománya: TartományTerület (km²)Népesség (fő)Népsűrűség (fő/km²)Települések számaSzékhely Araba 3037,3 286 387 94,3 51 Vitoria-Gasteiz Gipuzkoa 1980,3 673 563 340,1 88 Donostia-San Sebastián Bizkaia 2217,2 1 122 637 506,3 111 Bilbao (Bilbo) Összesen 7234,8 2 082 587 287,9 250 –
Politika bélyegkép|jobbra|188px|Batasuna- és ETA-szimpatizáns falfestés
A 2005. évi választáson az alábbi pártok jutottak be a Baszk Parlamentbe: Baszk Nacionalista Párt (b. Euzko Alderdi Jeltzalea, sp. Partido Nacionalista Vasco), (rövidítve: EAJ-PNV): alapítva 1895. Baszk Szocialista Párt (b. Euskadiko Ezkerra, sp. Partido Socialista de Euskadi), (rövidítve: PSE-EE): alapítva 1879. Baszk Néppárt (sp. Partido Popular del País Vasco) (rövidítve: PP): alapítva 1976 mint Alianza Popular, majd 1989 mint Partido Popular. Baszkföld Kommunista Pártja (b. Euskal Herrialdeetako Alderdi Komunista, sp. Partido Comunista de las Tierras Vascas), (rövidítve: PCTV/EHAK): alapítva 2002. Eusko Alkartasuna, (rövidítve: EA): alapítva 1986. Baloldali Egység-Zöldek (b. Ezker Batua-Berdeak , sp. Izquierda Unida-Los Verdes): alapítva 1986. Aralar: alapítva 2000. Függetlenségi nacionalista párt.
További politikai tömörülések: Baszk Nacionalista Akció (b. Eusko Abertzale Ekintza, sp. Acción Nacionalista Vasca), (rövidítve: EAE-ANV), alapítva: 1930, történelmi, függetlenségi nacionalista párt szocialista jelleggel. Batasuna: illegálisan működő párt, melyet a pártokról szóló 2002/6. törvény alapján Spanyolországban betiltottak, ezért a Baszk Parlamentben sem képviseltetheti magát; működését Franciaországban engedélyezik. ETA, Euskadi ta Askatasuna (magyarul: Baszkföld és Szabadság): 1958-ban alapított nacionalista függetlenségi mozgalom, melynek katonai szárnya, mint terrorista szervezet a 2011. október 20-án véglegesnek meghirdetett fegyverletételéig számos merényletet követett el.
Népesség Baszkföld demográfiai változásai 1857–2006 között az Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE) adatai alapján:
Baszkföld demográfiája Spanyolország népességének arányábanForrás: Instituto Nacional de Estadística de España. Adatok: INE. Censo de 1857, Series de población de hecho en España desde 1900 a 1991, y Series de población de España desde 1996. 1857 1900 1910 1920 1930 1940 1950 Lakosság 413.470 603.596673.788 766.775 891.710955.7641.061.240 Százalékarány 2,67%3,24%3,37% 3,58% 3,77%3,67% 3,77% 1960 1970 1981 1991 1996 2001 2006 Lakosság 1.371.654 1.878.636 2.134.7632.109.009 2.098.055 2.101.478 2.133.684 Százalékarány 4,49% 5,53% 5,66% 5,35%5,29% 5,11%4,77%
Baszkföld legnépesebb települései a Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal (INE) 2005. januári adatai alapján:
Baszkföld legnépesebb települései(2006)Fuente: INE, Instituto Nacional de Estadística. (01-01-2005). Real Decreto 1358/2005, de 18 de noviembreSorrendTelepülésLakosság1.Bilbao 354.1452.Vitoria-Gasteiz 227.5683.Donostia-San Sebastián183.3084.Barakaldo 95.6405.Getxo 82.3276.Irun 60.2617.Portugalete49.1188.Santurtzi 47.3209.Basauri45.08510.Errenteria37.853
Nyelvek
Baszkföldön évszázadok óta két nyelven beszélnek, spanyolul és baszkul. 2001–ben a lakosság 51%-a csak spanyolul, 32%-a spanyolul és baszkul beszélőnek vallotta magát. 18%–a úgy nyilatkozott, hogy érti a baszk nyelvet, de nyelvi nehézségei vannak. Azóta ez az arány a kétnyelvűség javára változott.
A baszk nem indoeurópai eredetű nyelv, melyet jelenleg Észak-Spanyolország néhány területén, Baszkföldön és Észak-Navarrában, illetve Franciaország legdélnyugatibb részében, Francia – Baszkföldön, az Atlanti – Pireneusok régiójában beszélnek több dialektusban. Nyelvrokonsága ismeretlen, egyike a legősibb Európában használt nyelveknek.
Spanyolul a baszk nyelv: euskera, vascuence, vasco, lengua vasca. Baszkul a baszk nyelv: euskara, több dialektussal együtt, mint euskera, eskuara vagy üskara.
Kultúra
Baszk nyelven alkotó költők, írók: Bernard Etxepare, Pedro de Axular, Bernardo Atxaga, Gabriel Aresti, Arantxa Urretabizkaia, Evaristo Bustinza, Eusebio Erkiaga, José Manuel Etxeita, Xabier Gereño, Joseba Sarrionandia, Juan Antonio Mogel Urkiza, Mikel Zárate, Unai Elorriaga, Jon Mirande.
Kulturális intézmények Jelentős múzeumok, kiállítások, gyűjtemények: Baszk Régészeti, Néprajzi és Történeti Múzeum (Museo Arqueológico, Etnográfico e Histórico Vasco, röviden Museo Vasco), Bilbao Guggenheim Múzeum (Museo Guggenheim), Bilbao: kortárs művészeti gyűjteményt felvonultató monumentális, modern épület, a Solomon R. Guggenheim Alapítvány tulajdona. Szépművészeti Múzeum, Bilbao: 1905-ben bilbaói pénzemberek hozták létre két épületben. Egyik a klasszikus, másik a modern festészetet mutatja be. Olyan művészek képei kaptak itt helyet, mint El Greco, Ribera, Murillo, Zurbarán, Goya, Gauguin, Bacon, Tápies vagy a baszk Regoyos, Zuloaga, Arteta és Chillida. Zuloaga-múzeum, Zumaia, Gipuzkoa
Híres baszkok Loyolai Szent Ignác (Azpeitia, 1491 - Róma, 1556) katona, költő, pap, a jezsuita rend alapítója, a római katolikus egyház szentje Juan Crisóstomo de Arriaga (Bilbao, 1806 - Párizs, 1826) zeneszerző Eduardo Chillida Juantegui (San Sebastián, 1924 - San Sebastián, 2002) szobrászművész; monumentális absztrakt szobrai tették híressé, 1985-ben elnyerte a Wolf-díjat. Andoni Goikoetxea (Barakaldo, 1956) labdarúgó, edző Andoni Zubizarreta (Vitoria-Gasteiz, 1961) labdarúgó (kapus) Ainhoa Arteta (Tolosa, 1964) operaénekes (szoprán) Bixente Lizarazu (Saint-Jean-de-Luz, 1969) világ- és Európa-bajnok labdarúgó (francia színekben) Itziar Ituño (Basauri, 1974) színésznő
Források Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) Jegyzetek
További információk
Euskadi.net. Portal oficial de Euskadi - Baszkföld hivatalos portálja Información sobre el País Vasco - Információk Baszkföldről Web del Gobierno Vasco - A Baszk Kormány hivatalos portálja A Batasuna története (magyarul) Az ETA története (magyarul) Komlós Attila: Baszkföld (magyarul) - Hetedhéthatár Lap.hu linkgyűjtemény
Kategória:Baszkföld (autonóm közösség) Kategória:Autonóm területek Európában Kategória:Baszkföld